Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)
1909-10-22 / 43. szám
8-ik oldal GAZDÁK LAPJA ckt. 22 Műtrágya a kisgazdáknál. Az alföldi kisgazda még ma sem ismeri a műtrágya értékét, enek következtében nem is szeret arról beszélni sem. A múlt évben jártam Békés- és Csanádmegyében, hol a kántortanitót rávettem, hogy tegyen kísérletet a műtrágyával; megígértem neki, hogy én szerzek az ő részére néhány métermázsa műtrágyát. Ezt az ígéretemet nem tudtam beváltani, mert a műtrágya-kartell központi irodája nem tartotta azt érdemesnek, hogy egy községben működő tanítónak 3—4 q szuperfoszfátot ingyen adjon, aki igy úttörő legyen a kisgazdák között a műtrágya használható sága tekintetében. Mikor a jeles műtrágya kartell központi irodája elutasító válaszát megkaptam, megkerestem az 0. M. G. E. igazgatóságát és azt kértem fel, hogy eszközöljön ki a részemre néhány q műtrágyát, mert hiszen csak igy tudjuk a műtrágyát a kisgazdákkal megismertetni, annak áldásos hatásáról azokat meggyőzni. Azt a választ kaptam, hogy az O. M. G. E. nem rendelkezik műtrágyával és igy a kívánságomat most nem teljesítheti. Hogy pedig — ígéretem miatt — ne váljak ne vetségessé, kénytelen voltam 4 q szuperfoszfátot saját költségemen beszerezni és elküldtem az illető tanítónak, hogy ő azzal kísérletezzen és annak eredményét az ottani kisgazdákkal megismertesse, A műtrágyát tavaszszal március hóban tudtam elküldeni, mit a tanitó március hó végével fejtrágyának használt fel. Az áprilisi száraz időjárás következtében még ebben a hóban nem lehetett a műtrágyának semmi hatását sem észrevenni. Május közepén beállt esőzések után a megtrágyázott buza- vetés rohamosan fejlődött, úgy annyira, hogy az egész falu népe csodájára járt és bámulta az eredményt A megtrágyázott buzavetés a meg nem trá- gyázottnál 50 cm-rel volt magassabb, a kalász pedig mégegyszer olyan nagyra nőtt. Az egész falu népe várva-várta az aratás idejét, mert a nép között valaki azt hangoztatta, hogy a megtrágyázott buja vetést a rozsda föltétlenül tönkre fogja tenni. Jnnius hó végével utam épen arra vezetett, s így magam is kiváncsi voltam, hogy ugyan miként vélekednek a kisgazdák a műtrágyáról és hogy vannak azzal megelégedve ? Ezeket tudni óhajtván, bementem a községbe, felkerestem a tanítót és kérdezősködtem a műtrágya hatásáról. A tanitó örömmel tudatta, hogy az elszórt műtrágya óriási hatást ért el, mert a megtrágyázott búza még egyszer olyan magas, mint a meg nem trágyázott, a kalásza pedig már messziről elárulja azt, hogy azzal valaminek történnie kellett. A terméseredmény persze annyira kielégítő volt, hogy az, a mikor a termés legjobbnak volt mondható, akkor sem volt nagyobb. A megtrágyázott terület 3 hold volt 1200^ -vei, azon termett 92 kereszt 18 kévés, vagyis 30V3 kereszt, egy kereszt adott 38 kg.-t, egy hold 1152 kg. szemet, tisztán adott 18 q szalmát és 3 50 q töreket és polyvét. Mivel másnap vasárnap volt, megkértem a tanítót, hogy hívjon össze néhány értelmes kisgazdát, kikkel én beszélni óhajtok, hogy megtudjam tőlük, mi a véleményük a kísérletezésről. Mikor megtudták azt, hogy én vagyok az, a ki a műtrágyát küldtem, elkezdtek hálálkodni és szemrehányást tettek, hogy miért nem küldtem en azt már régebben, mert a megtrágyázott földön az idei rossz évben 7 q val termett több búza, mint a meg nem trágyázottban, azonfelül még a szalma, poiyva és törek tekintetében is nagyobb a mennyiség. Megkérdeztem a kisgazdákat, hogy hajlandók-e most ősszel a buzavetésükre műtrágyát venni, mire ők azt válaszolták, hogy az odavaló N. N. kereskedő révén már meg is rendeltek 3 vvaggon szuperfoszfátot, a mit ők maguk között szét fognak osztani, mert meggyőződtek arról, hogy a mostani szegény szalmatermés mellett nem lesznek képesek annyi is- tállólrágyát készíteni, a mennyire nekik szükségük van, a hiányt tehát kénytelenek műtrágyával pótolni. A magyar kisgazdában megvan az, hogy ő még mindig a szokásnak hódol, de ha meggyzőződik arról, hogy valaminek tényleg hasznát látja, akkor szívesen áidoz az újításokra is. Ezt azonban be keli neki mutatni, hogy ő a saját szemeivel lássa, mert bizalmatlan minden nadrágos emberrel szemben, és erre igen nagy oka is van. Ha tehát azt akarjuk, hogy a kisgazda a terméshozamot emelje, akkor be kell neki mutatni azt is, hogy miként lehet azt elérni, hogy mi szükséges a termés emeléséhez. Ezt pedig csak igy érhetjük el, ha alkalmat adunk arra, hogy a községben levő tanítónak, vagy jegyzőnek ingyen adunk néhány métermázsa műtrágyát kísérletezés végett, hogy annak eredményét láthassa a többi kisgazda is. Ezzel az eljárással aztán többet fogunk tenni nemzetgazdasági szempontból, mint bármely más segítséggel. M. M. A takarmány befolyása a gyapjúra. 1. A juhok takarmányozása, annak bősége, táp- aránya és minősége szerint, a gyapjú minőségére észrevehető befolyást gyakorol. 2. Hogy a legjobb minőségű és a legnagyobb mennyiségű gyapjút nyerhessük, a juhokat jól és megfelelően kell etetnünk. A gyapjú növekedése, tartóssága azonnal szenved, amint a takarmány — ha csak rövid időre is — elégtelen. A takarmányozás a gyapjú minőségében és mennyiségében kifizeti magát. 3. A túlságosan bő takarmányozás nagyobbitja. ugyan a nyirósulyt, azonban annál kevésbé fizeti ki magát, minél inkább túlléptük a határt. A posztógyapjas juhok gyapja ez esetben hosszú, merev és kevésbé finom lesz, a fésüsgyapjunál azonban a különbség alig ész revehető.
