Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)
1909-11-07 / 45. szám
4-ik oldal nov. 7 GAZDÁK LAPJA A zöldségfélék telelése. A zöldséget termelő kertgazda, vagy koayhaker- tész bizonyára nemcsak abból a szempontból termel zöldséget, hogy csak nyáron lassa el konyháját, illetve a piacot zöldséggel, hanem azért is, hogy télen és kora tavasszal is rendelkezésére álljon ez a mindennapi nélkülözhetetlen élelmi cikk. Hiszen nagyon is érthető, hogy a, téli hónapokban is rá van szorulva az ember a zöldségfélékre s ugyancsak kézzel fogható igazság az, hogy télen és fökópen kora tavaszkor mindig jobban értékesíthető a zöldségféle, mint nyáron vagy őszkor. És aztán indokolttá teszi a zöldségnek a téli hónapokban való nagyobb mérvű fogyasztását az a körülmény is, hogy egyrészt egészségügyi szempontból mindig jobb a változatos, mint az egyoldalú táplálkozás ; másrészt a hús és kenyérfélék drágasága egyenesen rászorítja az embert arra, hogy a fogyasztási cikkek közűi az olcsóbbat válassza. De avégből, hogy télen is jó zöldséggel táplálkozhassunk, szükséges a helyes irányú termelés mellett az is, hogy a zöldségféléket jól teleljük. A jó és helyes zöldségteleiésnek azonban sok körülményei vannak, melyek felett nem lehet köonyclmüfu elsik- larii akkor, amikor jó eredményt akarunk felmutatni. Nem elégséges csak az, hogy olyan fajták termelésével is foglalkozzék a kertgazda, amelyek a telelésre is alkalmasak, hanem törekedjék arra is. hogy egyrészt termelvényei a kellő időben érjenek be, hogy azok alkalmas időben szedessenek lel a főidből és hogy a telelő helyiség, vagy a telelés módjai megfeleljenek a követelményeknek. Az már régi igazság, hogy a zöldségtermelés jövedelmező mellékága a mezőgazdaságnak még nyá- j ron is ; hogy télen, vagy kora tavasszal mennyivel jobb áron értékesíthető a jó! és helyesen telelt zöldségféle. ahoz — azt hiszem — bővebb magyarázat felesleges, csak legfeljebb annyit jegyzek meg itt e helyen, hogy tapasztalás mutatja, hogy a telelés, az azzal járó fáradság és beruházás mindig meghozza a tisztes polgári hasznot. Mint minden terménye a mezőgazdaságnak, azouképen a zöldség is úgy értékesül a legjobban s úgy telelhető a legjobban, ha a faj választása jól, ha a vetés, nevelés, szóval termelés időrendje helyesen az adott éghajlati és taUjbeli viszo nyokhoz van megválasztva s ha a termény érett állapotban kerül a telelőbe. Várja be a termelő a kellő időpontot terményeinek felszedésével, ne siesse el a dolgot s amennyire az időjárás megengedi, hagyja inkább kint a földben a terményeket, ahol az érik, javul, tökéletesből, auii mindig jobb, mintha a terményeket félérett állapotban beteled. Még egy kis dér, esetleg 1 2 fokos hideg nem mindig árt a zöldségféléknek, sőt ellenkezőleg, a tapasztalás azt mutatja és bizonyítja, hogy például a kel félék csak akkor válnak tartóssá, ízletessé, ha egy kis dér, egy kis hideg megcsípte a leveleiket, a zöldségfélék érésének meghatározására csak általánosság- í hau lehet egy nem szilárd szabályt felállítani, azt t. i., ha azok levelei barnászöldszinüvé válnak, (káposzta, zeller és gyökér-félék) ; ha azok levelei, szárai teljesen elszáradnak, vagy megfonnyadnak (burgonya, ha. yma); egyébként helyes érési időpontnak a meghatározá-a a helyi viszonyoktól s a termelés eljárásától függ s mindig bizonyos mértékben gyakorlottságot kíván. Amikor a zöldségfélék érett állapota bekövetkezett, igyekezi i kell azt mindenkor száraz, lehetőleg napos időben felszedni a földből s lehetőleg s/.ikka- dásnak kitenni, mely igy a iegalkalmasabbá válik arra, hogy jól teleljen; mert csak egy körülmény is, hogy tudnillik a zöldségfélék átlag véve 50 —60°/» rész vizet tartalmaznak, elég ok arra, hogy azokat ne nedves időben szedjük fel a földből és hogy na nedves, de szikkadt állapotban teleljük be, A telelésnek helye és módja többféle lehet, aszerint, hogy mennyi és milyen zöldséget akarunk telelni és hogy milyen célból telelünk zöldséget, értékesítés, avagy csak saját házi szükségletre. Kevés, csak házi szükségletre szánt zöldséget lehet pincébe, fagymentes kamarába stb. telelni, nagyobb mennyiséget, tehát a piacra szánt zöldséget, j ha egyébiránt más kézenfekvő hely nincs, legjobb az I erre a célra épített veremszerii kamraba telelni, mert egy ilyen telelő helységben csoportosítva, osztályozva lehet elrakni a terményt, ahol mindenkor átvizsgálható és hozzáférhető. Bármilyen is a telelő helység, mégis a legfőbb- képen azon kell lenni, vagyis olyat kell kijelölni, vagy építeni, amely nem túlságos sötét, amely száraz, fagymentes, bármikor szellőzhető, s átlagos hőmérséklete + 5o R. körül mozog. Nagybani termelésnél lehet némely zöldséget, mint a fejes-, vörös-, kelkáposztát, karalábot stb. a szabadföldben is jó sikerrel telelni, főképen akkor, amikor az a célunk, hogy ne csak télen, de tavasz felé is el akarjuk látni a piacot jó és egészséges terménynyel. Azonban bármennyire egyszerűnek látszik ez a telelési mód, mégis elővigyázatosnak kell lenni arra nézve, hogy itt is száraz időben és száraz állapotban jusson a termény a főidbe s hogy a terület inkább magasabb és védett fekvésű legyen. Az egyes speciális zöldségfélék telelés-módja nem szokott egyforma lenni, igy p. o. a káposztaféléket a szabadban fejükkel lefelé buktatva lehet a legjobban kitelelni, mig ellenben teleiő helységben gyökerestül, sőt földestül a legjobb egymás mellé elültetni, bi vermeim. Nem ritka eset, hogy az ily inódou elvermelt karfiol, mely a szabadban, a. bekövetkezett ~1 A Magyar Nyngdijbizíositó Részvénytársaság árszabását mélyen ieszálíitoíta. — Az uj, rendkívül előnyös árszabás alapján nyugdíjbiztosításokat közvetít a Szatmárrnegyei Vezérképviselet Szatmáron, Kazinczy-utea 7. sz. alatt: POSZVÉK NÁNDOR gazdasági szakirodája.
