Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)
1909-07-02 / 27. szám
Ci A LDí*r*. TjAPjA 5-ik oldd jul. 2. akarjuk védeni, meg akarjuk tartani a magunkét. Nem háborút hirdetünk, hanem békére szervezkedünk, amely béke állandósága csak úgy lesz biztosítható, ha elég erősek leszünk eszmei birtokállományunk sértetlen megoltaimazására. A magyar gaz laközönség nem kíván pártpolitikát csinálni, hanem számit minden párt hazafias támogatására, mert érdekképviseleteinek körében csak egy politikát ismer, amely a nemzet ügyétől és alkotmányától elválaszthatatlan s ez a politika a magyar föld érdekeinek kitartó védelme, amely útját állja annak, hogy a nemzet túlnyomó többségének létfeltételei, állattenyésztésünk, gabona- termesztésünk, szőiőroiveiésünk s egyéb őstermelési ágak fejlődésének immár megszerzett biztosítékai hatalmi szempontoknak, illuzórius politikai érdekeknek feláldoztassanak.“ A közgyűlés szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fogadta elnökének kijelentéseit, mire napirend előtt Paliavicini Ede őrgróf alelnök kért szót, aki nagyhatású beszédében rámutató;t a magyar gazúaér- dekeket a Balkán-szerződések révén fenyegető veszedelmekre s a közgyűlés egyértelmű helyeslésével hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk s elsősorban állattenyésztésünk érdekeit semmi szia alatt sem szabad imperialisztikus ábrándoknak és törekvéseknek áldozatul dobni. A közgyűlés tüntető helyesléssel egyhangúlag magáévá tette Paliavicini Ede őrgróf következő határozati javaslatát: „A Magyar Gazdaszövetség közgyűlése csatlakozik ama határozathoz, amelyet a balkáni s általában a jövőben kötendő külkereskedelmi szerződések tárgyában az OMGE. által összehívott junius G-iki budapesti országos gazdagyüiés^ hozott. Ehhez képest nem tartja megengedhetőnek, hogy a kereskedelmi szerződések tárgyalásaiban a közgazdasági szempontok által ellensulyoztassanak, hogy az ország felelős intézőinek és törvényhozásának befolyása a kereskedelmi szerződések kőiül megkerültessék, hogy a Balkán államoknak a magyar mezőgazdaság, főleg pedig az állattenyésztés rovására a rnonaichia mindkét államának kormányai által a közös külügyminiszter tudtával előzőleg megállapított husbehozatali ösez- koatigens túllépésével további engedmények adassanak. A Magyar Gazdaszövetség fentartani óhajtja a Balkác-áilamok népeivel a békés jó szomszédság viszonyát, de nem mehet odáig, hogy ezért saját létérdekeit fenyegető áldozatokat hozzon.“ Wittmann János felszólalása után Bernát István igazgató terjesztette elő a Szövetség múlt évi munkásságáról szóló jelentését, az 1908. évi zárószáma- déist s az 1909. évi költségvetést, amelyeket Herte- lendy Ferenc felszólalása után a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. Ezután következett Mailáth József gróf nagy- érdekű előadása a középbirtokos osztály helyzetéről, Az illusztris előadó a Magyar Gazdaszövetség e tárgyban kifejtett eddigi munkásságának s a 9 év előtti kassai gazdagyüiés határozatainak, valamint a középosztály megerősítésére irányuló külföldi mozgalmaknak rövid ismertetése után reámutatott arra, hogy Magyarországnak, mint kiválóan mezőgazdasággal foglalkozó államnak jövő fejlődése függ a megmaradt középbirtokosság megmentésétől s erőteljes középbirtokok számbeli szaporitá-ától. A magyar középbirtokos osztály pusztulása okainak rövid ismertetése, valamint az orvoslásra alkalmas eszközöknek beható fejtegetése után Mailáth József gróf a legközelebbi teendőket összefoglaló határozati javaslatot terjesztett elő, mely a középbirtokos osztály helyzetének javítása érdekében a már eddig kibocsájtott kérdőívek felhasználásával, avatott szakemberek bevonásával, szaktanácskozmá- nyok mielőbbi Összehívását kívánja a szükséges intézkedéseknek megokolt javaslatba való foglalása céljából s egyúttal kimondja, hogy a nemzeti létünkkel szorosan összefüggő kérdést mindaddig napirenden kívánja tartani, míg annak sikeres megoldása a rokoncélu társadalmi egyesületek vállvetett támogatásával, a közvéleménynek, törvényhozásnak és kormányzatnak helyes irányba terelésével biztosítható nem lesz. Emödy József hozzászólása után a közgyűlés Mailáth gróf javaslatát egyhangú lelkesedéssel tette magáévá. Majd Nyegre László országyülési képviselő ismertette a közigazgatási szervezetre váró szociális feladatokat ama szociálpolitikái munkakört, melyet a népek millióinak boidogitása érdekében, a szocializmus és a nemzetiségek izgatásaival szemben, a magyar állami és társadalmi rend konszolidálására a közigazgatási tisztviselőkarnak a társadalom támogatásával be kell töltenie. Hangsúlyozta előadó, hogy e téren a gazdatársadalom minden egyes tagjának is jó példával kell a maga környezetében eiöijárnia s a községek a kisemberek bajával érző szívvel kell, hogy foglalkozzanak. Ily értelmű határozati javaslatát Mczey Gyula felszólalása utáu a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Végül Meskó Pál szövetségi titkár tartotta előadását a Magyar Gazdaszövetség országos szervezkedéséről. Reméli, hogy a palicsi gazdagyüiés hatalmas országos szervezkedés kiinduló pontja lesz s ily értelemben határozati javaslatot terjeszt elő. Baross János dr. e javaslat kapcsán kifejti az önálló agrárpárt, Wittmann János által felvetett eszméje megvalósításának fontosságát és időszerű.-égé: s azt óhajtja, hogy ez agrárpárt vezére, mint erre leghivatóttabb, Darányi Ignác legyen. Nagy Emii dr. nagy hatást keltett felszólald á- val, kü'önösen annak szükségességét hangoztatta, hogy a gazdák törekedjenek érdekeiknek a törvény- hozás kebelében megfelelő képviseletet szerezni. A Károlyi jutalomdijak kiosztása, az igazgató- választmány kiegészítése és a Szövetség alapszabályainak módosítása után a közgyűlés befejezte jelentős tanácskozásait, mire a résztvevők testületileg átvonultak a nagyvendéglőbe, ahol mintegy 800 teritékü társaslakoma volt. Az első felköszöntőt Darányi Ignác dr. mondotta a királyra, melyet az egész társaság állva hallgatott végig. Ezután Biró Károly Szabadka városának polgármesterre Darányi minisztere, mint a ma
