Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)
1909-11-28 / 48. szám
nov. 28. 5-ik oldal. GAZDÁK LAPJA időjárás. Aki fölött eddig a szolgabiró és a mandarin volt a korlátlan ur, az maga lábán álló, magára büszke emberré alakul. Sokat, sokfélét kell próbálnia, sokfajta munkát tanulnia, nem elég többé a szántás-vetésnek örökölt tudománya s az a kényszerű sokoldalúság is önbizalmat ad, igényeket növel, nagyobb jövedelmekre való folytonos aspirációt táplál. A munkaerő nagy gyüjtőmedencéi agyvelőt forradalmasító helyek, egyetemei a modern j élet iskolarendszerének. A debreceni cívis még 1 csodálkozhatik azon, hogy a panoráma négere is ember és némi rnéltatlankodással kérdezheti a fekete csodán ámulva: „Hát ha mán ember, mír nem magyar?“ — Lévén Debrecenben a tót, zsidó és német — tót, zsidó, sváb és nem ember, amilyen a magyar. De vájjon nem keíl-e az emberi egyenlőséget megtanulnia szemléleti oktatás utján az amerikai magyarnak? A sá- rosi gazdák, akiknek érthető okból különösen szivükön fekszik a mezőgazdasági munkaerőt apasztó kivándorlás, a kormányhoz intézett egy emlékiratban ezt a torzképet adják a viszaván- dorlóról: „A vallásosság nála egy fölösleges fogalom, lelkipásztorára nem hallgat, a törvényt, hatóságot nem tiszteli, csak a birságtól és a büntetéstől való félelem tartja vissza felforgató intencióktól; elégedetlen, alattomosan, titkon ócsárolja a hazai viszonyokat s nem is képzel magának alapot a hazafiságra. Korcsmában, utcán hangoztatja és dicséri az amerikai szabadságot; minden itthoni bajáért csak az urakat okolja“ . . . A báránytürelmü nép, amelyet ezer év alatt egyetlen egyszer — Dózsa idején — tudott megmozdítani a maga baja, ha ennyire nem is változik meg, mint a múlt évtizedből való sá- rosi emlékirat mondja, de mindenesetre sokat szív be a szabad amerikai levegőből. Igavonó volt és proletár lett, demokrata vagy pláne szocialista. S ez a tünet nem csak Magyarországon ad okot panaszra az érdekelteknek, hanem Olaszországban, Oroszországban is. Japánban Amerika-járta munkások teszik a szocialista párt gerincét; buddhista meg szintoista papnak ugyanúgy van oka a kivándorlás ellen prédikálni, mint a tót luteránus vagy magyar kat- holikus plébánosnak. A néptömegek sohasem látott arányú hullámzásának, a modern népvándorlásnak az egyik legnagyobb fokú hatása: átalakítása a legkonzervativebb néprétegek gondolatvilágának J Akinek fáj ez az átalakulás, annak épen úgy ! kell számolni ezzel a ténynyel, mint nekünk, A jövendő piacteret szintén egy cövek jelölte ezzel a felírássá!: „Market.“ — Ide az iskolát építsétek! A jövő magyar városnegyed népiskoláját, melybe gyermekeitek fognak járni. Ismét egy felírás: „Public chol.“ — A társaság mindenre gondolt, ami ügyfeleinek javára lehetett. Íme már az utcák is ki vannak szabva. Erre lesz a Rákóczi-utca, arra meg Kossuth-utca. A társaság amerikai, a társaság még emlékszik a dicső Kossuth Lajos szereplésére Amerika történelmében és épen ezért még nem ajánlotta semmféle nemzetnek a földeket, hanem legelső sorban a magyarokhoz fordult. Pedig a társaság tudja, hogy egy füttyentésre egész tömeg szaladna itt össze és szétkapkodná a földeket. De a társaság azt mondja: a magyaroké az elsőbbség. Hőseik a mi hazánkért szálltak síkra, legyen tehát övék a legjobb. És még hozzá potomáron. Csak 25 dollárt kell készpénzben fizetni, a többit önként adja ki a házbér. A templom és a leendő fő-tér melletti földek 750 dollárba kerülnek, a többinek 4—500 dollár az ára. Ki-ki megnézheti és válogathat. Időnk van elég. Most pedig gyerünk uzsonnázni! A bódé mellett, melyet túlságos jóakarattal „irodá“- nak kereszteltek el, már csapra ütöttek egy pár kis sörös hordócskát, melyekből az alátartott poharakba csábítóan ömlött a habzó sárga folyadék, amely ugyan nagyon hasonlított a zavaros szappanos léhez, sőt az izében is volt valami a szappanból, de azért a munkások mohón fogyasztották „sör“ név alatt. Az emberek csak úgy öntötték magukba az f Sertéshizlalók! Aki azt akarja, hogy sertéseinek mindenkor kitűnő étvágya legyen; hogy sertései a felvett táplálékot tökéletesen feldolgozzák és hasznosítsák; hogy sertései jól és hamar hízzanak: — hogy sertéseit akármeddig hizlalja, sohase legyenek rossz evők; hogy sertéseit félhizottan, — mert nem esznek, H — ne kelljen leölni; hogy sertéseit óriási nagyra hizlalja; hogy sertéseitől mindig több zsírt kapjon, mint a mennyire számit; hogy sertéseinek haszna jelentékenyen emelkedjék, — használja kizárólag a csak véd- jegygyel valódi q a**4ao'Íq f 41 és adagolja utasítás szerint. Igen csekély költségért VITÁLIS-féle oCriColCiJJjJUI i nagy haszon. Egy sertésnek az egész hizlalás alatt 150—200 fillér áru por szükséges, minek révén a súlytöbblet 15—50 kilóra is felmegy. Tehát használatban a legolcsóbb. Kapható 80 filléres csomagokban. Ahol nem kapható, rendelje utánvéttel e cimen: Vitális-féle sertéstáppor Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye). 274 52—26
