Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)
1909-11-28 / 48. szám
4-ik oldal. nov. 28. GAZDÁK LAPJA ebből az országból, amennyit öt év alatt kiüldöz ma a sorsa Amerikába. Európa ipartalan keletéről folytonosan hullámzik a nép az iparosabb Nyugat felé s Európa nyugatáról Amerika keleti felére, közepe tájára, ahol összetorlódik a sokféle nyelvű fehér emberek árja a szembe jövő sárgák áradatával, keveredik Észak- Amerika déli felének feketéivel és segít kiirtani, beolvasztani a rézbőrüek fajtájának maradékát. A soknyelvű Ó-Róma nem látott annyiféle emberfajtát, mint Chicago és- nem telepített át falai közé a világ másik részéről egész kis országokat, mint nem egy hirtelen megnőtt amerikai város. A föld egyik felén elnéptelenednek az országok, Írországban pl. szinte alig lakik ember s a másik felén ugyanaz a nép segít pusztaságon egy-két évtized alatt óriási városokat építeni. A keresztes hadjáratok, a török háborúk nem dobtak akkora tömegeket egyik országból a másikba, mint most egy- egy börzei krach. Egy-egy gazdasági föllendülés egyetlen évben a Mátyás-kori Magyarország egész népét áttelepíti az Óceánon s egy-egy krízis milliónyi embert hajszol vissza az ó- hazákba. A földtől elszakított tömegeknek gigászi csapatai mennek benépesíteni más világok sivatagát és hagyják maguk mögött pusztulni a régi világot. Micsoda kavargás, milyen hullámzás folyik most körülöttünk! Micsoda keveredése fajoknak, gondolatoknak! Milyen óriási arányú a nyelvek összeolvadása! Kis fajok olvadnak bele a nagyokba, elterjedt nyelvek szívják föl kis nyelvterületek népét. „Nemzetek lesznek“ — kialakul sokféle nép roncsából a jenki fajtája és „nemzetek vesznek“ — néptelenedő kis országok népe tűnik el, folyik be az emberoceánba, amelyben egy keverékké olvad össze a sokféle arcszin, egyenlősödnek a faji jellemvonások, kun menyecskének man- dulaszemü fia születik és mulattá világosodik leánya arcán a szerecsen apa fekete bőre. A földturó magyar, a kinai fehérnemű mosó, a svéd gyári munkás gondolatai azonosulnak és a japáni munkás, a volt kuli, sztrájkolni tanul, a felvidéki tót gentleman-voltára gőgösen tér vissza. Uj miliőbe: városba, idegen országba kerülnek, uj embereket látnak, uj gondolkozást tanulnak a rögtől elszakitott milliók. S ez a gondolkozás nemcsak uj: progessziv is. A munkaerő óriási piacain a gazdasági erők hatását tanulja meg a maga bőrén az erejét ki- nálgató proletár s az isten csapásától való félelem, áldásáért való könyörgés lekerül a napirendjéről annak az embernek, akinek eksziszten- ciáját üzleti eshetőségek szabályozzák s nem az mindenki egy-egy sörös üveggel és pléhdobozzal a kezében. A processzió egy kis deszkabódéhoz érkezett, melynek oldalára ügyetlen betűkkel ez volt kipingálva: „Office“ (iroda.) Nem messze néhány öreg fa emelkedett, melyeknek ágain szomoruan libegtek a szürke, sárga és vörös falevelek. A hűvös őszi szellő által megriasztott levelek halkan suttogva lebegtek ide-oda és néha-néha, nem tudva magát ott tartani, lassan ringatózva a levegőben esett le egyik-másik a kemény, összeaszott, leszáradt fűre. Darvas kinyitotta a bódé ajtaját, egy széket hozott ki és ráugrott. — Dicsértessék . , . — Mindörökké, — mormogta a társaság. — íme barátaim, földiek, testvérek, magyarok — kiáltotta Darvas, — itt vagyunk Jakson Parkjában, városunk jövendő nagy városrészében. Nézzétek, a város felénk siet, — szavalta rámutatva a messze fehérlő külvárosi házikókra, melyek, mint a hadsereg előőrsei j látszottak a távolban. — Nézzétek: a város felénk siet, | — ismételte, — nemsokára elönti ezt a darab földet | is és akkor a földek értéke megtízszereződik. Pom- j pás, nagy jövő vár reánk! A ki itt megtelepszik, az ; néhány év alatt meg fog gazdagodni. Ne hagyjátok, ! hogy az élelmes yankeek, vagy a németek gazdagod- ' janak meg ezen a szerencsés helyen, mikor annyi nyomorgó magyar van ebben az uj Bábelben, hanem ragadjátok meg ti az alkalmat és alapítsátok meg jövő boldogságotokat, szerencséteket, gazdagságotokat. Ne hagyjátok magatokat, ne engedjétek, hogy idegen nemzetbeli, talán német, vagy zsidó vesse itt meg a lábát, ezen a földön, amely Magyar hazánknak egy ideszakadt kis részévé fog válni . . .! Minél többet beszélt, annál jobban ordított és hadonászott kézzel lábbal; már szinte belevörö- södött. Egyszerre hirtelen leugrott a székről és maga után vonva az egész társaságot, előre rohant; rámutatott egy elkülönített helyre, melyet száraz, csenevész fű és falevél borított. — Itt minden magyar legyen! Ezt a helyet ingyen adja a társaság, hogy majdan templom emelkedjék rajta. A fűből egy karó emelkedett az égnek, rajta egy tábla fityegett ezzel a felírással : „Church“ (templom.) — Itt lesz a piac! A Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság árszabását mélyen leszállította. Az uj, rendkívül előnyös árszabás alapján nyugdíjbiztosításokat közvetít a Szatmármegyei Vezérképviselet Szatmá- ron, Kazinczy-utca 7. sz. alatt: POSZVÉK NÁNDOR gazdasági szakirodája.
