Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)
1909-07-16 / 29. szám
j ulius 16 8-ik oldal. ' GAZDAK LAPJA A Perzsa forradalom a felkelők győzelmével végződött, kik már megszállották Perzsia fővárosát : Teheránt. Ali sah elbukott s menekül. Véres szerelmi dráma foglalkoztatta e héten az összes lapokat. — Budapesten a Pannónia szállodában elébb Sz. A. hadbíró felesége, majd önmaga ellen gyilkosságot követett el Gang Lajos, az asszony kitartott szeretője. Az asszony nyomban meghalt, a férfi napok múlva a rabkórházban. A dr. Wohl Aladár többszörös budapesti mili- omos vagyona ellen a szenzációs végrendelet hamisítási perből kifolyólag elrendelt bűnügyi zárlatot a bíróság feloldotta. Br. Rothschild Oszkár, Rothschild Albert ismert bécsi milliomos legfiatalabbik fia, ki 3 nappal ezelőtt tért vissza egy esztendeig tartó világkörüli útjáról, ön- gyilkosságot követett el. Irodaíom. A mezőgazdasági iaunkák, teendők hónapröl-hónapra a mezőgazdaság minden ágában. Szerkesztette : Kodolányi Autai. 2. bővített kiadás. Ezen becses mii elsőkiadása a magyar gazdakösönség körében oly szives fogadtatásban részesült, hogyrövidháromhőnap múlva annak 2. kiadásban való megjelentetése vált szükségessé. E körülmény, azt hisszük, eléggé bizonyítja, hogy írója egy oly haszna- vehető m űvel gyarapította gazdasági szakirodalmunkat melynek beszerzését minden gazdálkodónak a legmelegebben ajánlhatjuk. Ara fűzve 3 korona, vászon- kötésben 4 korona. Megjelent a Pátria r. t. gazd. könyvkereskedés kiadásában, Budapest, IX. Üllői ut 25. A mezőgazdasági iparok jelentősége és létesítésük föltételei. Irta: Kosutány Tamás dr. Ára 1 K. Megszerezhető a „Pátria“ r.-t. könyvkereskedésében, Budapest, Üllői-ut 25. Kosutány Tamás dr. e legutóbb megjelent művé- vei ismételten beigazolta, hogy nemcsak agrárkémikus, de elsőrendű agrárpolitikus is, ki nemcsak látja, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége nem halad a kívánt, vagy kívánatos tempóban, de meg is látja az okokat, melyek kerékkötői a nyugateurópai fogalmak szerint való haladásnak. A stagnálás egyik okát abban látja a szerző, hogy a gazda nem dolgozza fel termel- vényét, hanem át- és feldolgozatlanul adja azt tovább. Kosutány dr. e müvének értékét azonban nemcsak az adja meg, hogy helyes diagnózist állapit meg, hanem az is, hogy rámutat a célravezető kezelésre is, mely által mezőgazdaságunk kiemelkedhetik szükes keretei közül. Ez az emelőrúd szerző szerint: megteremtése a mezőgazdasági iparnak; még pedig nem bankok és takarékpénztárak, hanem nagybirtokosaink által. Magán- és közgazdasági szempontból azonban csak az esetben lenne üdvös hatású a mezőgazdasági iparnak szervezése, ha azek csők ott helyeztetnének üzembe, ahol az iparűzésre a viszonyok megfelelők; de alkalmas konjunktúrák mellett is csak az esetben prosperálhat minden üzem. ha a vezetés szakértő kezekben van és begyakorolt munkással dolgozik. Első lépés tehát —- szerző szerint — szakiskolák létesítése, hol intelligens gyárvezetők képesittetnének az illető iparág önálló vezetésére. Útbaigazítást találunk e könyvecskében arról is, hogy melyek azok a szempontok, melyeket figyelembe kell venni valamely ipartelep létesítése alkalmával. Tanácsokat ad a legapróbb részietekig és pedig értékes tanácsokat, mert azok a tapasztalat és tudományos kísérletek eredményei. A legértékesebb része könyvének mégis az, amelyben felhívja a gazdák figyelmét azon nagy jövedelmet ígérő átalakító iparvállalatok létesítésére, melyek ezidő- szerint nem kuitiváltatnak s igy a szükséglet fedezésére külföldre vagyunk utalva, ami sok száz millió forint nyereségétől foszjta meg a magyar gazdát, holott minden feltétel megvan ez iparágnak bevezetéséhez. PL a malátakészités. Évente öO—80 millió korona értékű árpakivitelünk mellett malátakivitelünk 5—7 millió koronát tesz csak ki, holott sörárpánk minősege elsőrendű és a malátaszükséglet évről-évre emelkedik. Hozzá kell tehát gazdáinknak a malátagyártáshoz látni, ami most — az újabb rendszerű csíráztató készülékekkel — nem ütközik nehézségekbe. Az olajos növények termesztése oly kisarányu, hogy annak nagyobb keretekben való beállítása a vetésforgóba igen jövedelmező lenne. Igen célszerű lenne Németország példájára a burgonyát értékesítés előtt vizétől megfosztani, miáltal két cél is éretnék el ; a szállítási költség tetemesen csökkenne s a burgonya nem volna a romlásnak kitéve. A burgonyának lisztté való feldolgozása igen jövedelmező lenne, gyümölcsünk elsőrendű, még sem tudjuk mind értékesíteni, holott feldolgozva mint aszalvány, marmeled, gyümölcsbor, gyümölcsszesz stb, külföldön igen keresett és könnyen értéKesithető cikk. A zöldségkonzerválás terén még szintén alig történt valamely kezdeményezés, pedig nagyon jövedelmező lenne ezzel foglalkozni. Ezeken kivül számos még olyan nálunk nem kul- tivált iparág üzésére hivja fel szerző müvében a gazdák figyelmét, melyek szakszerű vezetés mellett igen szép jövedelmet biztosíthatnak. Szervezésükhöz nem kell más, mint egy kis vállalkozási szellem és pénz. Ez utóbbi tényező — különösen nagybirtokosainknál — bőven van, a vállalkozási szellemet pedig bizonyára felkelti az olvasóban Kosutány dr. ezen értékes müve. Tanácsadó. E rovat alatt szívesen helyt adunk olvasóink közérdekű kérdéseinek és azokra a gyakorlat köréből érkező válaszoknak. Kérdések. A puszpáng (Buxus), melyik fajtája termeszhetö sikerrel hazánk hűvösebb vidékein és szaporítása miképpen történik ? K. A. Műtrágyázás buzavstés alá. Későn érő tengeri és burgonya után november hó végén búzát akarok vetni. A földek nagyon soványak. Kérdem: minő műtrágyát
