Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)

1909-07-16 / 29. szám

jul. 16.

GAZDIK LAPJA

használjak, hogy ne csak a szemtermest, de a növények fejlődését is előmozdítsam. H. N.

A paioskát terjeszti-é a háznál a fecskefészek ?

G. L.

„Törköly trágyaértóke “ Lepárolt szőlőtörkölyt tudnék községünkben szerezni, melyet mint szőiőtrá- gyát ajánlanak. Kérek értesítést az iránt, hogy mily trágyaértékkel bir a törköly a szőlőre nézve és miként alkalmazandó ? R—i L—s.

Feleletek.

A szabadföldi buxusnak csakis egy törzsfaja van. Buxus sempervirens L. Hazája Dél-Európa és K?s- Ázsia, ebből származnak a többi fajták mint s igy j körülbelül minden fajta egyenlően edzett, illetőleg kényes. Hogy egy-egy fajta együk vagy másik helyen kényesebb, annak nem annyira a fajta, mind inkább a kedvezőtlen talaj, vagy fekvés az oka. A hűvösebb vidéken mindenesetre a védett fekvés és a talaj javi- j tása, valamint télen át a gyökérzet talajának némi j védelme, t. i. fa- vagy tűlevéllel való takarása ajánla- I tos. A Buxus szaporítása dugványozás utján a nyári j hónapokban történik. A dugványozás a szabadban, I védett helyen, vagy még inkább deszkákkal körülvett ! helyen, homokban vagy homokos talajban eszkőzlendő. I Aki a Buxust csak kis mértékben akarja szaporítani, j a bujtványozást is alkalmazhatja sikerrel. A kisnövésü szegély Buxus (B. semperv. suffruticosa) szét osztás utján is szaporitható.

Műtrágyázás buzavetés alá. Mi ugyan későnek tartjuk a november végére eső buzavetést, mert nézetünk szerint ilyen késői vetés esetén ki van téve a gazda annak, hogy a korán beálló fagy miatt búzájának kikelése tavaszra marad, vagy hogy a tél éppen csirájába kapja a magot, ami annak semmiesetre sem lesz előnyére. Mindenesetre lényegesen elősegíti a búza fejlődését, sőt annak a fagyállóságát is abban az esetben, ha a tengerikóró letörése után 200 kg. szuperfoszfátot szórat ki. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a talaj nagyon sovány és kiélt, kétségen kívül nitrogénra is van annak szüksége, miért is kora tavaszszal, különösen, ha a búza fejlődése nem elég erőtejes, hintessen el kát. holdanként 60—80 kg. salétromot is, miáltal megadja a talajnak mindazon táplálóanyagot, amelyet a buzanövény erőteljes fejlődéséhez szükséges, s igy megtett mindent, ami által az adott viszonyok között a legjobb termést biztosíthatja.

A fecske és a házi poloska. Az az általános elterjedt nézet, hogy a fecske a házi poloskát elhurcolja tévedésen alapul. A fecskefészekben igen is él egy poloskafaj (Cimex hirundinis), mely színére és alakjára nézve nagyon hasonlit a házi poloskához (Cimex lectularius), ettől azonban kissebb termetével, hosz- szabb szőrözetével és egyébb más bélyegeivel határozottan különbözik. A fecske poloskája, mely hazánkban is jóformán mindenfelé el van terjedve, kizárólag csak fecskefészekben tanyázik, de sohasem tolakodik be a házakba, nem veszi be magát a házi bútorokba

9-ik oldal.

és nem élősködik az emberen. Viszont a házi poloska sem élősködik a fecskéken és sohasem található a fecskefészekben. Dr. H. G.

„Törköly trágyaértéke.“ A kifőzött szőlőtörköiy trágyaértéke nagyon különböző, mert attól függ, hogy miként lett az kifőzéskor és utánna kezelve ; továbbá befolyással bir arra a szőlő faja és érési álapota és hogy a cefre rostálva lett-e, vagy a kocsány is benne van, borkő nyeretett-e belőle vagy sem; utóbbi esetben a kálitartalma magasabb. Ezek szerint a törköly kálitartalma 0’5—1 •58/o, hamutartalma 5—7°/o, légeny- tartalma 1*5 - 2% közt váltakozik. A törköly trágyaértéke a jó istállótrágya értékével egyenlő. A szőlőtörköly nehéz agyagos talajon, vagy homoken alkalmazva, kedvező hatással bir, mert részben lazító, részben a víztartó képességet emelő. Előzőleg azonban a törkölyt mindenesetre korhasztani szükséges. m—

Hírek.

— Eladásra szánt méncsikók bejelentése. A m.

kir. föidmivelésügyi miniszter felhivjá mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában három és fél évet betöltött, de nyolcadik évet meg nem haladt korú ménló van és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat annak kitüntetésével, hogy a ménló mely vármegyében, mely városban, községben vagy pusztán, áll, továbbá az eladási árt is, (1 kor. bélyeggel ellátott beadványban) legkésőbb f. évi augusztus 10-ig a m. kir. földmi velés- ügyi minisztériumnak jelentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mérvéhez és a bejelentők lakhelyéhez képest, úgy mint a múlt évben, ismét egyes központokon fognak bizottságilag megszemléltetni s a vételár tekintetében létrejött egyezkedés után azonnal megvásároltatni és átvétetni. 165 cm.-nél alacsonyabb mének, tekintettel a méntelepekben már meglevő anyagra, valamint hidegvérű mének nem vásárároltatnak. A megvásárolt mének vételára azon m. kir. adóhivatalnál fog kifizettetni, melyet az eladó a vásárlás alkalmával kijelöl.

— Baromfi tenyésztés a Tátrában. A Felkai Gazdasági Kaszinó egyesület múlt hónap 26-án tartott választmányi ülésen egyhangúlag elhatározta, hogy folyamodik a 15.000 korona államsegitségért, a melyet a föidmivelésügyi miniszter a Szepességnek a baromfitenyésztés előmozdítására megígért. Felka fekvés a lehető legkedvezőbb a tátrai fürdők ellátására.

— Kertészek a szakoktatásért. A zuglói kertészek a napokban értekezletet tartottak Bogyay Gyula elnöklete mellett, amelyen a földművelésügyi miniszter által létesített gazdasági ismétlőiskolák tanítási rendszerét tették kritika tárgyává. Sehogy sincsenek megelégedve azzal a rendszerrel, amelynek révén a tanítás történik. Különösen azt helytelenítik, hogy a gazdasági tanító az elméleti oktatás helyett szakdolgokat tanít, holott erre a tanulóknak egyáltalában szükségük nincsen, mert ezt a háromesztendei tanoncidejük alatt elég alkalmuk van elsajátítani. Ezért