Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)

1909-03-19 / 12. szám

márc. 19. 7-ik oldal. GAZDÁK célszerű tehát, ha a szükséges tápanyagok felét mű­trágyával bocsátjuk a burgonya rendelkezésére. 50 kg. 40°/« kálisó és 75 kg. szuperfoszfát lesz a megfe­lelő mennyiség. Máskép áll a dolog, ha semmi istáilótrágyát nem alkalmazunk, mely esetben a tápanyagok egész mennyiségét műtrágyával kell pótolni és mivel ezeknek egy részét a talaj visszatartja, valamivel többet kell adni, mint a mennyit a növények szükségeinek. Kát. lxoldankint körülbelül 100—150 kg. 40% ká­lisó, 170—225 kg. szuperfoszfát és 75—100 kg. chili- salétrom, vagy kénsavas ammóniák lesz a megfe­lelő mennyiség. Takarmányrépa alá. melyből egy 300 q termés, mely jónak mondható, — átlag kát, holdankint 82 kg, kálit, 36 kg. nitrogént és 18 kg. foszforsavat igényei, kát. holdankint 100 —200 kg. 40% kálisó, 100—150 kg. szuperfoszfát, 100—200 kg. chilisalétrom, vagy kénsavas ammoniákot kell alkalmazni. Mivel e növény oly sok tápanyagot igényel, célszerű lesz még az eset­ben is káli és foszforsavtrágyát alkalmazni, ha egy kát. holdra 200 q istállótrágya esik. Számtalan kísér­let bizonyítja, hogy ezeknek alkalmazása a termést, talaj és féleség különbség nélkül, jelentéke­nyen fokozta. Amint inár mondottuk, az alkalmazandó mütágya mennyiségére nézve általánosan érvényes számok nem adhatók, mert az különböző körülményektől függ. A ; gazda tehát saját érdekében cselekszik, ha kísérletek j által meggyőződik arról, hogy melyik trágyaféle, növeli a termést és mely mennyiség jövedelmez neki legjobban. A gyümölcsfák tavaszi gondozása. A gyümölcstermelés a növénytermelésnek azon ága, amely aránylag csekély befektetés és utánjárás mellett nagy hasznot hoz. Ennek igazolására csak azon körülményt kell megemlíteni, hogy már Magyarországon is számos csa­ládot találunk, amelyeknek megélhetését és jólétét ki­zárólag a gyümölcstermelés biztosítja. LAPJA A gyümölcstermelés hasznossága főként abban rejlik, hogy a gyümölcsöt mindenki szereti s tudja, hogy az egészséges üdítő eledel. Ezért ae mulasszuk el az erre alkalmas terüle­teket gyümölcsfákkal betelepíteni; mert ezáltal ked­vessé és széppé is tesszük lakásunk környékét s nyá­ron a gyümölcsfa árnyékában alkalmas pihenőtis találunk. Hogy azoubau a gyümölcsfától megfelelő hasznot is nyerjünk, az kellően ápolni és gondozni kell. A gyü­mölcsfa éppen úgy, mint más mezőgazdasági növény, csak akkor diszlik jól, ha a talaja jó erőben van és azt jó erőben fentartjuk. Ezért a gyümölcsfáknál is csak megfelelő trágyázással lehet jobb és nagyobb terméseket elérni. Az őszi időszakon kívül tavasszal, mihelyt a ta­laj felenged, lehet a gyümölcsfák trágyázását célsze­rűen végrehajtani; ami leghelyesebben úgy eszközöl­hető, hogy ha a fatörzs körül, a korona terjedelmének megfelelően, köralakban egy árkot ásunk. A* árkot félig megtöltjük jó érett trágyával és aztán a kiásott földdel betemetjük. Óvakodjunk azonban a trágyát köz­vetlen a gyökerekre rakni, mert ez azoknak elkorha- dását vonhatná maga után. A gyümölcsfák további s legkésőbb tavasszal végrehajtandó gondozása, a rovarkár elleni védeke­zésből áll. A rovarok helyenként óriási károkat okoznak a gyümölcsfákon. Akárhány gyümölcsfa tavasszal szépen virágzik, de megfelelő termést hiába várunk, mert a virágok legnagyobb része lehull. Ami termés mutat­kozik is, megférgesedik, s emiatt fejlődésben hátra I marad és idő előtt lehull. Egyszóval a gyümölcsfák a ! termelőnek élvezet helyett gyakran boszuságot okoznak. Ezen körülmény indította a kormányt egy törvény alkotására, amely a rovarkár elleni védekezést köte­lezővé teszi. A helyesen gondolkozó gyümölcstermelő saját érdekéből, hatósági figyemeztetés nélkül is ele­get tesz e törvény követelményeinek. Legkésőbb ta­vasszal gyümöcsfáiról leszedi a száraz leveleket, a kis hemyófészkeket. Ezeket gondosan összegyűjtve el kell égetni, mert ezáltal számtalan, a gyümölcstermelést veszélyeztető rovart csirájában pusztítjuk el. Miután igen számos rovar a fakéreg repedései­ben és a száraz fakéreg alatt telel át, ajánlatos az '25 SS BHHBS“ Sangerhauseiii gépgyár r.-t. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám teljes gépészi SPECIAL­GÉPGYÁR: szeszgyárak és szeszfinomitók / élesztőgyárak . r __ ________ keményitő-syrup- és dextrin-gyárak berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszéríékesiiö- és erjesztő-kiállitás Becs 1904. Hagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. 'hisbdqb* .MHHISKC. .a

Next

/
Thumbnails
Contents