Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)

1909-11-14 / 46. szám

4-ik oldal. nov. 14. GAZDÁK LAPJA igen adnak pedig azért, mert takarmányt is keveset teremvén, csekély állatállományt lehet rajtuk tartani és produkált kevés mennyiségű trágyával nem lehet a ta­laj termőképességét fokozni. A magyar gazda pedig nem az az ember, aki az újításokhoz könnyedén hozzá nyúljon, s dacára annak, hogy külföldön nemcsak a homok,- de sőt a kötött talajokban is székében hosszában alkalmazzák a zöld­trágyákat, dacára annak, hogy itt a hazában is kétsé- genkivtil bebizonyosodott, hogy zöldtrágyákkal a ho­moktalajok termőképességét megkétszerezni, de sőt megháromszorozni is lehet: mégsem alkalmazza gaz­daságban a zöldtrágyázást. Pedig a zöldtrágya után vetett rozs még nagyon jól kezelt és egyébként is jól trágyázott homoktalajokon is 1-2 métermázsával na­gyobb termést ad, trágya szegény talajon pedig meg­felelő műtrágyákkal segítve, meg is kétszerezi a termést. A kalászos veteményeknek nitrogénra, foszforra és káli tápláló anyagra van szükségük, hogy jól fejlőd- ! hessenek és nagy terméseket adhassanak. Mennél több van ezen tápláló anyagokból ezen talajban, annál bi­zonyosabban jobb lesz a termés és ellenkezőleg. A ho­moktalajokban azonban mindhárom említett tápláló anyagból kevés van, mert maga a talaj nem, vagy csak minimmális mennyiségben termeli azokat, tehát csak kívülről, trágya alakjában juthatnak azok bele. Trágyája azonban a homoki gazdának soha sincs elegendő, már azért sem, mert talaja nem terem elegendő takarmányt, s igy másképen kell gondoskodni talaja ezen hiányai­nak pótlásáról, ami egyedül műtrágyák által azért nem történhetik meg, mert azokban nincsen humusz, mire pe­dig a homoktalajok fizikai javítása szempontjából múl­hatatlanul szükség van. Azért kell tehát zöld trágyát alkalmazni a homoktalajokon, hogy az ne csupán annak nitrogén tartalmát öregbítse, hanem fizikai tulajdonsá­gait is javítsa. Csak az által pótolhatjuk tehát az istálló trágya hiányát, ha a zöldtrágya segélyével javítjuk a homoktalajok fizikai tulajdonságát, pótoljuk annak nit­rogén hiányát. Foszfor és kálium szükségletét pedig műtrágyák alakjában adjuk meg. Ilyen eljárás segélyé­vel azonnal is sürgősen fokozzuk terméseinket, de hosszabb időn át, rendszeresen követve ezen tanácsot, a legsivárabb homokot is elsőrendű termő talajjá vará­zsolhatjuk át. Elmondottuk a fentebbiekben, hogy a ho­moktalajoknak termőbbé tételére legegyszerűbb és leg­biztosabb mód a zöldtrágyák alkalmazása. Az a kérdés most már, minő növényeket alkalmazzunk zöldtrá­gyául ? Zöldtrágyául csakis a pillangós virágú növények alkalmasok, az u. n. iégenygyüjtők, azok a növények tehát, a melyek képesítve vannak nem csak a termő talajból, de a levegőből is légenyt gyűjteni, amelyek te­rítésbe. Még néhányszor megmegbotlik s aztán ott ma­rad végkép. Kiaszott, sárga arcán, mélyen beesett sze­mein rajta van a csúnya, irtózatos rémnek, az éhhalál­nak kezenyoma. Egy asszony jön. Fiatal, üde, vidám, kacagó volt régen, egy év előtt. Most bágyadt, fénytelen, merev tekintettel bámul maga elé. Nehezen lélekzik. Szája ki­száradt már egészen s nincs egy csöpp viz, mivel fel- üditse. Valami rettenetes nembánomság látszik meg rajta, mintha azt mondaná: minek venném magamhoz a vizet, ha szomjamat csillapítva, nem tudom csillapí­tani éhségemet. Lassanként gyűlnek a lassan szenvedők. És le­gendákat mesélnek maguk között arról, hogy a vári­ban lakik egy ember, kinek kezében van az élet. Megmenthetné mindnyájukat, ha felnyitná a magtárait. Nem ingyen kérik, hanem pénzért, minden magúkkal hurcolt drágaságukért. Térdenállva könyörögnek, sin 'a rimánkodnak e földi isten előtt. Nincs semmi foganatja. És ekkor felugrik térdeiről egy férfi, fiatal, vad, szilaj. Oda rohan a kegyetlen elé, kinek kezében van az élet és halál. Annyi élet. Szép, ifjú, szenvedő hit­vese, alig gőgicsélő gyermeke, öreg édes anyja és a saját erős, fiatal élete... Oda áll elébe és szí­vig ható, mennydörgő hangon átkot szór reá tehetetlen haragjában. És az egy csomóba verődött nép — melyet a hatalmas ember dúrva-kezü cselédjei terel­nek kifelé — utána zúgja az átkot: — Tűz égesse fel, de még az se emészsze meg. Viz vigye el, de még az se fogadja be. Keljen lába az átkos istenáldásnak, mi e szívtelen, rideg ember birtokában van. Ő maga koldulva keresse majdan a mindennapi kenyeret, mit most tőlünk megtagadott.. Zug a szélvész, villámok cikáznak. Erős dör­dül ések, hosszan tartó morgások, kövér esőcsöppek egymást váltogatják fel és egybe folyva, félelmes, isten- itéleti időt zúdítanak a városra. A Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság árszabását mélyen leszállította. Az uj, rendkívül előnyös árszabás alapján nyugdíjbiztosításokat köz\ 'étit a Szatmármegyei Vezérképviselet Szatmá- ron, Kazinczy-utca 7. sz. alatt: POSZVÉK NÁNDOR gazdasági szakirodája.

Next

/
Thumbnails
Contents