Gazdák Lapja, 1909. június (8. évfolyam, 23–26. szám)

1909-06-11 / 24. szám

GAZDÁK LAPJA június 11 4W'*- * 8 ik oldal. komprimált levegő 6 kilogramm erővel tódul ki és ez j mozgatja a kapakést. Egy csővel 3—6 sort lehet egy­szerre egyezni nagy gyorsasággal, anélkül, hogy a munkást testileg kifárasztaná, csakis vigyázatot köve­tel tőle foKOzott mértékben A gépet az idén próbálták ki a nagy üzemben. Figyelemmel fogjuk kísérni és az eredményről értesíteni fogjuk olvasóinkat. Hírek. — Hétszáz holdas állami íisérieti telep. A gyű mölcstermesztés állandó fellendülésével mindinkább szükségesnek mutai kozott olyan állami telep, ahol a termesztésre alkalmas gyümölcsfajtákat, hazaiakat és külföldieket összegyűjtenek. Ilyen telep létesült hatal­mas hétszáz holdnyi területen Hunyadmegyében Tyej \ községben. E telepen állapítják meg szakemberek, hogy a kiáltóreklammal ajánlgatott uj fajták mit érnek. A i gyümölcskisérleti telep az állami faiskolákkal összhang- j bán működik, amennyiben az itt kipróbált és termesz­tésre alkalmasnak bizonyult fajokat az állami faiskolák fogják szaporítani. Darányi földmivelésügyi miniszter | rendeletére a hétszáz hold még be nem ültetett részét j ebben az évben veszik miveiés alá. — Álíatdijazás, A Szilágy vármegyei Gazdasági Egyesület julius hónap folyamán, a földmivelésügyi minisztérium támogatásával, kisgazdák részére a vár­megye területén több szarvasmarhadijazást rendez. így J Szilágysomlyón július 4-én, Szilágycsehben julius 11-én, j Zsibón julius 18-án tartják meg a díjazásokat. Csakis j az egy-két éves üszőket és a teheneket díjazzák. — Mértékügyi törvények, mórtéktárgyak idősza­kos vizsgálata. Hol közvetlen, hol közvetve, a gazdá­kat is közelről érdekli az uj mértéktörvény, mely két évi időszakonkint vizsgálat alá veszi a mértéktárgya­kat. Ezek a vizsgálatok helyszínén fognak történni. A j mértékhitéiesiíck kiszállanak a vidékre s a szolgabirói járások nagyobb községeiben, mint hitelesítési központ­ban, a község által rendelkezésre bocsátott helyiségben fogják a mértéktárgyak vizsgálatát és hitelesítését vé­gezni. A közel levő 2—3 kisebb község lakói ide fog­ják beküldeni mértekeiket. A keresk. miniszter már ki is jelölte azokat a községeket, a melyek az ország minden részén, hitelesítési központok lesznek. Felosz­totta a vármegyéket s nagyobb városokat akképeri, hogy egyik felében 1909-ben, a másik felében pedig 1910-ben lesznek időszakos hitelesítések. Ez a beosz­tás a Budapesti Közlöny f. é 96 számában már meg is jelent. — Halászati társulatok es halgazdaságok. Mező- gazdaságunk erőteljes fejlődését alig bizonyítja jobban más, mint a halászatnak modern gazdasági alapon való állandó fejlődése. Újabban ismét öt uj halászati társulat alakult, a melyek nem kevesebb, mint 5280 holdon gyakorolják a rendszeres halászatot. Ma már a hazai bb társulat 252.523 holdnyi vizterüieten űzi az okszerű halászatot. Ugyancsak ebben az arányban fej­lődik a közélelmezés javítására a tóhalgazdaság. Újab­ban 14 uj tóhal-gazdaság létesült; ma már a mesterséges halnevelő tavak és telepek száma 150 és nem keve­sebb, mint két millió korona értékű halat szállítanak a hazai picokra. A halászat fejlesztésére igen jelenté­keny állami intézkedés az is, hogy a Felvidéken, a hol a rablóhalászat teljesen néptelenné tette a folyókat és patakokat, újabban 148 helyen pisztrángtenyésztő köl­tőház épült és évente több millió pisztráng-ivadékkal népesednek a hegyvidék folyói és patakjai. Több év. óta éber körültekintéssel történvén a hegyvidéki köz­vizek halakkal való benépesítése, tekintettel arra. hogy évenkint négy és félmillió szalmanida-ivadékkal pótolták a megfogyott halállományt, ma már a közvi­zek benépesítésének első munkáját jói megalapozták. — Ä növénytermelési kísérleti állomás decent­ralizálása. A földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a magyaróvári növénytermelési állomás decentralizál- tassék. A minisztert elhatározásában az vezette, hogy ne csak az ország egy területén, hanem számos vidé­kén es különféle talajokon végezzenek azonos kísér­leteket. Tervbe vetlek több állomás létesítését s ezek közül az aradit most rendezik be. Növénytermelő kísér­leti állomást állítanak föl a hegyvidéken es Erdélyben is. — A paiiesi nagy gazdagyülés. A Magyar Gazda- szövetségnek Palics-fürdőn junius 23 án a földmivelés- ügyi miniszter elnöklésével tartandó gyűlése iránt mind nagyobb érdeklődés mutatkozik úgy a kisgazdák szer­vezetei, mint a középbirtokosok részéről. A nagygyűlés programmját már végleg megállapították. A földmive- lési miniszter elnöki megnyitója s Bernét .István igaz­gatói jelentésű után Mailath József gróf fog beszélni a középbirtokos osztály helyzetéről, Mezey Gyula a köz- igazgatásunkról és a szociális tevékenységről. Meskó Pál pedig az agrárius és a szövetkezeti sajtóról. A gyűlésen résztvevők vasúti kedvezményben részesülnek. — Sáskajáras Biharban. A nagyváradi „Szabad­ság“ bán olvasuk : Tavaly, mint a gazdaközönség előtt emlékezetes, a szomszédos Hajdú megye felől roppant sáskapusztitás fenyegette Biharmegyét. Az idén Nagy­iéta határában már jelentkezett is a sáska, melynek irtását nagy buzgalommal kezdte meg a hatóság. Mint értesülünk 24 gép működik a határban Vidovich György ny. főszolgabíró felügyelete alatt s a sáskairtást a rovar­tani felügyelőség vezeti. Szilágymegyében a közeli Var­sóié község határán is jelentkezett a múlt évben nagy számban valami sáskafaj. De az nem az a veszedel­mes fajta, amely a mezei terményekben oly nagy kárt tehetne. Elég rósz gazdasági év Ígérkezik reánk kü- különben sáskajárás nélkül is. Éppen azért nem árt a tömegesebben feliépő kártékony rovarokat figyelemmel kisérni és minden lehető módon pusztítani. — Egy tojásból két csirke költ ki piros pünkösd napján Szőllősvégardóban Kaminszki lelkésznél. Az egyik életben maradt, de a másiknak nem tetszett a levegő. Kertészeti kiállítás Szegeden. A szegedi orszá­gos kertészeti kiállítás ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt folyt le nagj-számu és díszes közönség jelenlé­tében. Lázár György dr. királyi tanácsos, polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents