Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-16 / 16. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA április 18. Szőlőtelepítés. A szőlőtelepítés egyik főfeltétele a rigolozás. Célja a talaj lazítása és áteresztővé tétele, miáltal a fiatal tövek gyökérképződése és ennek folytán a növény fejlődése elő lesz segítve ; továbbá célja a talaj forgatás, miáltal a felső érett talaj a főgyökerekhez jut és az altalaj a felszínre kerül, hol az időjárásnak, a levegő nek és talaj munkának kitéve termőtalajjá lesz. Sok sikertelenség arra tanít bennünket, hogy hátrányos a túlmély rigolozás és kerülendő a kötött, nem ritkán rossz, levegőnek soha ki nem tett altalajnak nagy meny- nyiségben a gyökerekhez való juttatása. Gyakran megesett már, hogy ily rosszul alkalmazott mivelet a telep ' gyengeségét, sőt pusztulását Is hozta magával. A nyers, kötött talaj kevés felvehető tápanyagot szolgáltat, nem | bocsát a gyökérzet számára elegendő levegőt át és j nem ritkán egyenesen kártékony anyagokat tartalmaz. Mindenesetre azonban óvva kell intenünk a sekély rigolozástól vagy éppen a föld egyszerű átásásától is, mert ezáltal csak az oldalgyökerek jutnak jó termőtalajhoz és ezeknek fejlődése lesz előmozdítva, mig a főgyökerek visszamaradnak, elsatnyulnak. Az igy tisztán sekélyen lévő mellékgyökereire támaszkodó tő, amennyiben a mellékgyökerek fagy- és szárazságtól könnyen szenvednek, kevésbé lesz ellentálló és tartós. A rigolozásnál a legtöbb helyen meg fog felelni az 50 cm.-es mélység. Nem tanácsos a rigolozott talajt több éven keresztül pihentetni ültetés előtt, mert ez esetben a rigolozás a legfőbb előnyét, a talajlazitás ! e’őnyeit elveszti, mert a föld újra meg fog ülepedni, i Éppen ezért a tőke jobban fejlődik a frissen, mint a régen rigolozott földben. Szabályul felvetjük : rigoloz- zunk ősszel, ültessünk tavasszal. A rigolozás nagyon megkönnyittetik, ha előzőleg a talajt szántás által meglazítjuk. Rigolozásnál fordítsunk nagy gondot a pajorok (csimaszok) összeszedé- sére, mert ezek a telepítés legnagyobb ellenségei. Homoktalajainkon, hol a pajor főfészke van, bizonyos mennyiségű pajor után külön jutalmat kap a munkás. Ahol csak lehetséges, rigolozzunk külön erre alkalmas I ekével, mert igy gyorsabb és olcsóbb a munka A rigol-eke munkája, ha ősszel dolgozunk vele és nem veszünk igen s/.éles barázdát egyáltalán nem olyan rossz, mint azt némelyek állítják. Az al- és feltalajnak részbeni keverése sem nagyon hátrányos. Ha egy régi szőlőt akarunk betelepíteni, több évi pihenés, ha csak lehetséges célirányos ; sőt öreg, kihasznált szőlőkben szükséges is. Kimerült vagy gyökérgombákban nagyon dús talaj oka a legtöbb esetben a gyenge fejlődésnek és elgyomosodásnak Mindenesetre takarítsuk meg rigolozásnál a talajt a régi szár- és gyökérreszektől, mert ezek elsősorban szaporodási fészkei a gyökérpenésznek. Ami a növények egymástóli távolságát illeti, a legmegfelelőbb rendesen az 1 méteres és csak száraz talajviszonyok mellett (köves talajon, meredekebb hegyoldalon stb.) hol a fejlődés gyengébb, lesz kisebb növónytavolság helyénvaló. Tyhű! A cigánynak sem kellett több. Furfangos eszével átlátott ugyan a tréfán, de mégis nagy ajándékot remélt. Elkezdte bontani a ládát. Ebből megint egy kisebb ládikát, emebből még kisebbet és igy vagy húsz skatulyát szedett ki, hogy már izzadt bele, az aratók pedig minden újabb skatulyánál kórusban kacagtak. Utoljára már reszkető kézzel bontotta a selyem papírba göngyölt hosszúkás tárgyat, még mindig remélve, hogy valami nagy ajándék van benne. Végre kihámozott belőle egy nyakkendős regalitászt. Első percre keserűen csalódott arcot vágott, ezer ráncba szedve fekete homlokát, de aztán felülkerekedett benne a cigányos bonhó- I mia. Felállott a legmagasabb lépcsőfokra, a szivart a fogai közé szorítva, gőgösen végig nézett a munkásokon és igy szólt: „Ügyi, mindig mondtam nektek párástok, hogy nagy ur a Borzsás biró ur!“ A jó tréfa után általános a vigság, esznek, isznak, szivaroznak, táncba kezdenek. Hol itt, hol amott látom föltűnni a lakmározók között Ilka húgom fehér ruhás alakját. Mindenkihez van szives szava, nyájas tekintete. Egyszerre észreveszi, hogy egy öreg asszony busán álldogál, nem eszik, nem vigad. Hozzá intézi a szót: „No Julis néni, mi baj ; nem kapott kenyeret, miért nem eszik ? ‘ Kaptam én kézit csókolom mindent, mondja az öreg, s lehorgasztja fejét, mig szeméből lassan peregni kezdenek a könyek az orcáján végig le a kezében tartott buzakenyérre és kebeléből egy el- ' gyűrt levelet vesz ki s oda adja Ilka kisasszonynak. I Minden gazdaságban nélkülözhetetlenek .. Európaszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolesóbb, a gazda minden követelményének legjobban megfelelő u. ^Eredeti Kalmár-rosták Ezévi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. 25a. ea "JC., éOIócaL vAasuvixoly különleges termánytisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet. A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezérügynökségs j 195 BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—7 j
