Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)
1909-10-22 / 43. szám
okt. 22 GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal és 10—25 holdas parcellákban adja ki kisbirto- ! kosoknak. Természetes, hogy emeltebb áron es így nyerészkedve a kisberlőkön. Az üzlet lebonyolítását községi takarékpénztárak végeznék el. A bérlők kötelesek volnának minden 1000 vagy 2000 holdon valami mezőgazdasági gyárat, vagy ipartelepet létesíteni es családjuknak is alkalmas lakóhelyet építeni s gazdasági épületeket is emelni. Szerinte ilyenformán a nagybirtokos sok épülethez jutna, idővel gyárakat és ipartelepeket kapna, a földmives családok pedig termelő szövetkezetbe állva, nagyban, tehát kevesebb költséggel értékesítenék termékeiket. Ez az ötlet, ha jói megnézzük, kijelöli fel- segitésre a nagybirtokosokat és gyáripart akar alapittatni azokkal, a kik ma sem tudnak megélni. Arról nem is beszél, hogy történnék majdan a beruházások megváltása és mit kezdene majdan a bérlétből kikopott apának a fia? Csodálatos naivság, hogy most nálunk mindenki egyszerre gyárakat akar alapítani. Azt senki sem kérdi, hol van ehhez a forgótoké, meg az ügyes munkás. De ha ezek, mint afféle pénzkérdések meg is oldhatók, hol van az elhelyezési terület ? Gyárat építeni manapság nem nagy tudomány. De annak vevőkört kell biztosítani és jövedelmező üzembentartásáról gondoskodni: ez a nehézség, ez a próbakő. Ne feledjük el, hogy egy gyár száz meg ezer munkáskéznek a dolgát láthatja el. Ennélfogva a gyárak állításának bizonyos természetes korlátái vannak. Például, ha a malomipart nézzük, mely bennünket a legközelebbről érdekel, azt látjuk, hogy a malmok már is minden untalan leszállítják a saját munkaidejüket, mert külömben liszttermelésük messze meghaladná a fogyasztást es a liszt a befektetett tőkék kamataival már a tárházban állva megdrágulna. Nem tesz jó szolgalatot az agrárérdeknek, a ki folyton gyáralapitáson járatja a fejét, kivéve, ha az a gyár tényleges szükséget pótol, vagyis meglévő nyersanyagokat értékesebb alakra dolgoz fel. De e részben nálunk majd semmi találékonyság sem mutatkozik. Minden falu gőzmalmot, vagy szeszgyárt akar alapítani. Viszont más nyerstermények, melyekre gyáripart lehetne és kellene alapítani, kihasználatlanul hevernek. Például itt van a szőlőtermelés. A tömérdek szöiómag mihaszna elkallódik, pedig belőle becses olajat és még becsesebb fekete festéket lehetne gyártani. Borkősavat sem csinálnak az országban sehol. Hütőházakkal, esetleg olcsó jégvermekkel, ezer és ezer hektó mustot lehetne erjedetlenül, vagyis lefojtva tartani és például karácsonykor a gyermekek és asszonyok örömére azon édesen forgalomba bocsájtani. Ezzel nem gondol senki, pedig nagyon könnyen megvalósítható. Az egész országban komisz és ártalmas faecetet fogyasztunk. Budapesten a borecet — pedig dehogy is borecet, — drágábban kelendő, mint a legfinomabb bor. Hanem azért egy termelőnek sem jut ne bocsátkozzam. Rá vettem az embereimet, hogy vágják az életet fennakadás nélkül, s a hibás táblák termését külön rakatom, s igy a rész-cséplésnél is lesz módunk utólagosan méltányos egyességre. Meg is indultak a búgó gőzcséplők, ontották a szemet, amig a hibátlan asztagok járták. De rá került a sor a hibás asztagra is. Én azonban csak nem kaptam meg a felhatalmazást az egyezkedésre. — Embereim nyugtalanok voltak. Azt jól tudták a szomszéd szomorú példákból, hogy ha egyszer elcsépeltek, többé igazságukhoz nem jutnak. Megtagadták a hibás asztag cséplését, mielőtt a részben megállapodás nincs. Az igazgatóságnak jelen- ! tettem, újból engedélyt sürgetve méltányos megállapodásra. Hisz csak egv asztagról volt szó I De engedély helyett jött a szolgabiró a csendőrökkel, a sztrájkolok megtörésére. A leikem fájt az igazságtalan erőszakoskodás láttára, de nem tehettem semmit. Szolga j voltam én is, akinek parancsoltak. Nem sok tárgyalás folyt ott. Hozzá fognak a munkához, vagy nem ? Az embereket beállították : az etető mellé csendőr állt. Oh a csendőr nagyon érti a mesterségét! Könnyen okot kap rá, hogy szúrjon. Aztán egy-két véres ember hamar elveszi a kedvét a többinek tovább keresni az igazságot. A gép megindult; megindult a kéve is; folyt a mag gyéren. A sztrájk meg volt törve. Többé a munkát nem szakították meg. Persze, hogy külön rész se lett. Csak én egy keserves tapasztalattal gazdagabb, s szép hazánkban a jog egyenlőségében vetett hitemmel szegényebb. Azaz szegényebb még valamivel; azoknak az én becsületes embereimnek nem tudtam többé a szemükbe nézni. Szegényebb lettem egy uradalmi állással is. Borzos. RsndktvüE jutányosán, gyári áron alul eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig: 3 darab bácskai ekefő, 1 darab 2-ös, és 5 darab 1-es különböző nagyságú resicai acél eke, 3 darab 2-ös és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab répa kapa, 2 darab vetési, 1 darab réti csuklós s 1 darab lánc borona ; répa vágók, tengeri morzsoló, és 2 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3 sz. a. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szakirodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz. 254 3—i
