Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)

1909-11-07 / 45. szám

npv 7 hidegebb időjárás mellett nem tudott teljesen kifej­lődni, a telelő helyiségben, elég világosság és levegő­zés mellett, újévre teljesen kifejlődött salátára meleg­ágyat helyezünk, ablakkal, takaróval stb., megvédjük a inegfagyástól, alkalmas időben világosságot és le­vegőt nyújtunk, hogy igy uj és üde, friss salátát vi­hessünk a piacra. És amint ezt a salátával meg lehet tenni, azon- képen igy lehet labodát és sóskát is termelni egész télen at, csak legyen hozzá minden készség. Ataint a káposztaféléknél mérvadó az, hogy azok érett állapotban jussanak a telelőbe, azonképen áll ez a szabály a répa s egyéb gyökérfélékre is, amelye­ket különben rétegezve lehet a legjobban telelni. Azon körülményt, hogy a telelő helyiséget a betelelés előtt alaposan ki kell tisztítani, szinte feles­legesnek tartom itt e helyen bővebben tárgyalni, csak az a célja a jelen cikknek, hogy most, tél előtt a zöltségtelelés egyes lényegesebb tételeire felhívja azok figyelmét, akik sikerrel s haszonnal akarnak zöltséget teleim. Csérer Gyula. Az elraktározott gyümölcs gondozása. Rendkívül megszívlelendő tanácsokat ad Kardos Árpád, az országos hirti pomologus; bizonyára sok olvasónkat fogja érdekelni, ha ez értékes tanácsokat lapunkban közzéteszszük. A leszedett gyümölcsöt — ismervén annak tar­tóssági viszonyait — fajták szerint külön, erre a célra készlett faállványokon, cserényeken darabonként egy­más mellé állitva, lehetőleg úgy, hogy egymást ne érintsék, megfelelő, egyenletes hőmérsékletű, szellős, tiszta, szagtalan levegőjű kamarában, vagy alkalmas pincében rakjuk el. Az egymás fölé elhelyezett cseré­nyeken egy kis helyen is ezrével lehet elrakni a jól leszedett gyümölcsöt. Természetesen mindenkor ellenőrizni kell a cse- rényeket, megvizsgálni a gyümölcsöket. A gyakorlott szem azonnal észre veszi a szép sorjában álló gyü­mölcsön a hibást s az ilyent azonnal eltávolitjuk. Száraz helyiségben kevésbbé romlik, rothad a gyümölcs, inkább elfonnyad, megráncosodik. Ezért bi­zonyos nedvességnek kell lenni a kamarák levegőjé­ben is. A többszöri szellőztetés is szükséges. Jobb, ha a gyümölcskamránk homályos, mintha nagyon világos lenne, különösen ne hatoljon bele egyenesen a napfény. A gyümölcseink védelme ezekben a kamrákban veszi kezdetét. Itt kell már résen lennie a jó gyü­mölcsgazdának, mert a gyümölcsös egyik baja már innen a kamrából, pincéből kerül ki. A férges alma, körte innen ereszti útnak igen-igen sok esetben a leg­pusztítóbb férgek egyikét, az alma-molyt, amely az almába kukac alakjában fészkelte be magát. Szeptem­ber végén, októberben a férges gyümölcsből kibújván, a kukac, a pince, a kamra alkalmas helyén áttelel, azután bebábozván. mint pille, mint moly folytatja ismét életét mindaddig, mig a szaporítási kötelessé­geinek eleget nem tett. A férges gyümölcsöt gondosan | ki kell tehát válogatni és a kamrában menedéket, bu- vóhelyt kereső hernyóknak a gyümölcsök közelében jó búvóhelyet készíteni, posztódarabokat összehajto­gatva csalogatónak veremnek kitenni. — A kukacok a posztó közé bújva, könnyen összegyüjthetők és megsemmisithetők. Vannak még egyéb férgek is, amelyek ily módon a gyümölcskamrában összegvüjt- hetök. A gyümölcsön magán a férgeken kivül többféle penészgomba is jelenik meg, amely megfertőztetheti a következő évi termést, ha nem vagyunk eléggé résen, nem kellő gonddal kezeljük a gyümölcskamrát. A gyümölcsökön a Fusicladium-gomba üt tanyát, kivirit rozsdafoltok alakjában, majd mint Monilia spo- [ ratelepeket alkot a penészgombának egy faja az almán és azt megrohasztja, vagy egy fekete tömeggé változ­tatja, mumifikálja. Az ilyen gyümölcsöt a legg»ndosab- ban kell elpusztítani, mert minden ilyen romlott gyü­mölcs a jövő évi termés veszedelmét hordja magában. Ezen betegségeken kivül még egyéb gomba-be­tegségek is jelenkezhetnek a gyümölcsön — rozsda­gombák —• amelyek szintén elpusztitandók. Az almát, körtét azért is jó többször szemmel kisérni és megfigyelni, mert gyakran pajzstetvek je­lentkeznek rajtuk, ami rendszerint azután annak a jele, hogy a fákon már is nagyon elhatalmasodtak a pusztító pajzstetvek, tehát jó lesz a kamrában megfi­gyeltek alapján a kertben is utána nézni és alapos tisztogatást végezni. A gyümölcs azonban nem csupán a fentebb fel­sorolt penészgombák és férgek által támadtatik meg GAZDIK LAPJA 5-ik oldal. i Sert^slaiatlefcXóls:! A lti az't aKarja, hogy sertéseinek mindenkor kitűnő étvágya legyen ; hogy sertései a felvett táplálékot tökéletesen feldolgozzák és hasznosítsák ; hogy sertései jól és hamar hízzanak ; hogy sertéseit, akármeddig hizlalja, sohase legyenek rossz evők ; hogy sertéseit féihizottan, — mert nem esznek, — ne kelljen leölni; hogy sertéseit óriási nagyra hizlalja; hogy ser­téseitől mindig több zsírt kapjon, mint a mennyire számit; hogy sertéseinek haszna jelentékenyen emel­kedjék, használja kizárólag a csak védiegygvel vaiódi "ST I "3C J&. Xj I S-íole mm EsrH'' fcss-xria. wmrmä. Igen csekély költségért nagy haszon. Egy sertésnek az egész hizlalás alatt 150—200 fillér áru por szükséges, minek révén a súlytöbblet 15-—50 kilóra is felmegy. Tehát használatban a legolcsóbb. Kapható 80 filléres csomagokban. A hol nem kapható, rendelje utánvéttel e cimen : Vitális-féle sertés tápporgyár Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye) 53—32

Next

/
Thumbnails
Contents