Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)
1909-10-22 / 43. szám
2 ik oldal. GAZDÁK LAPJA ok}. 22. Igen ám, de ott magasabb szempontból, — a társadalmi béke és a kisemberek érvényesülése szempontjából ítélik meg a kérdést, nem tettek külömbséget osztályok között, hanem a kis emberek törekvéseinek is helyt adva, egyrészt saját kezükbe tették le sorsuk előbbre vitelét, másrészt teret biztosítottak úgy a társadalmi, mint a törvényhozási testületekben a kisbirtokosság képviselőinek. A megkérdezés és a jogos érdekek elismerésének politikáját folytatták, mert elismerték, hogy csak ezen együtt működéssel lesznek képesek a nemzet erősségét biztosítani. A kisbirtokok birlalói szegényedésével úgy Németország, mint Franciaország társadalmi fönnállásának talpkövét látta veszendőben s ott annyira mentek, hogy nyíltan ki merték mondani, hogy a nemzet legyőzhetetlen és állandó ereje egy erős és minden változások dacára álhatatos elemen nyugszig és ez a kisbirtokosság. A hol egy nemzet vezető társadalma részéről ily szavak hallatszanak, ott a társadalmi megértés és a béke biztosítva van. — A hol a kisember jogát, érdekeiért való küzdelmét ennyire elismerik, ott a haladás, a megerősödés biztos. Csak mi nem tudjuk egymást megérteni. Csak minálunk idegen a kisbirtokosság öntudatra ébredése és küzdelmei igazságos jogaiért, a mi onnan van, hogy a hatalmasok, a más osztálybeliek nem tudják, vagy nem akarják jogait elismerni. Pedig addig nem fogunk tudni együtt működni, addig a társadalmi béke nem lesz biztosítva, amig a kisbirtokosság igazságos és szükséges előretörését meg nem értik. A mig az osztálykülömbségek el nem tűnnek, addig a társadalmi béke az eredményes munka korszaka be nem következik. — Értsük meg tehát, hogy a kisember is végre érvényesülni akar ! A földéhség kuruzslői. Érdekes, hogy a földéhség kérdése állandóan felszínen úszik. A sajtóban nap-nap mellett merül fel egy-egy jóakaratu indítvány, mely ennek megszüntetésére törekszik. Magyar bérletrendszer cime alatt azt javasolja, hogy ne parcellázzuk és aprózzuk fel a nagybirtokokat, hanem honosítsuk meg azokon a tanyarendszert. A község vegye bérbe a nagybirtokot 60 — 90 évre Egy elnyomott sztraik. — A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. — Mintegy 12 évvel ezelőtt a szociális mozgalom első sorban az alföld magyar népét ejtette gondolkozóba s ébresztette fel bennük azt a tudatot, hogy nekik is jogaik vannak, amit összeállva érvényesíthetnek a hatalmas uradalmakkal szemben. Ott őriztem az Isten adta termést én is abban az időben egy ilyen 2 vármegyére szóló hatalmas alföldi uradalom egyik gazdaságában. Szerettem azt a becsületes alföldi magyar népet lelkem egész fiatal idealizmusával, s azok is felismerték bennem a jó indulatot s őszinte ragaszkodással voltak hozzám. Azt hittem, ez a meghitt viszony i lehetővé fogja tenni, hogy a nyári munkákat zavar nélkül fejezzük be, s nálam nem lesz szükség a szol- : gabiróra. De sajnos, másként történt. A szerződésünk úgy szólt, hogy az elemi csa- j pással sújtott gabona része külön alku mellett lesz megállapítva. S nekem is volt 1 jégvert búzatáblám. De a szomszéd gazdaságoknak volt több is. Az ura- ! dalom vezetőségének tehát kényelmetlen volt a szerződésnek említett kikötése, mert ha egyik helyütt | helyt ad az engedménynek, mindenütt adni kell. A szomszéd gazdaságok csendőr aszisztencia mel- I lett bonyolították le a kérdést, természetesen uj alku 1 megállapítása nélkül, ami felizgatta a környék munkásait. Én is szigorú rendeletet kaptam, hogy alkuba i Minden geztias j nelküíözhetetennk.. Európeszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb- a gazda minden követelményének legjobban megfeleld u. j.,Eredeti Kalmár-rosták | Ez évi ujdón'.ágainkról sziveákedjék Ingyen árjegyzéket kérni. íf ■ saaar lés«», s»« ‘je*., adtod uiaorzö'vAsArlxol.y j ( "különlegestermén .‘tisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet: | ,4 Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezér ügynöksége j 19o BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—25 I
