Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)
1909-07-09 / 28. szám
íj-ik oldal G AZDÁK LAPJA Julius 9 söbb a nyíló vivágzatot, majd az apróbb, kötődött bimbókat pusztítják, E hernyót a fürtön sohasem lehet szabadon látni, mert amíg igen kicsi, addig belefurakodik a bimbóba, miközben azokat igen finom pókszálakkal összekötö- geti, későbben pedig részint az elvirágzott virágokból, részint azok elváló hulladékaiból ugyancsak a szájából eregetett pókszálakkai a fürt gerezdet között hosszúkás fészket készít. E fészekben tartózkodik és innen indul ki', hogy kártételeit folytassa. Julius elején teljesen kifejlődött és vagy az eddigi fészekben, vagy ritkábban a karó és szőlőtőke alkalmas repedéseiben, de nemritkán a szőlőkötözésre alkalmazott anyagba (szalma, gúzsba csavart füzvessző, sás vagy raffia között) készített küiön burokban bebá- bozódik. Bábjából két hét múlva, juüus vége felé, vagy augusztus havában kikel. A molypille a nappal legnagyobb részét a levelek alsó felére húzódva tölti, csak este röpköd, miközben párzik és vagy a már félig kifejlődött bogyókra, vagy azok nyeleire tojik. Az ebből a petéből kikelő hernyócska, tehát a szőlőmoly második nemzedéke, augusztusban a bogyókba furakodik, azokat részben egészen kirágja, részben csak kikezdi, de szálaival mindig összefonogatja. Még mielőtt a szüret ideje beköszönt, a hernyó elhagyja a fürtöt és vagy a tőkére, vagy a karóra vándorol, hol bebábozódásig helyet készít magának, amelyben novemberig vagy decemberig eleinte mint hernyó vesztegel ts csak azután bábozódik be. Ilyen báb alakjában kitelel. Május elején, de ha meleg a tavasz, akkor még áprilisban megjelenik aztán a moly, mely petéit a bontakozó hajtásokba, illetőleg bimbókba tojja ; e petékből kél ki az a nemzedék, mely tavasssza! és nyár elején a virágfürtöket szokta rongálni. Ahol csak szórványosan mutatkozik, pl. minden 5—IO-ik tőkén itt-ott egy hernyó, akkor ott elég, ha azt egyszerűen leszedetjük; ha azonban nagyobb számmal van, ez fárasztó munka lévén, célszerűbb lesz permetezéssel kiirtani. Az ehhez szükséges folyadék három kilogramm puha fekete szappanból, fél kilogramm valódi pirethum-porból és 10 liter vízből készül olyanformán, hogy e vízben előbb a szappant feloldjuk, aztán hozzákeverjük a pirethum-port. Az így nyert folyadékot aztán meg 90 liter tiszta vízzel kell felhígítani. Permetezéskor, amely közönséges peronoszpora- permetezö készülékkel hajtható végre, csak a fertőzött fürtöt kell permetezni, a tőke többi részeit nem kell bántani. Jó, ha ilyenkor nem a permetező diót használjuk, hanem, ha a folyadékot egyenes sugár alakjában a fürt fertőzött részére löveljük. Molyrajzás idején használhatók a. moly fogólámpák ; ezek egyszerű lámpásokból állanak, amelyek kívülről áttetsző, enyves felületű papirossal vannak bevonva; este a világosságnak repülő molyok nekimennek az enyves papirosnak és oda ragadnak. Tavaszszal szőiőnyitás idején alkalmazható ellene a kéreghántás. Ez abból áll, hogy a tőke felesleges kérgét és az elszáradt csapokat leütjük és a tökén megmaradt repedésekbe húzódott bábokat hegyes arra! megöljük. Ez alkalommal meg kell tisztítani a rajta meghúzódott báboktól a szőlőkarókat is, valamint meg kell égetni a szőlőben maradt megelőző évi kötőanyagot. is. A tökéről levert kérget és fát szintén el kell égetni. Különösen kell vigyázni arra, hogy a kéreghántáskor a kihullott kis babok a földön ne maradjanak. A köszegi-fé!e motoros eke. Büszkék lehetünk arra, hogy magyar ember találta fel azt a motoros eket, mely egesz gazdálkodási rendszerünket rövidesen megfogja változtatni s melynek segélyével az eddiginél sokkalta olcsóbban jóval nagyobb terméseket fogunk elérni. Kőszegi nek szabadalmazott ekéje ner-n is annyira eke, mint inkább kapáló gép. a mely tetszesszerinti melységben oly finomra műveli el a földet, hogy kertben kapával sem lehet jobban elmüvclni. Szerkezete annyira egyszerű, hogy semmiként sem lehet összehasonlítani azon gőzeke kolosszusokkal, melyek újabb időben a leg Különbözőbb rendszerekben hozatnak forgalomba. Egy hosszúkás asztalhoz hasonlítható, amely négy szeles talpú kereken mozog előre. Az asztal egy tetővel van ellátva s elülső részén van elhelyezve a kis merbtü benzin motor, a mely órán kint kb. 1—2 korona ára benzint fogyaszt működés közben. A mo- 1 tor által kifejtett erő átadatik részint a kerekeknek s a gép előre vitelére használatik fel, részint a kapa- i szerkezetnek, mely a gép hátsórészén az asziallap alatt ' nyer elhelyezést. Ezen kapaszerkezet forgasbahozata- iavai egyidejűleg a gép is előre halad, a kapák pedig a felszaki!ott földrészletet annyira elaprózzak, hogy az apró borsó, mogyoró nagyságban hull vissza eredeti helyére. De sőt a gép mütragvaszórov.al is el van látva; a műtrágyát a ka pák közé szórja be. a melyek oly módon keverik azt össze a földdel hogy annak minden részében egyenletesen található az fel, tehát az egészen fiatal növényt épen úgy táplálja, mint a fejlődöttebb gyökérzettel bírót. Ez magában véve is rendkívül nagy előnye a gépnek, mert a szuperfoszfát alkalmazása ma már minden gazdaságban nélkülözhetetlen, közönséges ekével való alászántása pedig nem a legjobb eljárás mert az eke egy rétegben teszi le a műtrágyát, amelynek hasznát tehát csak akkor veheti a növény, ha gyökérzete odáig jut. A Kőszegi- fele eke azonban nemcsak a mütrá- , gyét szórja ki, de egyszersmind a vetőgépet is maga húzza, egyetlen tényKcdésével tehát megszántja a talajt, beleszórja a műtrágyát es el is vet. A Kőszegi ekével való szántás tehát rendkívül : egyszerű és olcsó. A gépészen kívül egy emberre van j szüksége, nem kell utána vizet, szenet hordatni, ami magában véve is igen nagy megtakarítás, pedig ára is kb. csak egyharmad annyi, mint a gőzekéé. — Szán-
