Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-09 / 15. szám
április 9. GAZDÁK LAPJA 5-ik old«! uieil;e\ő. Tavasszal vetve mint főnövény vettetik, azaz azon évben a táblán más növény nem, vagy csak ritka esetben köles követi. Meghálája, ha jó erőben lévő, nem rég trágyázott földbe vetjük kapás növény uián. Vetési ideje március vége—április eleje. Ajánlatos a fehér mustárt ősszel jó mélyen felszántott területbe vetni, de tavasszal a földet lehetőleg ne szántsuk újból, hanem csak fogatoljuk. Vessük a mustárt mentői korábban, hogy mire legnagyobb ellensége, a földi bolha tömegesen elszaporodna, már elég erős legyen ahhoz, hogy ezen kártékony állatnak ellentállhasson, ha pedig a földi bolha mint kis gyenge növényt lepi el, adjunk fejlődésének gyorsítása szempontjából egy chiiisalétrom fejtrágyát neki. Ha a mustár fejlődésének indult, semminemű gondozást sem igényel többé és 6—7 hét múlva kaszálható. Kaszálását, amint virágozni kezd, azonnal kezdjük meg, mert bár legtöbb mennyiséget ad és legnagyobb tápértéke van, ha teljes virágjában etetjük, nem tanácsos vele sokáig várni, mert amint eivirágzoít és magfejlesztésnek indul, az úgynevezett mustároiaj képződik benne és akkor a marha már csak bajjal fogyasztja. Virágzása előtt vagy teljes virágzásában levő mustár bármilyen mennyiségben etethető az állatokkal és ebben a tekintetben még a fejős tehenek sem tesznek kivételt, mert mustár etetésnél a tej feltűnően szaporodik, anélkül, hogy bármily csekély kellemetlen ízt is kapna. Ellenben nem etethető fejős tehénnel a már magba indult mustár, mert a benne lévő inustárolajtói a tej és ennek termékei kellemetlen izt kapnak, A mustár kát. holdanként 40—90 q zöldtakarmányt ad. Tavasszal mint főnövény termesztve a földet jó erőben és gyommentes állapotban hagyja vissza, és ha lekerülte után tarlóhán- I tást adunk, a föld- struktúra és beéredettség tekintetében első helyen fog állani. Mustár mint főnövény után rendes őszi kalászost vetünk. Egyik legnagyobb előnye, hogy egyéves takarmánykeverékek, borsó és ; bükköny közzé is vethető pótlásul, ha ezek valamely j okból ritkán keltek vagy egyrészük kipusztult; de ilyen esetben csak akkor vetendő, midőn a másik növény ; mar a 10—15 cm magasságot elérte, mert növésben és fejlődésben utóiért. Szántani a fehér mustárt bajos, j részint nem érdemes, mert szőrözött leveleit a marha nem nasryon szívesen eszi. Zsombolyázni, fiilleszteni nem lehet, mert az erjedés alkalmával nagy mennyi- j Régben lép fel benne a mustárolaj. Vetésénél 8—12 kg. mag elegendő. A mag ára a rendelés mennyisége j szerint kg. ként 48—70 fillér között van. Boraink lefejtéséről és továbbkezeléséről. Midőn a szüretkor elraktározott, pincékben elhelyezett boraink rendszeres erjedésüket bevégezték, hordóinkat megtöltögetjük és erre alkalmas ‘•dugókkal jól bedugaszoljuk és ezen állapotában nyugodni hagyjuk mindaddig, mig a borban levő durvább részek leülepednek, vagyis a bor megtisztul. A bor lefejtésének két szokott módja van u. m. nyilt és zárt lefejtés. A lefejtés célja az, hogy azáltal borainkat azon anyagoktól megszabadítsuk, melyek zavarossá tehetik s romlandóságuknál fogva a bor egészségét is veszélyeztetik. Ideje a lefejtésnek minden naptári terminus nélkül akkor van, ha a bor teljesen megtisztult. Ha boraink fejlődésére akarunk hatni, különösen testesebb boroknál az első évben 3-szor is lefejtjük, még pedig a 2-ik és .3 ik fejtést akkor, midőn boraink az úgynevezett utóerjedésen is keresztül mentek, amely utóerjedést sokan elég tévesen a szőlővirágzásnak tulajdonítanak. Az igaz, hogy rendesen abban az időben szoktak boraink fölzavarodni, vagyis az utóer- jedésen átmenni, mikor a szőlő virágzik, de nem azért, mintha a bor talán valami titkos összeköttetésben volna a szőlővel, hanem igenis azért, mert a pince hőmérséklete akkor már annyira fölmelegszik, hogy az erjesztőgombák ismét megkezdhetik működésűket. Az első zajos erjedésnél hátra maradt cukortartalom csakis akkor van kényszerítve szesszé átalakulni. Ezen erjedést mi borászati nyelven utóerjedésnek nevezzük. Tehát lássuk először a nyilt lefejtést, miképen szoktuk ezt végezni. Nyilt lefejtésnek nevezzük a borászatban azon eljárást, amidőn a borral tett hordót csapra véve, a bort belőle vedrek vagy csebrekkel lefejtjük. A nyilt lefejtéshez szükséges egy jó nagy csap, nagyobb mennyiségű borhoz a réz csap jobb, mert ezzel szaporábban megy a munka, azután egy jó széles kármentő, két drb. veder, egy lihu, egy fakalapács és egy tiszta pohár. Midőn a bor lefejtéséhez akarunk fogni, először is felütjük az aknadugót a lefejtendő boroshordóból, azután csapra vesszük a hordót, még pedig nyitott csappal, azért, mert a hordóban már megtisztult bort a csapban levő levegő, mely buborék Róth Bankház BUDAPEST. Bank - központunk: V!., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölviiágositást. Válmszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bárházakra 10—75 éves törlesztésre 3u/o— íJ1/»8/#—48/o—4Ví#/*-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket li-od és Ill-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5°/o-al, esetleg Stysg'o-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 202—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 9öu/o-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredménynyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, türlesztéses-, személyi- és váltóáölcsönt. Mindennemű be’- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágd minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. * ~ A bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. ..."■ —
