Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-23 / 17. szám
április 23. GAZDÁK LAPJA 7-ik ©lásd. fertőzéséből eredhetnek, nem lehetünk szószólói semmiféle közös ólnak, istállónak, hanem az elkülönítettet tartjuk ideálisnak, olyannyira, hogy a szárnyasokat teljesen külön baromfiudvarban szeretnénk látni országszerte legalább is ott, ahol az állomány annyira-ameny- nyire számottevő. M. K. CSARNOK. Színház. Már csak rövid napok választanak el attól az időtől, mikor a társulat megválik Szatmártól, hogy a nyári szünet beálltáig Nagykárolyban tartson előadásokat. Az évad vége lévén egymást követik a jutalomjátékok. Szívesen konstatáljuk, hogy a közönség megszerette a színtársulatot s a jutalmazott színészeket j elhalmozta tapssal virággal koszorúval s rokonszenvé- nek egyéb jeleivel. Hogy sorrendet tartsuuk először Lengyel Menyhért darabját a „Falusi idillt“ említjük meg, melyet Fodor Oszkár, a társulat szerelmes színésze választott jutalomjátékul. A darab iránya Bródi „T&nitóné“-jára emlékeztet. Leír egy magyar falut, melynek szereplő emberei egytől-egyik romlottak, megvesztegethető!:, gonoszak s ellentétbe állítja közéletünket a német kultúrával, érthető rovására az előbbinek. Nem akarjuk tagadni, hogy a falusi életnek sok ferde és kicsinyes kinövése van, azt sem, hogy a közigazgatási tisztviselők között is akad egy,-egy megvesztegethető, I hivatalos hatalmával visszaélő, hiszen akadnak ilye- j nek bármelyik pályán is, de azt határozottan állítjuk, j hogy olyan romlott falu, amilyent szerző darabjában elénk állít nincs, s nagyon helytelennek tartjuk a falusi élet visszásságainak ilyen formában való csoportosítását. Az előadás nagyon jó volt, a darab hálás ; epizódszerepekben bővelkedik, melyet a szereplők I igen előnyösen kihasználtak. Fodor szerepe nem volt se nagy sem hálás, s szívesebben láttuk volna a nagyon intelligens fiatal szinészt egy oly darabban, | melyben kiváló képességei kitűnnek. A pénteki és vasárnap délutáni zónaelőadásban a * Tatárjárás“ és „Gülbaba“ ment telt ház előtt. Hétfőn Herczeg Vilmos jutalomjátéka volt ; a „Királyit adták, melynek címszerepe a jutalmazott egyik legjobb alakítása. A szépszámú közönség most is nagyon jól mulatott a szellemes darabon s elismerése számos jelével tüntette ki a jutalmazottat, ki magas színvonalú játékával a szezon számos estéjén szórakoztatta a közönséget. Keddeu volt Somogyi Károlynak, a társulat népszerű komikusának jutalomjátéka a „Berger Zsiga.“ A darab az úgynevezett nyári darabok közé tartozik. Somogyi egy zsidó gabonakereskedőt játszott benne állandó derültséget keltve. Társulatunk fiatal komikusa elsőrendű művészen), kinek több alakítását láttuk, mely bármely fővárosi színpadon is megállná helyét, A | harmadik felvonásbeli kabaretben a társulat jelesebb tagjai mind legjobb tudásukkal szerepeltek, hogy a j jutalmazott iránt érzett rokonszenvüket bebizonyítsák, j Végül emlékszünk meg Bállá Mariska jutalomjátékáról. Az „Erdészleány“ ment, melynek Krisztinája a művésznő egyik legjobb alakítása. Olyan telt házat régóta nem látott a szatmári színház, mint a szerda estit; a virágnak és ajándékoknak egész özönével halmozták el a népszerű primadonnát, kinek az előadás egyúttal leánybucsuja is volt. A taps alig tudott megszűnni a felvonásközökben; a közönség igazán szépen jutalmazta kedvencét s sokan irigyelik a boldog vőlegényt, a direktort. A jövő heti műsor a következő : Pénteken : „Nincs elvámolni valója ?“ Szombaton: „Petőfi-estély.“ Vasárnap délután : „Szökött katona“, este „Smo- len Tóni.“ A Szatmárnémeti Kölcsey-kör 1909. április 24-én a színházban a Petőfi ház javára Petőfi Sándor életét és költészetét ismertető előadást tart. A változatos és gazdag műsor a következő: 1. A „János vitéz* nyitánya, Kacsóh Pongráctól, előadja a honvédzenekar. 2. Prolog, irta Szabados Ede ; szavalja Sz. Kendy Boriska úrasszony. 3. Petőfi élete és költészete, irta és felolvassa: Sándor Vince. I. Ifjúkor, a) Petőfi búcsúja a szülei háztól (élőkép) Aitner Ilka úrasszony Dunay Árpád, Tóth Ernő, b) Távolból, szavalja Kölcsey Gábor; c) Vándorlegény, szavalja Beregi Sándor ; d) A virágnak megtiltani nem lehet . . . , Befordultam a konyhára, énekli Tary Lajos ; zongorán kiséri (az összes énekszámokat) Veres Lajos; e) Váradi Antal : Petőfi a Hortobágyon, melodráma zenéje Kun Lászlótól, szavalja Ilosvay Lajos, zongorán kiséri Ba- ranyi János; f) Juhász legény . . . , Fürdik a holdvilág . . . , Árvalányhaj . . . énekli Szatmáry József ; g) Az őrült, szavalja Simon Aurél, 4. Elvennélek én, csak adnának, Erkel Ferenctől, énekli a Dal- és Zeneegyesület férfi kara. 5. Petőfi élete és költészete. II Szerelem, a) Zárjátok be már azt a koporsót .... Le az égről hull a csillag, Hull a levél a virágról énekli Fábián Lajos ; b) Te vagy, te vagy barna kis lány . . . Rózsabokor a domboldalon, Tiz pár csókot, énekli Tary Lajos ; c) Szeptember végén, szavalja Simon Aurél. 10 perc szünet. 6. Petőfi-ábránd, Petőfi- dalokból összeállította és hangszerelte R. Kövér Dezső, előadja a honvédzenekar. 7. Az éj, Petőfitől, zenési- tetíe Id. Ábrányi Kornél, énekli Fábián Lajos. 8. Pető fi élete és költészet. III. Szabadság, a) A hazáról, szavalja Kasza Ernő ; b) A magyar nemzet, szavalja Gönczy Sándor; c) Talpra magyar! szavalja Tóth Ernő ; d) Egy gondolat bánt engemet, szavalja Simon Aurél; e) A magyarok Istene, A székelyek, Csatában, énekli Seathmáry József. 9. Petőfi halála (élőkép ; zene.) Mit írnak az újságok? Az annektált tartományokban fekvő tartalékosok szabadságolását megkezdették s csak annyit tartanak vissza, amennyi a csapatok fölemelt békelétszámon
