Gazdák Lapja, 1909. június (8. évfolyam, 23–26. szám)
1909-06-11 / 24. szám
június 11 gazdák lapja ezredik szakmunkája. Kiadta a Frankün-Társuiat. A magyar szakirodalomban ez az első munka, amely az ebre vonatkozó összes tudnivalókat az olvasó elé tárja, ebtenyésztő vagy ebkedvelő, avagy vadász, erdész, gazdász és más érdekelt kimerítő tájékozódást szerezhet e műből. A rendkívül érdekes történeti és természetrajzi leírás után bonctauüag, élettanilag és külemtacüag tárgyalja a szerző a kutyát, aztáu annak hatvannál több fajtáját ismerteti szóban és jellegzetes ábrákban. Szól azután az ebek elhelyezéséről, a szaporítás (tenyésztés) egész mibenlétéről, a kölykök felneveléséről, tanításáról és idomitásáról, majd a kutyák táplálásáról, alkalmas tápszereiről, azután a gondozásukról, az adásukról és vevésükről, meg a szállításukról, mindenütt ábrákkal is illusztrálva a mondottakat. Ismertet végre 43 ebbetegséget és kilenc úgynevezett rossz szokást az ebnél s adja ezeknél a segítség módjait. Nem lehet ebre vonatkozó kérdés, melyre e könyv tájékoztatót nem nyújt. Ábrái igen szépek, a fajtákra karakterisztikusok s a könyv egész kiállítása díszes. Érdemes elolvasni nemcsak mint egy kiváló szakember 3000-dik müvét, hanem mint e dologban egyetlen, úttörő, jeles magyar szakmunkát is. Ára fűzve á kor., vászonkötésben 4 kor. 50 flli. Angol lap a magyar gazdasági madárvédelemről. A Scottsinann, az ediuburgi angol világlap, egyik utóbbi számában a következőket Írja érdemes tudósunk, Hermán Ottónak „A madarak haszna és kára“ eimü munkájáról, amely most jelent meg angol fordításban. Mrs Owen szolgálatot tett az ornitológiának és a gazdáknak, hogy angolra fordította Hermán Ottó madárkönyvét. A magyar földművelésügyi minisztérium hosszú ideig figyeltette meg a különböző fajokat, hogy megállapítsák a kárukat és hasznukat. Ez a könyv meg fogja akadályozni a gyakori tévedéseket, a melyeket e téren elkövetnek és a melyek hasznos fajok kipusztitására is vezettek. Ily könyv szükséges, megfelel a közérzületnek is, mert ez kétes esetekben is inkább a madárvédelem álláspontjára helyezkedik. Némely madár tudniliik csak bizonyos évad tartama alatt káros. Ez áll még a verébre is, mely sok bogarat pusztít el; a hollót sem kellene annyira pusztítani. A könyv tulajdonképen nem fordítás, mert a íörditó saját tapasztalatait is elmondja, de azért legnagyobb részben a magyar ornitológus tudományos kutatásaira támaszkodik. Ez egy igen szimpatikus és jól szerkesztett könyv, melynek tárgya eddig a nagy- közönség előtt meglehetősen ismeretlen volt. Hasznos tudnivalók. Az őszi árpa termelése. A mióta a takarmánycikkek drágulnak, az őszi árpa termelése jelentőségre kezd emelkedni. Hogy jól sikerüljön, korán kel! vetni. Augusztus végén, szeptember elején bátran elvethet7-ik oldal. jük Magyarország központi vidékein az őszi árpát, a melynek erősen megbokrosodva kell a téibe bemenni. De ha azt akarjuk, hogy ez sikerüljön, a földnek jó erőben kell lenni, s ha ez nincs meg, akkor szuper- foszfát; és káli, sőt légenytrágyával is eszközölni. Ekkor nagy termésekkel jutalmaz. Az őszi árpa már júniusban lekerülvén a földről, elég időt hagy arra, hogy a következő termény számára földjét jól megműveljük. Különösen a köz beszúrt trágyázásra alkalmas, ameny- nyiben borsó és bükkönykeveréket lehet utána vetni, a mely abban az évben jól kifejlődik. Ha herét vetünk bele, az is abban az évben még kaszálást adhat, mert korán szabadul föl. Jól előkészített és alkalmas földben magyar holdankint 8—16 mm. termést várhatunk. Alkalmas etetésre, szeszgyári célra és árpakásának. Sür- árpaszamba magas proteintartalma miatt nem jöhet. Szalmája is több terem, mint a tavaszi árpának. Az is sokat er. hogy az évadban ez a termény adja az első szalmát. A legkorábban érő fajta a Mammut, ezt azért jegyezzük meg, mert vannak későbben érők, a melyeknek termelése éppen azért nem ajánlatos. A tatárka mint zőidtakarmány. Virágzás előtt és közben a tatárka jó zöldtakarmány tehenek szamára. Ha a tatárka nagyon buján áll, akkoi szükséges, hogy kevés szénát etessünk fel vele egyidejűleg. Ha a tatárka már el virágzóban van, akkor csekély mennyiségben etessük fel és adjpnk melléje dúsan más takarmányt. Ha a takarmányozás oiy későn történik, hogy már egyes érett magvak képződtek, akkor némely állat elkabuí; sőt az úgynevezett tatárkabetegség a disznónál és juhoknál gyakori. A tatárka tápértéke különben csekély, emészthető tojásfehérjetartalma felényi sincs olyan, mint a vörös lóheréé. A tatárka magában mindig nedves takarmánynak jelzendő. Ha a tatárkát zötdtakarmányul akarjuk az állatoknak adni, akkor legjobb lesz azt ugyanoly mennyiségű csalamádéval keverni. Ily módon feletetve és különösen, ha még kevés fehérjetartalmú erőtakarmányt adunk hozzá, kitűnő eredményt is érhetünk el. Ajánlatos továbbá a tatárkát csibehurral vagy zöldbükkönynyel keverni. Legjobb, ha a zöldtakarmányozás céljából mindjárt keveréket termesztünk. Bajae répaegyezö gép komprimált levegővel. A legutóbbi párisi gazdasági kiállításon nagy feltűnést keltett Bajae (Liancourt) gyáros répaegyező- és kapálógépe, a mely, ha csakugyan beválik, forradalmat fog előidézni a répatermelés terén. Tudjuk, hogy a répa kiegyezése a legkeservesebb és nagyon sok kezet jgénylő munka. A gép leírását a következőkben adjuk. A gép egy négykereken járó automobil, a melyet egy ember vezet. Hátulsó részén egy kapáló-garnitura van, melyet szinte egy ember kezel. A gép 12 lóerős motorikus erejét részint a haladásra, részint a levegő komprimálására fordítja. A comprimált levegő 3 csövön jő ki, melyeket egy-egy munkás kezel. A kautsuk- csövek végén keréken járó szerkezet van, a melyen kapálókés és ennek rendkívül gyors ide-oda mozgásával a fölösleges répanövények ki lesznek vágva. A
