Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)

1909-03-19 / 12. szám

4 ik oldal. GAZDÁK LAPJA máre. 19. megoldjuk, kik jelenleg vezetik gazdaságaikat, kiknek nagyrésze nemcsak válsággal küzd, de tanulni akar és haladni szeretne. Első lépés mindenek előtt a rendszeres gazdasági iskolázás, de én úgy vélem, hogy vele kapcsolatba hozható lehetne a gazdák oktatása és gyakorlati vezetése. A cél érdekében a rendszeres gazdasági iskoláztatásnál az volna kívánatos, hogy a tan­gazdaságok vezetői arra hivatott elméletileg és gyakorlatilag képzett gazdák lennének és nem képesített tanítók. Ma midőn a gazdatiszti állás folyton fogy és már is sok az állásnélküli gazdatiszt, a gaz­dasági akadémiák pedig einem helyezhető mér­tékben ontják évről évre a tanult gazdákat, mél­tányos lenne —- mint a lapok hasábjain oly szépen kifejtetett — hogy tudásuk érvényesíté­sére és továbbadására nyíljon alkalom. Egy uj m. kir. szaktanító kópzőintézet fel­állítása teljesen fölösleges, elegendő képesítést nyernek a gazdasági akadémiákon, hol igen üd­vös lenne még bevezetni a kertészet fokozatosabb tanítását, mivel az öntözéssel kapcsolatos gazda­sági kertészet terjesztése a nép körében ter­jesztendő. A gazdasági népiskola vezetője feltétlenül kellő elméleti és gyakorlati képzettségű okleve­les gazda legyen már most kezdettől fogva, ki­mellé az egyéb tárgyak tanítására, mint segéd, elemi iskolai tanító vagy tanítónő osztassák be. Szerény véleményein szerint az önálló gaz­dasági népiskola felállításánál a leghelyesebb kezdet az lenne, ha a járási szervezkedést tarta­nánk szem előtt és pedig olyanformán, hogy lehetőleg a járási központokba egy népies minta­gazdaság szerveztetne, rajta önnáló gazdasági iskolával, melynek vezetője a földmivelésügyi miniszter által neveztetne ki. A reform javaslatnak megfelelően 844 köz­ségben kellene az ismétlőiskola kötelesek száma szerint önálló gazdasági népiskolát felállítani, ha járásonként akarjuk megoldani akkor a körül­belül 420 járásnak megfelelően, ugyanannyi népies minta gazdasággal egybekötött, tangazda­ságot kell felállítani és pedig ott, ahol erre leg­nagyobb szükség van és pedig sokkal fokozato­sabb mértékben, mint az tervezve van. Az önálló iskola vezetője a szaktantárgya­kat adná elő, vezetné a gazdasági gyakorlati út­mutatást, és szerkesztené a tangazdaság jelenté­seit. A számadást azonban a segédje vezetné, ő azt felül vizsgálná, igy mindjárt meg lenne az ellenőrzés is. Ezen lehetőleg a járásszékhelyen felállítandó önálló gazdasági iskolához lehetne bizonyos időa- kínt, — mindaddig, mig elegendő iskola nem volna — összehívni a járáshoz tartozó kisebb fokozatú gazdasági népiskolák vezetőit, hogy az ismétlő kötelesek tanítására oly fontos gyakorlati útmutatást ott eltanulják, illetve az időről időre felmerülendő gazdasági kérdésekben nemcsak tanácsot, de megfelelő útmutatást is nyerjenek. A járási szervezkedés kezelésével igen szép és gyorsabb eredményt érhetnénk el. midőn mezőgazdasági ismereteinket a nép körében bő­víteni és ezáltal a nép gazdálkodását helyes me­derbe terelni akarjuk. A járásonkénti eredmé­nyesebb működés különösen elképzelhető akkor, ha teljesen felfogjuk a járás területén felállítandó tangazdaság vezetőjének ügykörét, mert ne feled­jük a változott viszonyok miatti megélhetés, az okos élni tudás, ami konzervatív kisgazdáinkat is fokozottabb tevékenységre ösztönzi s igy ösz- tönszerüleg keresik az utjt, amelyben eredmé­nyesebb tevékenységet fejthetnek ki, keresik a vezetőt, ki őket tanítsa és ki nekik a haladás útját megmutassa. Szerény véleményem szerint ezen körül­ményt kell avatott kézzel a jelen korszakos re­formnál megragadni, hogy az észlelhető mozgal­mat mindjárt amennyire lehet helyes mederbe terelhessük. Az önálló gazdasági népiskola vezetőjének a a tangazdaság ellátásán kívül még ügyköréhez tartozhatna, minden a mezőgazdasági érdekelte­ket érintő ügy. Úgy a gazdakörök, mint az egyes gazdák oktatása, irányítása és gyakorlati kiképzése. A helyes vetőmag előkészítés és a csávázás keresztülvitelének gyakorlati bemutatása, mert milliókat vészit úgy a köz, mint maguk a gaz­dák az üszögkár miatt. Megismertetné a jobb és megfelelőbb gaz­dasági gépel1: és eszközöket s azok beszerzését előmozdítaná. Kezébe venné a jelenleg siralmas állapot­ban levő közlegelők ügyét, azt rendezné és be­lefolyna hasznosításunkba. Megmagyarázná az okszerű állattartást és táplálást. Ellenőrizné a közvagyon kezelését, hová fordítását és befolyna azok gazdaságilag jobb kihasználásába. Utánanézne a mezőrendőri törvény végre­hajtásának. Védené az árvák és gyámoltak vagyonát, különösen azok gazdaságos kihasználását. Végezné a gazdasági tudósítást. Vezetne rendszeres meteorologia feljegyzést iszüliaialffiazott ihi\ i/nniüHű uj # I\ulI [iu j![ ü. mely egyszerű, oiesó nagy munkaképességű s csak egy embert igé­nye], különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül | „ fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermiháiyfalván. ' Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban.

Next

/
Thumbnails
Contents