Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)
1909-03-19 / 12. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA már« 19 minthogy így a neheztelt vizsgálóbírói végzés megváltoztatására törvényes alap van : a vádtanács a B. P. 879. §. 4-ik bekezdése értelmében a neheztelt végzést megváltoztatta, és a vizsgálat elrendelése iránt előterjesztett indítványt elutasította. Kelt a debreceni kir. törvényszék vádtanácsának 1909. évi február hó 27-én tartott üléséből. — Hoffmann s. k. elnök h. Ujfalussy József s. k. előadó (P. H.) (V. 78—1909. Végzés. Ezen vádtanácsi végzés eredetben az ügyiratoknál megtartani, hiteles alakban a jelen végzéssel utóirva a debreceni kir. ügyészséggel, a terhelt Csáky Gusztávval, és védője Dr. Nemestóthi Szabó Albert ügyvéddel közöltetni rendeltetik. Debrecen 1909. évi március hó 5-én Toly István s. k. kir. törvényszéki biró.) (P- H.) _________ ~ A burgonya és takarmányrépa műtrágyázása. Az idei tavaszi takarmány hiány és a rossz termés általánosan sok gazdát arra kényszeritet.t, hogy jészág- állományát a legszükségesebbre redukálja. Ennek természetes következménye, hogy a kevés Istállótrágya előállítása folytán sok gazda a burgonya és répaföldjeit nem képes kellően megtrágyázni, melynek következménye azután a gyönge termés. Mivel az istállótrágya úgyis mindig szűkén van, a trágyázás elmaradása a jövőben is megboszulná magát. Azok a gazdák tehát, akik nem rendelkeznek annyi istállótrágya felett, a mennyi a burgonya és répaföldek trágyázására szükséges, csak saját érdekükben cselekszenek, ha annak pótlására műtrágyát alkalmaznak. Ez annál is érthetőbb, miután e növények nagyon gyenge gyökérzettel bírnak és csak az esetben szolgálnak megfelelő termésekkel, ha könnyen felvehető tápanyagok, elegendő mennyiségben állanak rendelkezésükre. A kér- pés csak az, hogy hogyan kell a trgyázást keresztülvinni ? Miután a gazdaságok legnagyobb része forgóba van osztva, a földek mindig csak egy bizonyos idő letelt# után lesznek trágyázva. Ha azonban az istállótrágya hiánya miatt az nem volna lehetséges, úgy trágyázattanul maradnak, mig a sor megint reájuk kerül és ha a következő évben e trágyázandó területből csak egy részt lehetne rendesen megtrágyázni, vagy ha az egész terület is lesz megtrágyázva, úgy természetesen nem kapja meg a kellő mennyiséget. Természetes. {hogy ilyen gazdálkodás mellett a földek idővel gyöngék lesznek, aminek a következménye megint a kisebb termés. A gazda akkor cselekszik helyesen, ha a rendelkezésére álló istállótrágyával lehetőleg az egész trágyázandó területet megtrágyázza, esetleg csak féltrágyával, mert e mennyiség is kedvező hatással lesz a talaj fizikai tulajdonságaira. A hiányzó tápanyagokat azonban műtrágyával kell pótolni és ez esetben a szokásos műtrágya mennyiségek kétharmadát, vagy felét kell alkalmazni. Máskép áll a dolog, ha a burgonya, vagy répaföld egyáltalán nem kap istállótrágyát. Ez esetben a műtrágya pótolja az istállótrágyát, a miért is annyi műtrágyát kell alkalmazni, a mennyi szükséges, hogy a növények tápanyagszükségletét kielégítsük és ez által a következő termést biztosítsuk. Ami az alkalmazandó műtrágya mennyiséget illeti, nem lehet általánosan érvényes számokat adni, mert ez a talaj összetételétől, az elővetemény és az előzetes trágyázástól függ. Minden esetre azonban jó erőben levő talajon kevesebbet kell alkalmazni, mint gyenge, vagy elszegényedett talajon, mive! nem minden talaj, mely az úgynevezett jó talajok közé tartozik, tényleg jó talaj is. Ez utóbbi rossz művelés és hiányos trágyázás következtében tápanyagokban sokszor szegényebb, mint az úgynevezett könnyű talajok. Tapasztalat szerint 60—70 q burgonyatermés kát. holdankint középtermésnek mondható, mely termés jó erőben levő talajon és jé esztendőben 80—100 sőt 150 q-ra fokozható. Az ily termések természetesen csak oly esetben érhetők el, ha a viszonyoknak megfelelő féleségét választjuk és azt megfelelő művelésben részesítjük. Természetes dolog, hogy a nagyobb termés, nagyobb tápanyag menyiséget igényel. 80 q tertmés körülbelül 50 kg. kálit, 15 kg. foszforsavat és 30 kg. nitrogént von el a talajból. 100 q istállótrágya pedig körülbelül 60 kg. kálit, 20 kg. foszforsavat és 90 kg. nitrogént tartalmaz : annak káli és foszforsav tartalma körülbelül megfelel a burgonya tápanyag szükségleteinek, ha az egész mennyiség azonnal rendelkezésére állana. Ez azonban nem úgy van, mert az istállótrágyában levő tápanyagoknak előbb egy, a növény által felvehető alakba kell átalakulniok, a miért is az első évben nem érvényesül az egész mennyiség. Ez esetben Róth Bankház I ............. BUDAPEST. | Ban k - központunk: VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. j FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3®/o— 3t/s®/»—4»/e—41/28/o-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket II-od és III-ad helyi betáblézásra 5—15 évre 5°/o-al, esetleg 5Vs0/»-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2Vs—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket áliam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és Katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95®/o-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredménynyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágd minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknéi fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. —— Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. —
