Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)
1909-10-15 / 42. szám
okt. 15. GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal. az idő) bekenjük a ló patáit agyagsárral, reggel pedig lemossuk s azután szárazra törülve barna vazelinnel bekenjük. Kemény patáju magyar lovat nyáron nem kell patkoltatni, csak ha a kövezeten jár. Az őszi rózsa fodrosodása. Az őszi rózsa fodro- sodását több kertészetben észlelték s egyik-másik helyen nem csekély kárt tett az ágyakban. Tapasztalatok szerint a fodrosodás alatt a félmagas s magas őszi rózsa legtöbbet szenved; a törpe fajok közül kevés esett e betegség áldozatául. Amint a fodrosodás mutatkozik, hintsük be az őszi rózsákat mészporral (mészliszttel), s e lisztet kapáljuk be. Erre a növényeket ponyvával befedjük, hogy a napfényt távol tartsuk a növényektől. Borús időben a ponyva rajtuk marad. Ezután 100 1. vízben 2 kgr. kenő-szappant feloldunk, felforralunk s evvel keveset lehűtve, az őszi rózsákat megpermetezzük naponta 3-szor. 3 hét múlva az őszi rózsa megszabadul e betegségtől. K. L. Züdségfőzelék konzerválasa. Úgy, amint a gyümölcsöt már különféle módon tudják konzerválni, akként a főzelék konzerválásának is megtalálták a módját. Újabban ma itt is lényeges haladás észlelhető. A gombák, amelyek a főzelékfélénél előfordulnak, el- lentállóbbak, mint azt a gyümölcs pusztulását előidéző gombáknál tapasztalhatjuk. A főzelék konzerválásánál tehát magasabb hőfok szükséges s forrpontig kell. a j vizet heviteni. Légmentes tartályokban a főzelék helyesen ke- ! zelve sokáig üde marad. Előzőleg 5—6 gramm sóval j 1 liter vizben főzzük. A főzelék teljesen tiszta legyen. Ugorka, bab, gomba, sósvizben konzerválható, olcsón, tartósan ; itt a magas sótartalom a konzerváló anyag. Így pl. 1 kg. babra egynegyed kg. sót veszünk, a lemosott tiszta hüvelyeket sóval rétegezzük s előbb agyagedénybe, azután 2 nap múlva üvegekbe rakjuk, leöntjük a sós vízzel s pergamsntpapirral lekötjük. 6—8 hét múlva a hüvely használható. Hasonlókép sós ugorka is elrakható s ez nem lesz oly kemény, mint az ecetes ugorka. Kárfiol, dinnye s más főzelék ecetben eltartható. K. L. Lótetii irtása. Úgy a veteményes-, mint a virágoskertben a lótetii sok kárt tesz. Irtása azonban na- g>on egyszerű, amennyiben az illető ágyakba elég mély cserepeket ásunk le színig. A lótetü éjjel a föld felszínén sétára indul, a cserépbe belshull és abból kijönni nem tud. Ilyen módon egy cserépben egy éjjel nem egyszer 3—4 lótetüt sikerült megfognom. K. Ö. Baromfiak bélkatarusa. Akár túlságosan hideg viz- ivás, akár egyéb hülés utján, a baromfiféle könnyen kap bélkatarust és hogy az állatok le ne fogyjanak és el ne gyengüljenek — ami föltétien következménye szokott lenni a katarusnak — gyógyítanunk kell őket és erre a célra igen alkalmas házi szereink vannak, igy például a főtt rizs, főtt köles és a pörkölt árpa. Ha azonban ezek nem használnának, akkor tannin- oldatot készítünk vizzel (1 : 100) és ebből naponta többször egy-egy kávéskanálnyit beadunk a beteg állatoknak. Á beadás nagyon egyszerű, amennyiben balkezünkkel megfogjuk az állat fejét, mutató- és hüvelykujjunkkal jobbról balról kissé megnyomjuk csőrét, mire száját föltárja és a folyadékot kényelmesen beleönthetjük. Irodalom. Az uj magyar bortöryény. Harmadik kiadás. Nagyfokú érdeklődésre vall a szőlőtermelő, borkereskedő és vendéglősosztály részéről, hogy annak a könyvnek, melyet dr. Drucker Jenő, a Bor. Lapok felelős szerkesztője szerkesztése mellett a „Pátria“ nyomda (Budapest IX. Köztelek) kiadott, első két kiadása 8 hónfep leforgása alatt teljesen elfogyott. Az uj kiadás, me'y most hagyta el a sajtót, a törvényen és végrehajtás' rendeletén és számos magyarázaton kivül tartalmazza a földmivelésügyi miniszternek a bornyilvántartásra | vonatkozó újabb rendeletét, valamint a törvény indokolását is. Ezen utóbbi egy főleg jogászkörök álta j támasztott igényt kíván kielégíteni. Mint minden tör- | vény és rendelet körül, úgy a bortörvény egyes pontjai körül is különböző felfogások és értelmezések foglalnak téri. Ezeknek a kétségeknek és félremagyarázásoknak eloszlatására a legtöbb esetben csak a törvény indokolása képes, mert abban a cél és irányzat világosán kidomborodik. A könyv végén található betűrendes tárgymutató a könyv használhatóságát lényegesen megkönnyíti. A könyv ára bérmentes küldéssel 1 kor. 50 fillér. Gyümölcsfák ellenségei és az ellenük való védekezés. Ezen cim alatt egy hasznos és hézagpótló könyv jelent meg Wenninger Mátyás ismert nevű gazda és iró tollából a következő tartalommal: A hernyók. A cserebogár. Gyümölcsfa-tetvek. Egyéb kártékony állatok elszaporodásának föltételei. Általános védekezés a kártékony állatok ellen. — Elegendőnek tartjuk a munka méltatásául felhozni azt, amit a szerző előszavában olvasunk. Jablonowszky József m. kir. állami rovartani állomás igazgatója annak tartalmát egészen jónak és helyesnek minősítette. Ennélfogva bátran ajánljuk azt a gyümölcstermelők figyelmébe. A könyv ára I korona. Megrendelhető a szerzőnél, Tata, r\omarom- megye. Újabb tapasztalatok a szölö-oliványok készítőié és további kezelése terén. („Neuere Erfahrungen über das Vorttreibe veredelter Schnittreben und deren weitere Behandlung.“) Itra : Limbacher Frigyes, m. kir. szőlészeti felügyelő. Pozsonyban. Szerző erről a tárgyról irt és a „Borászati Lapok“ j ez évi 1 15. számaiban megjelent cikksorozatát német | nyelven könyvalakban adta most ki. A könyv a mohás oltványok készítéséről szól. Ez eljárást körülbelül 15 évvel ezelőtt honosították meg Franciaországban. Állítólag Martineaux volt az első, aki az oltványok eíő- hajtatásáról értekezett. Richter F. e kérdésről a „Revue
