Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)

1909-04-16 / 16. szám

GAZDÁK LAPJA

5-ik o’idsl.

április 16.

A méhek tavaszi ápolása.

A tél derültebb napjainak déltáján ki-kiröppennek a méhek, hogy kellemetlen terhűktől, a bélsártól megszabaduljanak. Jó, ha ilyenkor a méhes elé szalmát, vagy polyvát hint a méhész, hogy a tisztulásra kijött méhek azon pihenjenek meg és ne hulljanak a földre, mert megdermednének. A tisztuló kiröpülés után lakásukba visszatért méhek ismét lecsöndesednek, s megkönnyebbülve várják a kikeletet.

A tisztuló kiröpülést gondos figyelemmel kiséri a méhész. A tisztulási röpködés alatt a kaptárokat nyissa ki, a küszöbdeszkát az ablakon tolja föl és a holt nté- heket, morzsalékot a kaparóval húzogassa ki.

Az idő tartósabb kedvezőre változása esetén a méhek mindegyre sűrűbben járnak ki, munkához látnak, \ lakásaikat tatarozzák, a holt méheket és morzsalékot | kihordják, vízért mennek, virágport gyűjtenek. A fiasi- , tás szaporodásával később két költéses keret közé he- I lyezett üres lépekkel vagy műléppel bővítsük a költőiért. Az esetleg vérhasban szenvedett méhcsalád be- piszkolt lakását és kereteit a méhész alaposan tisztogassa meg, a piszkos lépeket szedje ki s a családot langyos hig mézzel etesse meg.

Ha tavasszal túlságos mézkészlete volna valamely méhcsaládnak, 1 — 2 mézes keretet elvéve tőle, adjuk gyöngébb népnek, helyére pedig üres lépet tegyünk, hogy' az anya petézésének helye legyen. A mézes lépet fölboronálva és langyos vizzel meghintve adjuk a szegényebb családnak.

Amely családban hiányos, hézagos a fiasitás, annak any'ja nem megfelelő. Az ilyen anyát ki kell fogni és és ha elég népes a család, fiatal, életrevaló anyával pótolni, vagy úgy az ilyen, mint a netán elárvult népet más családdal egyesíteni. Az árván maradt nép — ha anyanevelésre alkalmas nyilt fiasitás, vagy pete nincs a lépekben — álanyássá lesz, melynek biztos jele a púpos fiasitás. Az ilyen nép a rendes anyát már nem fogadja el, s mivel dolgozó méhei egyre fogynak, hamar el is pusztul. Legjobb az ilyen népet föloszlatni, mivégből a kert távolabb eső részébe vivén, lépeit kiszedjük, róluk a népet lerázzuk, melyek a többi családhoz kéredzenek be, az álanyák (petéző dolgozók) pedig odavesznek.

A fissitás egyre szaporodik, a mézfogyasztás pedig annál nagyobb. Ha a természetben nem találnak, más kaptárból igyekeznek mézet szerezni a méhek. Ez a rablás, mely pusztító veszedelmü lehet.

A rablást a nappal való etetés, a méz elcsurga- tása, vagy az idézheti elő, ha anyátlan és gyönge családokat törünk meg, melyek a mézet kutató méhek befurakodása ellen nem képesek védekezni. A megtámadott méhcsaládot sietve távolítsuk el 1—2 napra, helyébe tegyünk üres kaptárt. A rablók abban mit sem lelve, rossz szándékukkal felhagynak. Ha a kaptárt nem lehet elmozdítani, szűkítsük meg a röplyukat any- nyira, hogy azon egy szere csak egy méh férhessen át; igy sikeresebben védekezhet a család. ,A rablási szándék megszűntével, zárt méhesben pedig azonnal vizsgáljuk meg a családot és a rablást előidézett rendellenességet szüntessük meg.

Ilka húgom hangosan olvassa zene szó. kurjongatás, kanál, tányércsörömpölés, szóval egy vig lakoma hangjai mellett. En, aki közel állottam, gyönyörködtem e sajátságos melodrámában. A levél igy hangzott: Kelt levelem Dayton-Ohio. Szeretett édesanyám 1 Én hála Istennek egészséges vagyok, mit maguknak is viszont kívánok, továbbá tudatom édes anyámékkal, hogy nem vón semmi baj. Dolog is vóna. Csak ne kéne mindig haza gondóni. Most is, mint ma ni, hogy egész nap a gyárba vótam, eszembe jutott hogy maguk most aratnak, dánul maguknak a pacsirta, Kádár Kalári meg más legény után szedi a markot. Tán be is vitték a koszorút az uraságnak, oszt ha ott vónék nem adnám ezért a füstös városért, meg ha egy falatot ehetnék abbul a kenyérből...“

„Éljen!“ Nagy rivalgás támadt, valahogy a szemfüles szobaleány utján a munkások megtudták, hogy a fiatal gazdának nevenapja van és egyhangú lelkes éljent kiáltottak. Egy nyalka legény pedig megemelte a kalapját és igy szólt: „Ha megtetszik engedni, megtiszteljük a tekintetes urfit eg3'-két nótával.“ És a legénység festői csoportba a házigazda elibe állva egymást átkarolva eldalolta egész sorozatát a szép magyar nótáknak. Háttérben már egészen lecsúszott a nap, s csak haloványan kéklik kontúrja a falunak. Ilka húgom pedig megvigasztalta Juli nénit: „Ne sírjon Julis néni, ha Isten is úgy akarja, mához esztendőre Kádár Kalári a maga fia után szedi a markot.“

Róth Bankház

— BUDAPEST.

Bank - központunk:

V!., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota.

Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást.

Válaszbélyeg mindenkor melléklendő.

FOLYÓSÍTUNK:

j Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bórházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/o— i 3>/s°/o—40/0—41/su/s-os kamatra készpénzben.

1 Jelzálog kölcsönöket II-od és Ill-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5°/o-al, esetleg

5V2°/o-al.

Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes

íj egyénnek 2tys—10 évi időtartamra.

! Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és Katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük y.>ű/o-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredményig nyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük.

r Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, személyi- és vált'kölcsönt.

Mindennemű be'- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknéi fogva legslőnyöseboen bonyolítunk le. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. 111 ' ;