Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-16 / 16. szám
GAZDÁK LAPJA április 16 osztályt célszerű törvényhozási intézkedésekkel előbbrevigye s a tárcája keretében megadható kedvezményekkel is a kivándorlástól visszatartsa s a nemzetközi szociálisták karmaiból kiragadja. Törekvése tényleg sikerrel is járt, manapság a kisbirtokosnak is alkalma nyilik a helyes gazdálkodás alapelveinek elsajátítására s ezzel kapcsolatban a meghozott célszerű törvényekre támaszkodva boldogulásának útját megtalálhatja. Önkényt értetődik, hogy csupán magától a kormánytól a kisbirtokosság nem várhatja helyzetének javulását. Társadalmi téren kell keresni azt az utat, melyen haladva az őt megillető poziciót elfoglalhatja. Közgazdasági életünk a szervezkedés jegyében áll, ezzel indult meg a kisgazdák helyzetét javító társadalmi akció is. Egyes önzetlen férfiak kezdeményezésére életerős hatalmas gazdatársadalmi szervezetek alakultak, melyek egyes vidékeken a kisgazdák ezreit számíthatják tagjaik sorába s aránylag rövid működési idő alatt jelentékeny tevékenységre és eredményekre tekinthetnek vissza. Manapság már szétszórtan is számos gazdakör alakult az országban, melyeket épugy, mint az egységes szervezeteket, a föld■ ________ .li'iF-i - ■ igiLjhi.ar1 JL in jil lü ■ 2ik oldal [ ; mivelésügyi kormány tőle telhetőleg segít és támogat. Lapunk mindenkor szószólója volt a kisbirtokosság érdekeinek s az elmúlt ősz folyamán mozgalmat is indítottunk a környékbeli kisgazdák szervezkedése és gazdakörökbe való csoportosítása érdekében. Már ezen időben hangsúlyoztuk, hogy a részleges tömörülés kevés előnnyel jár s szükségesnek tartottuk egy oly központ 'létesítését, mely a szétszórt gazdakörök egységes vezetését kezébe venné. Örömmel értesülünk, hogy kisgazdák köréből jövő kezdeményezésre ezek legkiválóbbjainak vezetése alatt a gazdakörök országos központja most van alakulóban. Ez adja meg újból az impulzust, hogy ismét körzetünk kisgazdáihoz forduljunk s őket a szervezkedésre a gazdakörökbe való csoportosulásra hívjuk fel. Ezen felhívásunk egyúttal kérelem a falu szellemi életének vezetőihez is, hogy közreműködésükkel a szép cél elérését előmozdítsák. Szervezkedés, egység adja az erőt és hatalmat; eljött a legfőbb ideje, hogy a magyar kisbirto- j kosság nagyobb lépésekkel haladjon előre s | boldogulását s az őt megillető társadali helyze- | tét kivivja. •»■■■ ................V 111 ! . ....... Arat ó ünnep. A .Gazdák Lapja“ második díjjal s sikerült feldolgozásáért külön dicsérettel kitüntetett tárcapályázata. Irta : Bodor Ida. Magyar gazda büszkesége, tornácánák címere az aratási buzakoszoru vagy korona. Aranyos borzas kalászaival mosolyog az érkezőre és biztosit : magyaros vendégszeretet vár odabenn .... De ünnep is az a nap, mikor ő az aratás végeztével diadalmasan bevonul a gazdához. Lázasan várja a ház kicsinye nagyja, télen pedig, mikor már hullani kezd belőle a szép kövér buzaszem, kiteszik az udvarra, ott ellepi sok száz didergő madárka. Övék ez évről-évre, mert hát: „Ü nekik is adta az Ur, ki az ég madarait táplálja, áldassék szent neve.“ így mondja az öreg tekintetes asszony. „Ha veréb is, éhes az is.“ Már évek óta Ujmezőn töltöm a nyarat igy aratás táján, igy a múlt nyáron is tanúja voltam az arató ünnepnek, nagybátyámnál a fiatal Barányinál. Hetek és hónapokkal előtte, rakosgatják, takarítják össze zsebpénzüket a ház kisasszonykái, hogy mennél díszesebbé tehessék a szép buzakoszoru bevonulását. Csillagos júliusi estéken, a tornácon üldögélve számitgatják : hány nap még addig. Végre elérkezik, a leányok kipirult arccal lázas gyorsasággal szegik a szép tulipános kendőket, melynek gyönyörű színes halmaza hever már előttük. Számitgatják. Húsz kaszás, tehát húsz marokszedő, a kötözők között tiz fehér cseléd (mert sok az asszony kévekötöző, mióta Amerika járja) tehát harminc keszkenő, ugyan annyi pántlika kell. A háziasszony gondoskodik. „A szivarok itt vannak ? gyerekek, hozassátok már fel a bort.“ „Egek ez a hús még azon kemény, oszt már jönnek, ni ahun az urfi a kocsin 1“ kiálltja a gulyást kavargató öreg szakácsnő, mire a leányok neki estek a bátyjoknak. A szép és jó fiatal gazda alig győz felelni húgai egymás után való kérdéseire. „Jobb lesz ha ideadjátok azt a kendőt, pántlikát, mert ott várják a mezőn, már itt volnának a koszorúval, ha az a reggeli kis eső nem zavar.“ „A lányok hamar becsomagolják a szép buzakoszoru ünnepi köntösét, aztán várnak. Az én Ilka húgom azt mondja, karácsony után ez a legkedvesebb napja az esztendőben. Hogy miiyen érzés az, mikor a csöndes ! júliusi alkonyaikor messziről hangozni kezd a munká- i sok dala : „Le van a búza aratva, barna kis lány leZsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajat, raktáron tart és legfutányosabb áron szállít v Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesitö Szövetkezete, Szatmár, Rákód~u. 36
