Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)
1909-05-28 / 22. szám
máj. 28. GAZDIK LAPJA 5-ik oldal. Aki 24—80 fuvar trágyát hord ki 1 m. hold földre, az annak felét vagy kétharmad részét elpazarolta, főképen nedves esztendőkben. Ha bőséges esők vagy nagy hóolvadások vannak, ezen becses anyag jelentékeny része kimosatik. Ennél is károsabban hat rá a talajvíz, amely lapos földeken a miveleti növényekig jön fel nedves időben s 1 — 2 méternyire süiyed száraz időben s magával viszi a termőréteg legbecsesebb anyagát : az oldható nitrogént. Bizonyíték erre az alagcsövezett táblák lefolyó vize, mely különösen bőségesen trágyázott táblákon nitrogénben na- j gyón gazdag. Ez ujjmutatás arra, hogy istállótrágyával semmi szin alatt sem szabad bőségesen bánnunk s abból csak j annyit adjunk egyszerre, amennyit a növény két, legfeljebb három év alatt kihasznál.- Az istállótrágya legjobb kihasználását úgy érhetjük el, ha annyi trágyát tudunk előállítani, amennyi a középszerű talajon 12, soványabb talajon 15 szekér trágya felhintését teszi lehetővé háromévenkiat. Emellett foszforszegény talajon minden trágyázás alkalmával 1000 □ öienkint 100 kgr. szuperfoszfátot adjunk, tehát 1 kát. holdra 160 kgr,-ot. 12—15 fuvar trágyával és m. holdankint 120 kgr. szuperfoszfáttal éppen azt az eredményt érjük el, amit elérnénk 24—25 fuvar istállótrágyával, sőt fekete ugartartás és istálló- trágyával együttvéve sem lehet elérni azt az eredményt, amely elérhető ugartartás nélkül és fél istállótrágya + szuperfoszfáttal. Pedig az ajánlott eljárással nemcsak hogy a gaz- i — Édes, hadd szálljak le ...! — Hát szállj le! — Aztán elmöhetünk egy kicsit ugy-e . . . . ? — kérdi, amikor már leugrott a lóról. — Jó, jó csak ne messzire. — Nem, nem ! Jövünk mingyá’, — kiáltja egyszerre a két fiú s már szalad is a fasor felé. Mikor odaérnek, Jóska szólal meg előbb : — Szarkafészket tudok I — Hol ? •— Ott, la, a tanya mellett. Hármat! — Gyerünk I — kiáltja Pistuka és a két fiú örömtől csillogó szemekkel néz a távolban fehérlő major felé. Sokáig hallgatagon haladnak. Jóska szólal meg előbb: — Te aztán osztozunk ! Mert én tudom a helyet. — Hát persze. Oszt én meg jobban tudok mászni. Azután megint csendben gyalogolnak tovább kitűzött céljuk felé. * * * ... A nap már delelőben van. Forró sugarai most egyenesen tűznek le a magasból a lent sürgölődő szorgalmas földművelőkre. Kis Mihály kezdi észrevenni, hogy a fia mindig gyakrabban pislog arra felé, a honnan az ebédet szokás hozni ilyen időtájban. Azután csak úgy odavető- leg megkérdezi : daságnak kétszer akkora területe trágyázható be, de fél istállótrágya -f- szuperfoszfát kevesebbe is kerül, mint a teljes istálló'rágyázás. Vegyük pl. hogy az eddigi 20 szekér istállótrágya helyett adunk ezentúl 12 szekér trágyát és 120 kgr. 16°/o-es szuperfoszfátot. A 20 fuvar trágya értéke á 6 korona — 120 korona + kihordás. A 12 fuvar értéke a 6 K-72 kor., a 120 kiló 16°/'o szuperfoszfát ára á 52 fillér“ 11 K 22 fillér, összesen 83 korona 11 fillér, ami holdankiit 36 korona 89 fillér megtakarítást jelent, nem számítva a kevesebb fuvarozást. Az összes trágyázható terület mennyisége ezáltal kb. 75°/o kai emeltetik, ami olyan kimondhatatlan előny, hogy minden gazda méltányolhatja minden további kommentár nélkül. Azt is beláthatjuk az első pillanatban, hogy a szalmatermés évről-évre való rapid emelkedése folytán a trágyatermelés is hovatovább fokozódik, ami ismét nagyobb területek betrágyázását teszi lehetővé. Ezen eljárás segélyével végeredményben legalább egyharmad résszel fokozhatjuk szemtermésünket, amely körülmény végtére is oly fontos nemzetgazdasági tényező, amit szem elől téveszteni senkinek sem szabad. Mit írnak az újságok? A politikai válság elhúzódására nagy befolyással van Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter hirtelen megbetegedése. Orvosa a legnagyobb nyugalmat ren— Hát nem ebédölsz, ugy e Pista ? A gyerek kerekre nyitja szemeit úgy néz apjár a Nem tudja, hogy tréfára kell-e venni'a dolgot, vagy pedig csakugyan valami rossz fát tett a tűzre. Szív szorongva kérdezi meg az apjától: — Asztán már mé ne ebédölnék ? — Hisz’ azt mondtad a reggel, hogy nem köll az ebéd. Most már tudja Pistuka, hogy tréfa a dolog. Ki is vágja magát mindjárt : — Az röggel vöt. Má’ éhes vagyok. De eliin la t Itt is van már édes. Mi lösz az ebéd édes ? Megérkezett a Pistuka anyja. Szeretettel simogatja meg a fia hamvas arcát s csak azután mondja . — Hát találd ki ! — és olyan biztatóan mosolyog, hogy mindjárt meg is mondja Pista : — Túrós bélés I Ekkorra már kifogott a gazda és letelepedett a zöld bársony asztalhoz, az istenadta gyepre annak jeléül, hogy kezdhető az ebéd. Csendben fogyasztják a jó tejfölös krumplilevest. Csak akkor szólal meg a gazda, amikor az asszony a bélest kezdi kipakolni. — Te ezt nem szereted ugy-e Pista ? No nem nem is erőltetlek, ha nem kell. Pistuka tudja, hogy ez a móka már hozzátartozik a béléshez és anélkül, hogy megijedne a fényé-
