Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)

1909-05-28 / 22. szám

GAZDAK LAPJA május 28 3-ik oldal. elnökül a legalkalmasabbnak mutatkozó szak­értőt. A szakértői bizottság összeállításánál azonban most sem mellőzhetők a helyi külön­leges viszonyokat ismerők, akiknek a bizottság tagjaivá és póttagjaivá való megválasztása to­vábbra is az érdekcsoportok feladata marad. A szakértő bizottság most a határ feleré­szét biró nagyobb és a határ másik felét biró kisebb birtokosok érdekcsoportjai által választott két rendes és két póttagból áll, akiknek elnö­két a földmivelésügyi miniszter által most ki­jelölt egyének közül nevezi ki az eljáró biró. A választott rendes szakértő helyébe akadá­lyoztatása esetén a választott póttag lép s ilyen­kor a póttag helyét tölti be a biró kinevezés­sel. így a bizottság tagja gyanánt lehetőleg mindig olyan szakértő müküdik, akit az érde­keltek bizalma választott be a bizottságba. Mert az eljáró biró szabadon csak akkor nevezhet ki szakértőket, ha a tárgyaláson sem a rendes, sem a póttag nem jelenik meg, s ha az érde­keltek sem rendes, sem póttagot nem válasz­tottak. A működő bizottság tehát tulajdonképen csak két tagból és az elnökből áll. Ez az ösz- szeállitás nemcsak költségkímélés szempontjá­ból helyes, hanem azért is. mert az eddigi ta­pasztalatok szerint az osztályozás és becslés munkáját csak egy-két szakértő végezte, mig a többiek szerepe csak arra szorítkozott, hogy a szavazásnál szavazatukkal a tárgyilagosság ro­vására megbízóiknak érdekei felé billentsék a mérleget. A szakértői munkálkodás a mintaföldeknek a helyszínén történendő megállapításával veszi kezdetét. Ugyanekkor meg kell határozni az egy becsholdnak megfelelő pénzbeli egyenérté­kűt is. Az eljáró biró a megállapodásokat jegy­zőkönyvbe veszi és az egyes földrészletekre i megállapított művelési ág jelzését és a földrész- j letek osztály számait az osztályozási jegyzékbe sajátkezüleg bevezeti. A bírót ebbeni munkájá­ban kell hogy támogassa a szakértő gazdasági szakértelme. Itt dől el a tagosítás igazságos volta. Mert a közös tömegbe olvadt tagositandó területből minden érdekelt csak úgy nyerheti i vissza jogos tulajdonát, ha a tömegbe beadott I ingatlanainak értékét a szakértők helyesen ál- ! lapítják meg és a határ minden egyes darabját helyesen értékelik. A hagyma termelésről. A hagyma nagybani termelése egyike a legjöve­delmezőbb mezőgazdasági ágaknak. Hagymatenuelésre legalkalmasabb talaj a jó erőben levő, már régóta kultivált sikföld. Ami a trágyázást illeti, a friss istállótrágyát kerül­ni kell; ettől ugyanis a hagyma kellemetlen szagot kap, ami a hagymalegyeket odacsalja s ezek aztán petéik az eke nyomában és tartja erősen, hogy szinte öröm ! legyen benne, majd el bánik ő azokkal! nézni, milyen egyenes vonalokban hasitja a vas a j Amint igy gondolgozik, észre sem veszi, hogy földet. Azután elgyönyörködik a pacsirta-sereg szívhez ! itt az apja. szóló énekében, nézi a barázdabillegetőt, amint szór- j Hatalmas szalmakalap van a fején, oldalán függ galmasan kapkodja fel a sok ártalmas kukacot, pa- i a tarisznya. Mosolyogva nézi a fia kipirult egészséges jort, meg a többi kártékony férget. Nem fél az em- arcocskáját. Milyen szorgalmasan dolgozik, hogy izzad bértől. Ott ugrándozik mindenütt az eke nyomában, a munkában ! Aztán megszólítja: akár a pacsirta. Pistukának néha az jut az eszébe : j — Pistuka ! milyen jó volna megfogni ezt a szép kis madárkát ! | A gyerek megfordul, aztán örömmel szalad az És nem is lenne nehéz ... De aztán felébred benne j apja elé : a gazda-szellem. Nem ! A billegetőt nem szabad | — Nézze csak édes ; mennyit felszántottunk bántani! Az hasznos madár! Majd inkább kipótolja a | már a Jánossal! csóka, varjú, szarka pusztításával . . . Azokat sza- j — Jól van fiam, Megérdemled a früstököt. Já­bad ; igy mondta az édes apja, meg a tanitó ur. Van í nos! Gyüjjön no früstökölni ! is már egy p^f szarka-fészek kilátásba, csak tojás 1 Letelepednek az utszéli pázsitra, melyről a nap FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bárházakra 10—75 éves törlesztésre 3%— 3Vä®/»—4°/e—4t/2B/a-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket II-od és III-ad helyi l»etáblázásra 5—15 évre 5®/o-al, esetleg 5Vs°/o-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2t/s—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatisz­teknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95°/o-áig köl­csönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredmény- nyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, sze­mélyi- és váltókölcsönt. Mindennemű be'- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágő minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. ------— Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. —-----­Ró th Bankház BUDAPEST. ___"v Bank - központunk : VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő.

Next

/
Thumbnails
Contents