Gazdák Lapja, 1909. szeptember (8. évfolyam, 36–39. szám)

1909-09-17 / 38. szám

7 ik oldal GAZDÁK

Hogyan kell szüretelni? A szüretelésnek is meg van a maga praktikája. Csak a jól érett, úgyszólván túlérett szőlő ad jó édes, sok cukortartalmú mustot. Azért a szüreteléssel nem szabad sietni.

De miért kelljen várnunk ?

Mert minél érettebb a szőlő, annál több benne a szőlőcukor. A szőlőcukornak egy része az erjedés alatt szesszé változik. Es ez adja a bor erejét! Világos tehát, hogy mennél több a mustban a szőlőcukor, annál erősebb leszen a bor.

Sok esetben nem lehet a szüreteléssel várni. Ha korai, erős derek, vagy tartós esőzések vannak, akkor bizony a szükség törvényt bont. És ilyenkor is legyünk óvatosak. A rothadó és éretlen fürtöket külön kell váilasztani, mert ezek elrontják a bort.

A szüretelés szabályai ezek:

1. Szüretelni csak a reggeli harmat felszáradása, vagy esetleg az éjjeli dér felengedése után lehet.

2. A szüretelők állandóak legyenek. Szüretelés közben ne egyenek. Élelmiszereiket a szőlők sorába ne. vigyék, se ott ne étkezzenek, se ne pihenjenek.

8. A szedést tőkénként keil megkezdeni. A kés éles, az edény tiszta legyen. Késsel vágjuk fel a felkötött szőlőt s e közben vigyázzunk, hogy a fürtök a földet ne érintsék és igy meg ne sérüljenek.

4. Az érettebb szőlőt külön kell szedni,

5. A sort megbontani nem szabad, előtörni nem helyes. Inkább pontosság, mint gyorsaság.

6. A kóstolgatás nem válik a szüretelés javára. Inkább egy-egy fürtöt meg kell enni.

7. A szedőedényekben a szőlő tartását nem kell megengedni.

8. Szüretelésnél álljon rendelkezésre elég kád, faedény, szőlőbogyózó-rosta, taposó zsák.

9. A hordókat és főleg az újakat, szódaoldat- és diófalevélfőzettel kell kiforrázni, hideg vizzel többször kiöblíteni.

10. Rendes és elegendő szerszám nélkül a szüreteléskor mindig hátramaradás és hiba esik.

A hordókra pedig különös nagy gond essék. Az uj hordókat először több Ízben ki kell forrázni, hogy a belőlük kifolyt viz egészen színtelen leg

3^en.

A régi hordókat is kitisztítjuk. Ki kell venni az egyik fenekét a használt hordónak, belsejét nedvesítsük meg szeszszel. Azután gyújtsuk meg a szeszt. A kitisztítás után a hordókat kénnel kell megfüstölni. Két hektóliteres hordóra kilenc négyszögeentiméter kénszalag elégetése elégséges.

A hordók tisztítására kiváló gond essék, mert amely esetben hordószagu, dohos a gazda bora, biztosra vehető, hogy a hordó tisztításánál nem járt el kellő gonddal.

A magváltoztatásáról. Dr. Rümker ez irányban tett növényélettani megfigyeléseit a következőkben foglalja össze :

1. A nedves vidékről származó vetőmag kezdetben szalmát és kevesebb magot terem, a száraz vidékről származó vetőmag (rövid tavasz, forró nyár) ellenkezőképen viselkedik.

LAPJA

___________________ szept. 17.

2. A száraz vidékről származó mag más helyen is jobban birja a szárazságot.

3. A kontinentális égalj alól származó vetőmag jobban kibírja a tél hidegét, mint a nedves vidékről (enyhe tél) szárma-zó.

4. A száraz kiima apró, üveges buzaszemeket érlel, melyek sikerében bővelkedők és súlyosak; a nedves égalj alatti búzaföldben nagyszemü, lisztes és könnyebb búza terem.

Wittmack kísérletei bizonyítják, hogy az északról származó vetőmag noha kezdetben lassabban fej - lődik, de mégis hamarabb érik, mint a hazai, vagy azt legalább is utoléri. Ez okból, továbbá mert a tél hidegét kibirja és több szalmát is terem, Witmack azt ajánlja, hogy magváltoztatásnál inkább északi vidékről hozassunk vetőmagot, mint déli vidékekről, melyek ha egyidejűleg nedves vidékek is, a belőlük származó növényke alig fogja kibírni kemény telünket.

Szőlőtulajdonosok adója. Fölmerült esetből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a köz- igazgatási biróság, hogy a szőlőtulajdonosoknak a saját szőlőföldjén folytatott szőlővesszőtermelésből származó jövedelme III. osztályú kereseti adónak a tárgya nem lehet.

A kóbor kutya megölhető. Előforduló eset alkalmából a belügyminiszter rendeletileg kimondotta, hogy az idegen udvarra bejáró s ott kárt tevő kutya ejjel lelőhető a nélkül, hogy a lövöldözés kihágásnak lenne minősíthető.

Hírek.

— A mezőhegyesi talajmivelö gópverseny befejezése. A Mezőhegyesen rendezett talajmivelö gépver- seny augusztus hó 27-én fejeződött be. A nyilvános bemutató után a gépek elvégezték a fuvarozási próbát s ennek befejesztével a versenyfeladatokat még be nem végzett gépek tovább dolgoztak augusztus 27-ig A verseny alkalmával gyűjtött sok száz adatot ifj. Spor- zon Pál és Karkoványi Ákos mást dolgozzák fel.

— Állami facsemeték kiosztása. A földmivelés- ügyi minisztérium hirdetményben közli a birtokesob- kal azokat a föltételeket, amelyekkel az erdei facsemetekertből az 1910. évi tavaszi és őszi erdősítéshez szükséges csemetekészletek beszerezhetők. Ezek szerint a kopár és vízmosásos területek erdősítésére a miniszter a csemetéket ingyen bocsátja a birtokosok rendelkezésére, épen csak az ezer darabonkint egy koronával számított költségeket és a szállítási költségeket kell megtéríteni. Kivételes esetekben, ha az illetékes királyi erdőfelügyelő igazolja, hogy a birtokos a költségeket nem birja el, a csemetéket díjtalanul juttatja el a minisztérium az utolsó vasúti állomáshoz. Az esetleg még fönmaradó készletből másféle erdősítések céljaira is ad csemetéket, de csak az átlagos termelési költségek megtérítése ellenében. A birtokosok, akik csemetéket akarnak, 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványaikat legkésőbb 1909. december hó 15-dikéig tér-