Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)

1909-11-14 / 46. szám

nov. 14.

GAZDÁK LAPJA

3-ik oldal

pedig, másokhoz viszonyítva, eléggé biztosítva van.

A nemzetiségek azok, akik a mindenkori kormányoknak megfelelő képviselőket szállították; ezért a készségükért azután a többiek, különösen a magyarság rovására, kedvezményben részesülnek.

Az államnál alkalmazásban lévők pedig azért részesülnek kedvezményben, nehogy eszükbe jusson ellenkező elveket vallani. Mindenre és mindenkire van tehát az államhatalomnak gondja és tehetsége, csak a nemzet gerincét képező magyar kisbirtokosságra nincsen. Az szerintük nem baj, ha ezek pusztulnak, gyengülnek, csak azok, akikre biztosan számíthatnak, erősödjenek.

Mindezek abból az alkalomból tolulnak előtérbe és szinte erővel törnek elő toliunkból, hogy azt olvassuk, miszerint a „nép atyja“, a Budapest jobbparti üzletvezetőséghez tartozó ötvenegy vasúti bakternek adott kedvező fizetési feltételekkel szimentáli teheneket.

A világért sem akarjuk ezt a körülményt azoktól a különben rosszul díjazott állami alkalmazottaktól irigyelni. Szó sincs róla, azok is rá vannak a segítésre utalva. De mi azt más szempontból tartanók kívánatosnak.

Mert azért, hogy néhány bakter ezen a réven jobb üzletet csinálhasson és az ilyen kiváló tenyészanyagból kapott ivadékokat drágábban adja el a mészárosoknak, még sem tartjuk ildomosnak erre a célra az állam pénzét, aminek legnagyobb részét a teljesen elhanyagolt, semmivel sem támogatott kisbirtokosság adja össze az ő adófilléreiben. Ugyan hol olvasta valahol valaki, hogy ugyanaz, aki a vasúti bakterekről olyan nagylelküleg gondoskodik, a magyar kisbirtokosok közül csak egynek is juttatott volna kedvezményes árban szimentáli tehenet ?

Pedig biztosíthatjuk, hogy ezzel a tényével a hazai állattenyésztésnek nagyobb szolgálatot tenne, mert az a kisbirtokos minden esetre ezt a tényt inkább a köznek szentelhetné, mint a vasúti bakterek.

Régen sürgetjük mi már, hogy a segítést a kisbirtokosságon kell kezdeni. De addig, mig ezt a kisbirtokosság nem mint egy ember követeli, addig nem lesz foganatja felszólalásunknak. Addig az állam hatalom mindenkinek juttat szimentáli teheneket, akiktől azután kisbirtokosaink drága pénzen vehetnek majd tenyész- anyagnak valót, ha csak a mészáros nem viszi előbb a vágóhidra.

(Magy. Lobogó.)

Homok talajok termőbbé tétele!

Nem lehet eléggé csodálkozni azon, hogy a mai terhes és költséges gazdálkodási viszonyok mellett hogy lehet megélni abból az 5-6 q. termésből, a melynél többet az ország homok talajai nem igen adnak. Nem

zettek érte arannyal, ezüsttel, selyemmel bársonnyal. Kinek értéket képviselő ruha, ékszer volt birtokában oda adta — egy falat kenyérért.

Akadt azonban olyan nábob is, kinek búzája, kukoricája egész kassal volt, mégsem sietett segítségére az éhezőknek. Dehogy is sietett. Sőt ellenkezőleg. Bezárta, megvasaltatta köröskörül a mosolygó, incselkedő, hívogató, piros kukoricaszemeket, az acélos búzát, hogy rá ne éhezhessen, aki a sok életet meglátja. Bedeszkáz- tatta sűrűn. Nem férhetett hozzá már senki. Még a levegő sem.

És jöttek az éhezők. És könyörögtek, térden állva. Vagyont ígértek egyetlen véka gabonáért. Felkacagott gúnyosan a gazda, a nyomorultakat szemlélve, és döly- fösen vágta oda:

— Még nem adom el. Kapok én érte még többet is.

Hihetetlennek látszik ez a lelketlenség, pedig meg történt valóban. Egy kis, vidéki városban talán még ma is emlékeznek az emberek a nagyapjuktól hallott regére, mely még sem volt mese s mely szólott gonosz, fekete-lelkű pénzsóvárságról.

... Nőtt az ínség.

Már nem múlt el egyetlen nap anélkül, hogy rongyos, éhes, fáradt csapat ne vonszolta volna át magát a városon. Az embereknek szivük vérzett erre a rémes látványra.

Ott megy egy ember hófehér hajjal, hosszú, pát- riarkális szakállal. Nem megy. Dehogy megy. Csak tántorog. Minduntalan belekapaszkodik a cifra rácskeRendkivül jutányosán, gyári áron alól eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig: 3 darab bácskai ekefő, 5 darab különböző nagyságú resicai acél eke, 3 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab répa kapa, 1 darab vetési, 1 darab réti csuklós s 1 darab lánc borona; répa vágó, tengeri morzsoló, és 2 darab baromfi keltető gép.

Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3. sz. a. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szakirodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz. 254' 3—2