Gazdák Lapja, 1909. szeptember (8. évfolyam, 36–39. szám)
1909-09-10 / 37. szám
szept. 10. GAZDÁK lapja 5-ik oldal A laboda. Irta : Krenedics Ödön. A zöldséges kertnek egyik leghálásabb terménye a laboda, melyet háziasszonyaink előszeretettel ugyan, de annál rosszabb magyarsággal, spenót néven tálalnak asztalaikra. Hogy a labodanak nagyobb mennyiségben való termelésével a kisebb gazdaságok nem igen foglalkoznak, annak egyik legfőbb oka az, hogy mert az illető gazda a labodát nem szereti, tehát lekicsinyít és azt hiszi, hogy azt mások is igen kevesen szeretik és nem is igen veszik. Pedig ez nagyon téves felfogás; mert igaz ugyan, hogy akkor, mikor a laboda idényszerü, egynémely piacon oly nagy mennyiségben jelenik meg, hogy az ára meglehetősen leszorul; de azt sem szabad felednünk, hogy a labodát mellékterményül is nyerhetjük, még pedig kertünknek olyan félreeső, hüs zugaiban, ahoi más zöltségnemü alig terem meg, sem pedig azt, hogy igen kevés gondozás mellett egész éven át, tehát télen is termelhetjük a szabadban és akkor, mikor kevesen termelik, igen tekintélyes piaci árakat érhetünk el vele. Hogy jó labodát termelhessünk, legelső sorban a magot kell megválogatnunk, amely három éven át megtartja ugyan csirázóképességét, de legalkalmasabb mag a vetésre a kétéves. Ezen felül meg kel! válogatnunk a téli és a nyárilaboda magvát, mert nem mindegy, hogy mikor és melyiket használjuk. A téli laboda lcveie hosszúkás, lándzsnalaku és magva többnyire tüskés, írtig a nyári laboda levele kissé, kerekebb alkutásu, magva pedig sima. A laboda szereti a frissen trágyázott talajt és tavasszal, amint az idő kissé megenyhült, elkészítjük számára az ágyakat és április, május és júniusban két-három heti időközökben vetjük. A vetést lehet szórva, vagy 30 cm.-es távolságokban sorba, vagy pedig kis kupacokban, illetőleg fészkekben eszközölni, amelyek kövérebb talajon hat, soványabb talajon pedig 9 centiméter távolságban álljanak egymástól. Ha sorba, vagy kupacokba vetjük a labodát, akkor a szabad közöket egyéb késői vetemény számára használhatjuk föl, igy például répansmüre vagy téli bimbós kelre. Az áprilisi és fél májusi vetésre a kertnek bármely részét felhasználhatjuk, de a május második felében és júniusban eszközölt vetésre már ki kell választanunk a hüsebö és árnyékosabb helyeket. Ha csak házi használatra termeljük a labodát, akkor közepes háztartás számára elég, ha egy-egy fél ágyat használunk föl. Ha kupacokba, illetőleg fészkekbe vetünk, akkor közönséges labodából 6—8—10 azt mondom, hogy prédikáljon a tisztelendő ur annak, a kinek akar, de nekem ne. Mert vizet prédikál, oszt bort iszik. Más szóval : Maga se tartja a mit mond, Azután azzal fejezte be : — Kitérők a hitemből. Nem fizetek én többet egy papnak sem. Ez az utolsó. Itt van la, vögyön rajt neki kötelet a nyakára. Előkotorászván a koronát, letette a jegyző elé az asztalra. Azzal elment. A jegyző nem szólt, csak mosolygott; aztán hol az idézőjegyet nézte, hol a koronát. Végre eltette mind a kettőt egy fiókba. Megint mosolygott egyet és a bajusza alatt mormolta : — Kemény feje vaD az öregnek. Varga Péter uram kitért a vallásából, de az asszony nem tudott belőle semmit, ügy csinálta, hogy a felesége ne tudjon felőle, mert ösmerte már a felesége asszonytermészetét, aztán tudta, hogy nem egyezik bele ilyen nagy változásba. Az idő jött, meg ment; hát egy esztendőre a Var- gáék házában gyermeknyivogás hallatszott^ Azt mondja az ember : — Hát-e meg most minek ? — Kitanittatjuk urnák. Majd a tisztelendő ur kitanitja. — Ki a kutyát, de nem az én gyerokömet! — Hát mér ? — Mer én nem akarom. Értöd, én az atyja, nem akarom. Inkább kitekerem a nyakát rögvest. — Ha tudtam véna, nem hoztam vóna világra sem. Azt gondultam, örömet szörzek vele kendnek is. Mér nem mondta tavaly? — Hát te mér nem szóltál tavaly ? ,:z. ‘; xmsmi \ ni „REKORD II.“ LOeonczi sy^r»t.33a.t:i.23.y. sorba vet — sorba trágyáz ! Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. i lag. Sir. Államvasutak fói.gjáriiial MSfyÉsíp 33 XT 23 3E» 2ES & 'JT, V., Váczi-körut 32. szám.
