Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)

1909-07-09 / 28. szám

GAZDAK LAPJA 7-ik oldal juüus 9. tani pedig ugyanannyit képes, mint egy kíttősrend- szerü gőzeke : egy és egy fél holdat óránkint. Kerül pedig egy hóid felszántása a gép amortizációjával együtt 5 és V-, koronába holdanként. Az őszi vetéssel elért eredmények még nem ál­lanak rendelkezésünkre, tavaszi vetésnél azonban mintegy 20 - 26° o terméstöbbletet ígér a közönséges ekével végzett szántással szemben. A f. évi augusztus havában Mezőhegyesen meg­tartandó ekeversenyen fogja csak meglátni a magvar gazdaközöns1 g. hogy mit nyert a Kőszegi féle ekében. A németek már tudják megbecsülni e páratlan értékű találmányt s Kőszegi szabadalmát némctország részére már meg is vették, s most kezdik gyártani Berlinben. Mit írnak az újságok. A politikai éietben végre megállapodás történt. A lemondott kormány tagjai, mint kinevezett ideigle­nes miniszterek őszig újból elfoglalják hivatalaikat. Az osztrák lapok ezzel a megoldással egyáltalán nin­csenek megelégedve, mert azt hiszik, hogy igy a ko- íona ősszel a közös költségvetés megállapitasa előtt teljesen kiszolgáltatta akaratát a függetlenségi párt­nak, mint többségnek. Eulenburg herceg pőrében folyó hó 7-éré volt a végtárgyalás kitűzve. A herceg a. tárgyaláson annyira rosszul lett, hogy azt el kellett halasztani. Teheran körűi elkeseredetten folyik a harc a sah csapatai és a forradalmárok között, a forradalmárok körülvették Teheránt. Rövid idő alatt meglesz tehát a döntés arról, hogy a forradalmárok erősebbek- e, vagy a sah leapadt serege. Kétségtelen, hogy a forradalmá­rok ilyetén előrenyomulása siettetni fogja az orosz csapatoknak Perzsiába való bevonulását. Sarkadon egy valóságos részvénytársasági ala­pon szervezett bankógyárat fedezett fői a cseudőrség. A több ezer korona befektetéssel megindult bankó­gyárat a műit évben Kovács Imre lakatossegéd ala­pította. Hasznos tudnivalók. Hordók szivárgása. A hordók a szüret utáni hosszú nyári állás után száradástól szivárogni szoktak. Hasznos tehát tudni, miféle házi szerrel lehet a szi­várgást gyorsan elaliitani. Első sorban vegyünk fél- marék égetett messet, törjük azt porrá és megfelelő mennyiségű friss vérrel gyúrjuk péppé. E kenőcsből ujjunk hegyével kenjük be az előzőleg szárazra törült szivárgó dongaközt. Az is jó kenőcs, melyet úgy ka­punk, ha egy darab kénjegeeet megolvasztunk és viaszk hozzáadásával péppé keverjük. Hu ezt ecsettel rákenjük a szivárgó dongaközre, ott csakhamar meg­keményedik és a szivárgást megakadályozza. A puha héjú tojásokról- Ennek oka nem mindig as, hogy tyúkjaink nem kapnak elegendő mésztartalmú takarmányokat, hanem igen sok esetben az is. hogy i 1 1 étrendjükben nincsen semmiféle változás, más esetben meg a petefészek megbetegedése is előidézheti azt Olyan esetben, ha azt veszszük észre, hogy tyúkjaink dacára a meszes takarmányféléknek és változatos étrendnek, mégis puha héja tojásokat raknak, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy annak a petefészek vagy tojócső megbetegedése az előidézője. Tekintett»! arra körülményre, hogy a baromfiak ezen betegsége alig és ha igen, akkor igen hosszú gyógykezelést igénye), a leghelyesebben járunk el, ha az ilyen meg­betegedett állatokat a piacon vagy konyhánkban, értékesítjük. * B. E. A baromfiak szabad mozgásáról. A baromfi­tenyésztésnek egyik legfőbb titka abban rejlik, hogy nyújtsunk minél több alkalmat állatainknak, miszerint azok jó időben a napnak legnagyobb részét a szabad természet lágy ölében tölthessék el. Mert a baromfinak éppen, úgy mint minden mis állatnak, mozgásra, világos­ságra és friss, levegőre van szüksége, ellenkező eset­ben az elcsenevészesedik, elpuhul és a betegségek iránt, különösen a tuberkulózissal szemben nem lesz az ilyen baromfi ellenálló, hanem az terméketlenné is válik, ha nem is mindjáit az eHö generációban, hanem a többiben okvetlenül. Ezen körülményt mi sem iga­zolja jobban, mint az, hogy szárnyasainknak vadon éiö rokonainál, u. m. a vadlibáknál, kacsáknál, fog- jokuái, fürjeknél és császármadaraknál a tuberkulózis és a terméketlenség ismeretlen fogalmak. B. E. Tanácsadó. F, rovat alatt szívásén helyt adunk olvasóink közérdekű kér­őé -.cinek és azokra a gyakorlat köréből érkező válaszoknak. Feleletek. Rohde — izlancl fajtyuk tenyésztojásokat hirdet­nek Pisny Istvánné Battonya (Csanádmegye); özv. Baky Bélámé Surd u. p. Zákány (Soruogymegye). Cirok szakái értékesítése végett tessék bármely cirok seprő gyárhoz fordulni; ezék un gy mennyisége­ket felhasználnak s a szakái hossza szerint 10—16 koronát fizetnek métermázsánként. Közeli ilyen pl. a Róth seprügyára Técsőa (Máramarosmegye); de a Szilágymegyei Gazdasági Egyesület is foglalkozik tudóinkkal seprő kötő házi iparral, foglalkozik továbbá a Szatmári Gazdasági Ismétlő iskola is, hova tehát a szakái hosszúságának megjelölése mellett szintén cél­szerű lesz ajánlatot tenni. Hírek. — A Szatmárnaegyei Gazdasági Egyesület f. hó 7-én délelőtt tartott igazgatóválasztmányi ülésén dr. Böszörményi Emil alelnuk elnökölt. Előterjesztették, hogy a földmivelésügyi miniszter tudomásul vette a a háziipar tanfolyamokra és gazdasági előadásokra adott 3500 K államsegélyről szóló elszámolást. A Po­zsony vármegyei gazdasági egyesületnes a gazdasági I tudósitói intézmény ügyében kelt átirata, a földmive-

Next

/
Thumbnails
Contents