Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)
1909-11-14 / 46. szám
4-ik oldal. nov. 14. GAZDÁK LAPJA igen adnak pedig azért, mert takarmányt is keveset teremvén, csekély állatállományt lehet rajtuk tartani és produkált kevés mennyiségű trágyával nem lehet a talaj termőképességét fokozni. A magyar gazda pedig nem az az ember, aki az újításokhoz könnyedén hozzá nyúljon, s dacára annak, hogy külföldön nemcsak a homok,- de sőt a kötött talajokban is székében hosszában alkalmazzák a zöldtrágyákat, dacára annak, hogy itt a hazában is kétsé- genkivtil bebizonyosodott, hogy zöldtrágyákkal a homoktalajok termőképességét megkétszerezni, de sőt megháromszorozni is lehet: mégsem alkalmazza gazdaságban a zöldtrágyázást. Pedig a zöldtrágya után vetett rozs még nagyon jól kezelt és egyébként is jól trágyázott homoktalajokon is 1-2 métermázsával nagyobb termést ad, trágya szegény talajon pedig megfelelő műtrágyákkal segítve, meg is kétszerezi a termést. A kalászos veteményeknek nitrogénra, foszforra és káli tápláló anyagra van szükségük, hogy jól fejlőd- ! hessenek és nagy terméseket adhassanak. Mennél több van ezen tápláló anyagokból ezen talajban, annál bizonyosabban jobb lesz a termés és ellenkezőleg. A homoktalajokban azonban mindhárom említett tápláló anyagból kevés van, mert maga a talaj nem, vagy csak minimmális mennyiségben termeli azokat, tehát csak kívülről, trágya alakjában juthatnak azok bele. Trágyája azonban a homoki gazdának soha sincs elegendő, már azért sem, mert talaja nem terem elegendő takarmányt, s igy másképen kell gondoskodni talaja ezen hiányainak pótlásáról, ami egyedül műtrágyák által azért nem történhetik meg, mert azokban nincsen humusz, mire pedig a homoktalajok fizikai javítása szempontjából múlhatatlanul szükség van. Azért kell tehát zöld trágyát alkalmazni a homoktalajokon, hogy az ne csupán annak nitrogén tartalmát öregbítse, hanem fizikai tulajdonságait is javítsa. Csak az által pótolhatjuk tehát az istálló trágya hiányát, ha a zöldtrágya segélyével javítjuk a homoktalajok fizikai tulajdonságát, pótoljuk annak nitrogén hiányát. Foszfor és kálium szükségletét pedig műtrágyák alakjában adjuk meg. Ilyen eljárás segélyével azonnal is sürgősen fokozzuk terméseinket, de hosszabb időn át, rendszeresen követve ezen tanácsot, a legsivárabb homokot is elsőrendű termő talajjá varázsolhatjuk át. Elmondottuk a fentebbiekben, hogy a homoktalajoknak termőbbé tételére legegyszerűbb és legbiztosabb mód a zöldtrágyák alkalmazása. Az a kérdés most már, minő növényeket alkalmazzunk zöldtrágyául ? Zöldtrágyául csakis a pillangós virágú növények alkalmasok, az u. n. iégenygyüjtők, azok a növények tehát, a melyek képesítve vannak nem csak a termő talajból, de a levegőből is légenyt gyűjteni, amelyek terítésbe. Még néhányszor megmegbotlik s aztán ott marad végkép. Kiaszott, sárga arcán, mélyen beesett szemein rajta van a csúnya, irtózatos rémnek, az éhhalálnak kezenyoma. Egy asszony jön. Fiatal, üde, vidám, kacagó volt régen, egy év előtt. Most bágyadt, fénytelen, merev tekintettel bámul maga elé. Nehezen lélekzik. Szája kiszáradt már egészen s nincs egy csöpp viz, mivel fel- üditse. Valami rettenetes nembánomság látszik meg rajta, mintha azt mondaná: minek venném magamhoz a vizet, ha szomjamat csillapítva, nem tudom csillapítani éhségemet. Lassanként gyűlnek a lassan szenvedők. És legendákat mesélnek maguk között arról, hogy a váriban lakik egy ember, kinek kezében van az élet. Megmenthetné mindnyájukat, ha felnyitná a magtárait. Nem ingyen kérik, hanem pénzért, minden magúkkal hurcolt drágaságukért. Térdenállva könyörögnek, sin 'a rimánkodnak e földi isten előtt. Nincs semmi foganatja. És ekkor felugrik térdeiről egy férfi, fiatal, vad, szilaj. Oda rohan a kegyetlen elé, kinek kezében van az élet és halál. Annyi élet. Szép, ifjú, szenvedő hitvese, alig gőgicsélő gyermeke, öreg édes anyja és a saját erős, fiatal élete... Oda áll elébe és szívig ható, mennydörgő hangon átkot szór reá tehetetlen haragjában. És az egy csomóba verődött nép — melyet a hatalmas ember dúrva-kezü cselédjei terelnek kifelé — utána zúgja az átkot: — Tűz égesse fel, de még az se emészsze meg. Viz vigye el, de még az se fogadja be. Keljen lába az átkos istenáldásnak, mi e szívtelen, rideg ember birtokában van. Ő maga koldulva keresse majdan a mindennapi kenyeret, mit most tőlünk megtagadott.. Zug a szélvész, villámok cikáznak. Erős dördül ések, hosszan tartó morgások, kövér esőcsöppek egymást váltogatják fel és egybe folyva, félelmes, isten- itéleti időt zúdítanak a városra. A Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság árszabását mélyen leszállította. Az uj, rendkívül előnyös árszabás alapján nyugdíjbiztosításokat köz\ 'étit a Szatmármegyei Vezérképviselet Szatmá- ron, Kazinczy-utca 7. sz. alatt: POSZVÉK NÁNDOR gazdasági szakirodája.
