Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)
1909-07-09 / 28. szám
j«l. 9GAZDIK lapja 5-ik oldal. A galambok etetése. Hogy a galambokat miként keli étetni, ezt 30 évi tapasztalatom maga bizonyítja, s ez idő alatt volt alkalmam számos gaiambházat és padlást megtekinteni, s igy volt elég alkalmam tapasztalatgyűjtésre arra nézve, hogy uii a helyes gondozás és etetés. Ahány ház, annyi szokás. Bizony volt rá eset, hogy egynémely helyen nem tetszésemet nyilvánítottam a látottak felett, valóságos ellenségeket szereztem ezzel magamnak. Csak egy helyet ernütek példának, — nevét a tenyésztőnek természetesen elhallgatva — ennél a galambok előtt ujjnyi vastagon hevert a különben igen jó eleség, dnskálkodhattak benne a galambok alaposan ; az etetéshely közepén állott egy nagy tál — vagy lábos volt — körülötte kicsirázott búza, kukorica s több ilyesféle diszlett, dögieletes bűzt terjesztve maga körül. A galambok tartózkodó helye, a fészkek alatt is volt eleség, nagy halom ürülékkel keverve. Eltekintve az igy elpazarolt pénztől, amibe ez a semmivé tett eleség került, világos, hogy valóságos tanyája volt a különböző férgek : iisztbogarak álcája és az egereknek, s a fertőzött levegőben különféle betegség csirája lappangott. Én a müetetőknek sem vagyok barátja. Az etetésnél én azt tartom födolognak, hogy csak anyit adjunk egyszerre a galambosnak, amennyit jóízűen éppen megesznek. A müetetökkel ezt elérni nem lehet, mert itt a galambok folyton verekednek és egymáson keresztül-kasul taposva, egymás tollát bepisz- kolják. Tagadhatatlan dolog, hogy a galambkedveiés a tulajdonosától meglehetős áldozatokat kiván ; de aki ezt kedvtelés és ügyszeretetből teszi, annak ez nem teher, s fel sem tűnik. A galambkedveiés a házhoz láncolja az embert, s sok szabadidőnket igénybe veszi. A rendes etetési mód nyáron háromszor, télen pedig kétszer, s csak annyit adni, hogy jóllakjanak s semmit ott ne hagyjanak. A galambokat csak akként szűkösen etetni, hogy folyton éhesek legyenek, az sem helyes eljárás. Mert ez valóságos állatkínzás, Télen, ha nagyon nagy a hideg, a galambok többet esznek, s többet is keli nekik adui, mert ha éheznek, akkor jobban fáznák is és sok galamb ebben el is pusztulhat. Végül hol etessük galambjainkat ? Itt első sor bán a helyi viszonyainkkal kell számot vetnünk. A legtöbb örömet az adja a tenyésztőknek, ha galambjaikat i szabadban udvaron etethetik. Nem nagy nehézséget okoz egy ily kis helynek az elkészítése. A fődolog, hogy ezt is tisztán tartsuk. A galambok hamarosan j megszokják az etetési helyet és az időt, Különösen az eleség szórásakor fütyülni kell nekik, hívogató j füttvtyel, s ezt oly hamar megszokják, hogy a füttyszóra rögtön meg is jelennek, anélkül hogy az eleséget a földön megpillantották volna. Amint iejöuuek, rögtön meg kell etetni őket; etetés előtt a vizes edényük kitisztítandó s friss, de állott vízzel ellátandó. Egészen hideg kutvizet se télen, se nyáron ne adjunk nekik, mert ez gyomorhurutot okoz. De hát sokan nem etethetnek a szabadban, mert az alkalmas helyük hiányzik, s más egyéb körülmények sem engedik meg ezt nekik, ezek tehát kénytelenek galambjaikat röpdókben, vagy a padláson etetni. Itt meg az a baj, hogy ha még oly óvatosan etetünk is, egy-két szem mindig marad, ez pedig az egereket hozza maga után. Az egerek távoltartása tehát némileg korlátozható, ha a galambházba etető deszkákat alkalmazunk, széles — 4—5 centiméter magas—kerettel ellátva. Ezt etetéskor betesszük a galambokhoz, etetés után pedig kivesszük tőlük. Az itatóedény pedig előttük hagyható, de arra vagy dróthálót teszünk, vagy itatóedényül kacsaitatót használunk, hogy a galambok sokat ne fürödhessenek. Hetenként egyszer azonban nyitott nagy edényben fürdővizet is keli nekik adni. Az itt elmondottakból eléggé kiviláglik, hogy a galambok tenyésztésének sikere azok gondozásától függ. Természetes, hogy a feltétlen rend, a pontos etetési idő megtartása sok fáradságot követel, de fáradság nélkül még senki sem ért el jutalmat. A szorgalmas és pontos tenyésztőnek aztán kétszeres öröme telik galambjaiban, mert jól tenyésznek, valamennyié i egészségesek, s betegségek csak nagyon ritkán lépnek fel közöttük. A szőiőmoly. A szőlőmoly nagy kárt tehet a szőlőben. Ez évente kétszer szokott mutatkozni. Az első nemzedék hernyói május elejétől körülbelül junius első negyedéig találhatók, amikor kezdetben a fürt apró bimbóit ke8SBSBB* .LEJ Magyar Sangerhauseiii gépgyár r.-í. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám. rpEciTr szeszgyárak és szeszfinomltók i teljes gépészi G EP .jYmR. [<eményitő-syrup- és dextrin-gyárak ' berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértekesiíő- és erjesztö-ki i üt ás Becs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés.-assaiaasB" „KÖB KÉSS. M
