Gazdák Lapja, 1909. június (8. évfolyam, 23–26. szám)

1909-06-04 / 23. szám

GAZDÁK LAPJA június 4. 3-ik o d;>3. pedig eiég bölcs arra, hogy azt a hatalmat, mit emberek kezébe adott, helyes irányba kényszeresen érvényesülni. Katonák az aratáson. A hadvezetőséget már hosszabb idő óta foglalkoztatja, hogy a tényleges szolgálatban á'ló, a polgári életben pedig mezőgazdasági fogialkozást űző katonákat az aratási idő tar­tamára szabadságolni kellene. A tartalékosokra vonatkozólag már 1901-ben történt tényleges rendelkezés, még pedig oly értelemben, hogy a mezőgazdákat és a mezőgazdaságban dol­gozó munkásokat hadgyakorlatra csak lehetőleg oly időkre hívják be, amikor a vetési és ara­tási munkálatoknál nélkülözhetők. Azóta min­den esztendőben megújították a tartalékosokat érintő rendelkezését. Kevésbbé egyszerű azon­ban a tényleges szolgálatot végző katonák dolga, különösen azért, mert a különböző ég­hajlati viszonyok és különösen az egyes ter­mények különböző érési ideje miatt az aratás az egyes hadtestparancsnokságok területén nem esik egységes időpontba s igy nem lehetett a szabadságolásra egységes időpontot sem meg­állapítani. Ez pedig az egységes kiképzést za­varta volna, amit a hadvezetőség a hadsereg harcképcs kiképzéséért őt illető felelősségének tudatában figyelmen kívül nem hagyhatott. Az 1907. évben mégis próbaképen két hadtest te­rületén megkezték a szabadságolást és tavaty bizonyos megszorítással az összes hadtestpa- ranesnokságok területén megtörtént az aratás idejére való szabadságolás. A kérdést most úgy akarják megoldani, "hogy a szabadságolásról való intézkedést az alsóbb katonai hatóságo nak engedik át, amelyek az egyes katonák egyéni viszonyai szerint intézik el a kérdést. Erre vonatkozólag most rendelet jelent meg, melynek fontosabb részei a következők : A szabadságolásnál különös tekintettel akar lenni a hadvezetőség azoknak a mezőgazdáknak ér­dekeire, kiknek fiai katonai szolgálatot teljesí­tenek és a szabadságolással épen arra akar módot nyújtani nekik, hogy családjuknak a legsürgősebb munkh idején lehessenek segít­ségére. Ez tehát legelső sorban a kisgazdákra vonatkozik, de figyelemmel iesz a hadvczető- ség a hivatásszerű gazdasági munkásokra is, kiknek utolsó szolgálati évükben megfogja en­gedni, hogy végleges szabadságolásuk idejére megélhetésükről előre gondoskodhassanak. A szabadságolás időtartamát általában három hét­ben állapították meg. Szabadságolás történhe­tik a gabona, tengeri és széna aratási idejére, a szüretre és a szőlőmunkálatok idejére és bizonyos körülmények között a selyemhernyó tenyésztéssel járó külön munkák idejére is. Szabadságot minden egyes katonának kihallga­táson kell kérnie és az engedélyt a parancsnok adja meg a szolgálati viszonyok tekintetbe vé­telével. A szabadságolt legénységnek polgári ruhát kell viselnie és a községi elöljáróságtól bizonyítványt hoznia arról, hogy, tényleg mezei munkát végzett-e? A szabadságolt katona sza­badságolási igazolványának felmutatása mellett olyan vasúti jegykedvezményre tarthat igényt, mint a szolgálaton kívül utazó katonaság. Jár­ványos vidékre nem adnak szabadságot. A gazdák régi, sokat hangoztatott kíván­sága a katonáknak a mezőgazdasági nagy munkaidőben való szabadságolása. A most életbelépő rendelet mindenesetre hozzájárul ahoz, hogy a káros következményű munkás- hiánynyal járó bajok csökkenjenek. Az ezüstszőrme nyúl. Ezüstös szürke nyúlnak kellene neveznünk. A kisebb nyulfajták csoportjába tartozik. Súlya 2Va—3Vä kg., de a legértékesebb gereznát szolgáltatja. Ha­zánkban a belga óriásnál is elterjedtebb fajta, mert kiválóan hasznos állat. A jó minőségű ezüst nyulpré- mek iránt nagy a kereslet s magas árakat fizetnek értők. Különösen a téli gereznája értékes. Állítólag hátulsó Indiából (Siamból és Birmából) származik, ahol évszázadok óta háziállatként tenyésztik. A XVL század elején Spanyolországba és Portugáliába hoz­ták, ahonnan egész Európában elterjedt. A legutolsó években Magyarországon is igen sokan tenyésztik. Spanyolországból és Franciaországból évenkint ti Q ff á n K ín íh» "y „u / FOLYÓ SJ TUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%— 3Vs°/o—4u/o—41/20/o-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-cd és III-ad heivi beíáblázásra 5—15 évre 5°/o-aI, esetleg 5V2°/o-al. r Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2*/2—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és Katonatisz­teknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95°/o-áig köl­csönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredmény­nyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, sze­mélyi- és vált,'kölcsönt. Mindennemű be’- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb penzcsoportoknál lévé összeköttetéseinknéi fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. Vh, BUDAPEST. ­Bank - központunk : Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő.

Next

/
Thumbnails
Contents