Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)

1909-07-16 / 29. szám

4-ik oldal GAZDÁK LAPJA julius 16 minőségi különbség nagyon sok helyt igen jelentékeny volt, mert amig a nem szuperfoszfátozott búza hekto- litersulya 74—77 kg.-osnak, addig a szuperfoszfátozott búza 78—80 kg.-osnak jeleztetett. Igen sok jelentésttevő hansulyozza, hogy a szu­perfoszfátozott búzának szalmája is magasabb, vas- tagszáru volt s nem egy helyt a szalmaterméstöbblet- ben magában is megtérült a szuperfoszfát ára. — S az idei szalmaszük évben ez nagyon is figyelemre méltó és értékes körülmény volt. Egyesek érdeméül róják fel, hogy az erősebb, vastagabb növésű szalma lehetetlenné tette a különben bujanövésü búza megdülését, sőt sokan azt is tapasz­talták, hogy a rozsda nem bántotta a szuperfoszfá­tozott búzát, holott a másik táblában, amely nem lett szuperfoszfátozva, a rozsda jelentékeny károkat oko­zott. — Vannak, akik azt is tapasztalták, hogy a ki­fagyásnak jobban ellentállott a szuperfoszfátozott, mint a nem szuperfoszfátozott búza. Nagyon értékes tapasztalatok ezek, amelyek min­den gazdának azt tanácsolják, hogy talajának kitűnő megmunkálásával s a szuperfoszfát alkalmazásával ter­mésátlagát 25—30 százalékosan fokozhatja, ami kü­lönösen a mai magas gabonaárak mellett rendkívül nagy fontosságú dolog. Kovácsy Béla. A fehér orpingíonok és a ba­romfi tenyésztés iránya. Talán emlékeznek még e kp szives olvasói Ame­rika és Európa nehány kultur államának baromfite­nyésztéséről 1906. évben e kedves lapunkban irt cik­keimre, melyből később „Egy kis tanulmány“ címen látott egy füzet napvilágot, melyet a Köztelek könyv­kiadó hivatala vett át árusítás végett, ebben közöltem már akkor az orpingtonokat előállító Cook angol te­nyésztő véleményét, hogy ez maga is gazdasági cé­lokra inkább a fehér és fekete orpingtont «janija s Cooknak ezen véleményét már akkor is az állam ezen gazdasági ágát intéző közegeinek szives figyelmébe ajánlottam, de mivel ezt a véleményt Gook nem nekik mondotta s igy nekik ezt nem volt szerencséjük hal­lani, hát talán lehetetlennek gondolták. Ezek szerint tehát csak az a helyes és jó, mi az állami bürokraták agyában születik meg a zöld asztalnál, mert más halandót egészséges jó eszmével a teremtő még a gyakorlatban sem ruházhat fel, — ilyen csoda szerintük nem történhetik, és külföldi gyakorlati ember másnak jó tapasztalatait mint állami közegnek nálunk a világért se mondhatja meg. Kérdőm azonban az állam ezen gazdasági ágát intéző közegeit, hogy mégis mi alapon lovalták ilye­nek tenyésztésébe annak idején a tenyésztőket az ál­lami vásárlások és kiosztásokkal, mielőtt ők maguk e szin fajta tulajdonságait, előnyeit, hátrányait meg nem állapították, vagy a sárga .szin felkarolására mégis mi vezetett, ha ezt a szinü fajtát tényleg oly hosszú körültekintéssel állapították meg a kiváló szakemberek, amint azt e lapok múlt évi 46. számá­ban M. Sz. állítja. Mert én mint magyar ember úgy tudom, hogy nekünk az a sárga szin feketével keverve nem valami kedvelt színünk, és a toll kereskedők se rajonganak úgy érte mint a mi előttünk kedves fehér színért; ezt talán csak néni vonják kétsége ? Tessék csak akár M. Sz. nek, akár az állam intéző közegeinek a baromfitenyésztési irány megálla­Ott ülök künn a tornácon. Most is irok. Fehér papiros van előttem, de a sorok szántásánál gyakran meg-megállok. A barázda állít meg. Hogy még ők nincsenek. Május 10-e volt. Az ég tiszta. A szellő úgy himbálja a zöldelő ágakat, mint a dajka a gyermek bölcsőjét. Ahol ébred, kél — a jövendő. A tavasz, a nyár, az Ősz, a tél. Az ember élete. Egyszer csak éles csicsergő hang üti meg lel­temet. Nem is fülemet. Egyszerre lelkemet. — Itt vannak ! — Ők azok! Az én lakóim. A Füstös, meg a Csóré. Felállók. Körülnézek. — Füstös! kiáltottam. Te vagy! Isten hozott. Mert a Füstös volt. Egyedül, ő magában. A Csóré nélkül. Úgy repült be, mint valami elegáns ur, aki messze útról, tengeren túlról saját kastélyába száll. Köröskörül repdesi a kertet. Kémlel, vigyáz. A kitett karóra szegzett pihenő deszszkát figyelmére se méltatja. Szobám ablakának párkányára száll. Ott cseveg! Onnan üdvözöl. Onnan hálálkodik. Panaszkodik. Kérdez. Vigasztal. Aztán nem láttam két napig. Hol is lehet? Talán a Csóréért ment. Jelenteni neki, hogy nem ég­tem le. Nem pusztusztultam el. Meg se őszültem. Ellenségeim se’ fojtottak meg. Itt vagyok. Élek. Dolgozom. J f . ...N> *•. . 6 °, Csak ezen védjegy­gyei valódi ! ! Felülvizsgálva és sokszorosan kipróbálva! A sertésnevelés és hizlalás terén felülmúlhatatlan segitöszer a Vitális-féle SERTÉS TÁPPOR. Az állat gyomrát erősíti, emésztését, étvágyát rendben tartja, tehát az állatot egészségesebbé és a betegséggel szemben ellcnállóbbá teszi. Rendkívüli jó hatással van az állat növekedésére és hízására. Kezelése egyszerű, használati utasítás minden csomagon van. Csak ezen védjegygyei valódi ! Kapható a legtöbb kereskedés­ben. Kis csomag ára 40, nagy csomagé 80 fillér. Közvetlen megrendelések: Vitális-féle ser­tés tápporgyárKovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye) intézendők. 53—3

Next

/
Thumbnails
Contents