Gazdák Lapja, 1909. szeptember (8. évfolyam, 36–39. szám)
1909-09-17 / 38. szám
6 ite oldiJ szepí. 17. GAZDAK LAPJÁ elpusztuljon. A másik fontos kellék a trágyázás, mert a rét sem termelhet örökösen, ha mindig elveszünk talajából táplálóanyagokat, de soha semmit vissza nem adunk, pedig a magyar gazdának épen az a baja, hogy rétjeit egyáltalán sohasem trágyázza. Az ősszel boronával felhasogatott rétet kell trágyalével, vagy komposzttal megtrágyázni, avagy erre a célra, ha a megnevezett trágyafélék nem állanak rendelkezésre, míitrágyaféléket használni. — A műtrágyák között kötött talajú rétekre 2 métermázsa szuperfoszfát szórandó el ősszel, homoktalajokon emellett J/a—1 métermázsa 30 °/o-os kálisó is. — Ha azután istállótrágyát nem vagyunk képesek alkalmazni, úgy tavasszal hóolvadás után 30 —50 kg. chilisalétrom szórandó ki holdanként, amely műtrágya magas nitrogén tarlalmánál fogva gyors fejlődésre készteti a növényzetet, ha elegendő foszfor és kálitápláló anyag is álj rendelkezésére. Ha minden ősszel elegyengetjük és felboronáljuk a rét talaját, minden második évben ellátjuk a fenti trágya-mennyiséggel, úgy egyáltalán nem lesz okunk panaszkodni a rossz szénatermések miatt, mert széna termésünk bizonyára legalább is meg fog kétszereződni. Kovácsy B. Ingyen könyvek. Egy sok kötetből s értékes munkákból álló gazdasági könyvtárt sikerült megszereznünk, melyet olvasóink között akarunk kiosztani. Egyúttal azonban előbbre akarjuk vinni azt a célunkat, hogy lapunkat, melyet főképen a közép és kisbirtokosok érdekeinek akarunk szentelni, azok körében mentül ismertebbé tegyük. Elhatároztuk ennélfogva, hogy mindazoknak, kik velünk 10 olyan közép és kis birtokos pontos cimét közli, kik lapunknak nem előfizetői s kilátás lehet arra, hogy azok közül egyik-másik azt, a küldendő mutatványszámokból megismervén, megrendeli, 30 fillér postadij beküldése ellenében választása szerint egy kötet értékes gazdasági szakmunkát küldünk meg postán ajándékképpen, teljesen ingyen. Ugyanitt jelezzük már, hogy kisbirtokosaink részére, amennyiben arra igényt tartanak, lapunk kedvezményes előfizetését nyitjuk meg, tehát 10 korona helyett egész évre 6 koronáért fogadjuk el előfizetéseiket. Kérjük tehát szives olvasóinkat, ragadják meg az alkalmat s amidőn ezzel lapunkat is segítik, aránylag csekély fáradság árán vegyék igénybe e felajánlott kedveskedésünket s lássák el magokat a téli estékre ingyen hasznos és tanulságos gazdasági olvasmányokkal. A rendelkezésre álló könyvek jegyzékét esetröl- esetre megküldjük választás vegeit. A szerkesztőség. Hasznos tudnivalók, A havi vakság baktériuma. Több féle okot tartanak a havi vakság előidézőjéül. Az okok közt egyesek már évekkel előbb a baktériumokra is gyanakodtak. Újabban Vigezzi pármai tanár tanulmányozta a havi vakság oktanát, s vizsgálatai alapján azt állítja, hogy az előidéző ok egy általa fölfedezett ós Ophtal- mococcuo-nak elnevezett baktérium volna. Ezeket a baktériumokat a beteg állat mellső szemcsarnok vizében,, valamint a torkolati viszér s a felső ajak belső felületén haladó véredényekből vett vérben mutatta ki; kettesével vagy láncalakban lhelyezett tojásdad, közepükön erősen fénytörő, anilinszinekkel jól festődő baktériumok ezek, melyek a tenyésztő anyag felületén 8—-10 nap alatt 25—28 C° hőmérsék mellett a buzogányhoz hasonló tenyészeteket képeznek. Vigezzi szerint e baktériumok a havi vak állat szemében mindig találhatók, és csakis a szemben hoznak létre megbetegedést. Állatok mentese tűzvész esetén. Régi tapasztalat az, hogy hirtelen kitörő tűzvész esetén az állatok mentése okozza a legnagyobb nehézségeket a gazdaságban. Sokszorosan tapasztalták ugyanis, hogy tüz- vcszedelemnél az istállóból az udvarra kiterelt állatok, amint a nagy lángot megpillantják, visszatérnek az istállóba. A megriadt állatok ösztönszerüen cselekednek igv : a veszedelem érzete hajtja őket vissza meg- i szokott helyükre, ahol biztonságban vélik magukat s j ahonnan aztán a legnagyobb erőkifejtéssel is alig le- j hét eltávolítani. Lovak és juhok, ha póráz nélkül sza- I badon tereltetnek az udvarra, a tűz láttára azonnal ] gomolyba verődnek, ami az állatoknál a védekezési ! állapotba való helyezést jelenti és sokszor teljesen | lehetetlenné teszi a mentést. Azért tehát állatok men- ! tésénél tűzvész esetén ez az eljárás követendő : 1, i Nem szabad egyszerre valamennyi állatot a kötelétől ! felszabadítani ; 2. mindenekelőtt a szemök bekötendő és azután — főképp a lovak — egyenkint kivezeten- dők; 3. csak legvégső szükség esetén kell valameny- nyit szabadjára ereszteni; az első erővel kihurcolandó a többi ütéssekkel és biztatásokkal az első után te- I relendő. Legkedvezőbb természetesen, ha az istállónak a tűzzel ellenkező oldalon is van kijárása. Nagy veszedelem esetén ajánlatos, hogy az istálló falán rést töretünk. A baromfit egyszerűen zsákokba dugjuk és megfelelő helyen újra elzárjuk. Legnehezebb a disznók mentése. Ezeket úgy kell megkötözni és kivitetni. A méhesről a legtöbb helyen ilyenkor megfeledkeznek úgy hogy a családok a nagy hőségtől és füsttől elpusztulnak. A méhest ugj^ mentjük, hogy a röplyuka- kat betömjük és a kaptárakat csöndesen megfelelő j helyre vitetjük; itt azonban a röplyukakat azonnal szabaddá tegyük, nehogy a méhek meghaladjanak. Az állatok mentése lehetőleg nyugodtan és csendben történjék. minden lárma, kiabálás mellőzendő. — A Magyar Nyngdijbiztositó Részvénytársaság árszabását mélyen leszállította. ----------Az uj, rendkívül előnyös árszabás alapját nyugdíj biztosításokat közvetít a Szatmármegyei Vezérképviselet Szatmáron, Kazinczy-utca 7. sz. alatt: POSZVÉK NÁNDOR gazdasági szakirodája.
