Gazdák Lapja, 1909. június (8. évfolyam, 23–26. szám)
1909-06-04 / 23. szám
juaius 4. 2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA Azt mondja továbbá, hogy az OMGE. a G. G. O. Sz. és a Hangya gyakran tiltakozott az ilyen könnyelmű alakítás ellen. Igaz ; de sajnos e tiltakozás megindult épen a Hangya részéről már akkor, a kezdet stádiumában, amikor még fogalmuk sem lehetett Hangyá- éknak arról, hogy ez az alakulás hibás-é, s a tiltakozás akkor is már féltékenységi alapon indult meg. Hisz az OMGE-nél azért tett panaszt, „mert ez a szervezet a Hangya szövetkezeteit elhódítani igyekszik“. — *) Harmadik cáfolat, hogy a miniszter nem vonta meg a szövetkezet segélyét, csak nem akarta kisegíteni a bajból. Jó; ez igaz, csak téves információn alapult a közleménynek az a része, melyet ezzel cáfolni igyekezett a hivatalos cáfolat, amennyiben ez a segély megvonás tulajdonképpen úgy áll, hogy a Szatmár- megyei Gazd. Egyesület, mely eleinte az általa alkotott szövetkezet ellen fordulni nem akart, esett el 1907. évben nem tudható ókból, de aligha nem „szelíd nyomásképen“ azoktól az államsegélyektől, melyekben azelőtt is (s az után is) állandóan részesült, igy az addig állandóan kapott 1000 kor. administraciónális segélytől (miután a szövetkezetét megbuktatta az Egyesület, már a f. évben 2800 koronát kapott) úgyszintén a házi ipari tanfolyamok céljaira minden évben kapott 1500 korona segélytől (miután a szövetkezet ellen fordult, 1908-ban már 3000 koronát kapott.) Az az egyéni ambíció is nagy bűn volt itt. Hisz meg mert alkotni egy olyan szövetkezetei a Hangyán kívül — hivatalos kötelességből, amilyen ebben az országban éppen 8 van. A különbség csak az, hogy azok alakulásakor nem tengett még annyira túl az a hatalom, *) A Szövetkezet a Hangya egyetlen szövetkezetét sem vette soha fel kötelékébe, dacára, hogy ilyenek többen ajánlkoztak, hanem csupán egyenesen az ő kebelében alakult uj szövetkezetekkel dolgozott. Szerk. ; mely ma már magán kívül nem tűr mást a i csárdában, úgy, hogy aki oda mégis bemerészel, gondja van rá, hogy azt élve el ne hagyhassa. Ez a szövetkezet, melybe közel 2000 kis gazdaallt be a Szatmármegyei Gazd. Egyesületbe vetett bizalommal, mely 13 községben tartott a kis embereknek olcsó boltot az ő saját pénzükön, a hatalmas ellenségek támadásai alatt (a hivatalos cáfolat szerint tiltakozás) már-már j haláltusájában fordult a miniszterhez, kérve, 1 hogy segítsen megmenteni a jóhiszemű kisembereket, ezek boltjait legalább, mit az igaz- | gatóság és egyes nagyobb hiteiezők áldozat- készsége folytán akkor 10 ezer korona támogatással magukra vállaltak (e levél szövegét is lesz még alkalmunk bemutatni.) Ez a szövetkezet a miniszter visszautasítása folytán hónapok óta növekvő veszteségekkel kénytelen ma is óriási raktárai s kintlevőségei mellett a mindent pusztító csőd ellen védekezni, azért, mert a Hangya nnnäen vizsgálat és közvetlen tájékozás nélkül úgy informálta a minisztert, hogy segíteni csak oly nagy összeggel lehet, ami nem érdemli meg az eredményt. — Szomorú elégtétel lesz a kérvényezőknek, ha végül a kormány mégis befogja látni a segítés szükségét, s ma már sokkalta nagyobb összeg árán is érdemesnek fogja találni a megmentést, amit nehány hónappal elébb jóval kevesebb áldozattal elérhetett volna. Mert itt valahonnan jönni kell a segítésnek! Annyi bajt, annyi kiszámíthatatlan kárt, bonyodalmat a gondviselés meg nem tűr! Annyi embert önzetlen áldozatkészségéért, jutalom kilátása nélküli önfeláldozó becsületes munkáért tönkre tenni, nagyhatalmi hóbortból büntetni a gondviselés nem engedhet, csak gyarló ember, ki nem képes elég világosan belátni a következmények horderejét. Az a gondviselés | Minden gazdaságban j"““" [ nélkülözhetetlenek Európaszerte első :iely< n elismert kit Unó szerkezetű és legolcsóbb, a gazda minden követelményének legjobban megfelelő •LEredeti Kalmár-rosták' Ezévi újdonságainkról szíveskedjék m ;/oa árjegyzéket kérni. Kalmár 2Qs. eä X., Sócl oaexövásárlxelj | különleges terménytisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet. ,j A Magyar Királyi ÁHamva&utak Gépgyárának Vezérügynöksége BUDAPEST, V., Váczi-körút 32. ad-
