Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)

1909-03-12 / 11. szám

raárc. 12 GAZDÁK LAPJA 3-ík oldal­jobbágyság megszüntetése óta nem történt, j Egyformán védelmébe veszi a különböző birtok- i kategóriákat s harmónia, összhang létesítésével igyekszik megszüntetni azokat a bajokat, melyek a helytelen birtokmegoszlás következtében eddig fennállottak. Nemzeti birtokpolitikánkat helyes alapokra fekteti s a magyar törvényhozás jövő feladatává teszi, hogy újabb anyagi eszközök megszavazásával teljes érvényesülése bekövet- kezhessék. A hegyközség rendtartása. Szatmárhegy, 1909. márc. 10. A hegyközség rendtartásának 41. § a többek között megtiltja a házinyul tartását. Ez a határozat helytelen és indokolatlan ; helytelen dolog egy hasznos állat te­nyésztését eltiltani olyan helyen, ahol a tenyésztésre a legkedvezőbb alkalom nyílik. A kitiltásra nem is az itt­hon szerzett tapasztalatok bírták rá a gazdákat, hanem a hallomás. Olvastak vagy hallottak róla, hogy más országokban a szabadban annyira elszaporodtak a nyá­lak, hogy kártételeik miatt kénytelenek voltak az irtást foganatosítani velük szemben. Ez az eset azonban ná­lunk úgyszólván be sem következhetik, mén senkisem tenyészt kulturnyulat szabadban, de meg ha tenyész­tene is, a kedvezőtlen klimatikus viszonyok, a kóbor ebek. macskák és orvvadászok gondoskodnának róla, hogy kárttevő mennyiségig el ne szaporodjanak. Ne idegenkedjünk tehát e hasznos és kedves állatkák tenyésztésétől. Lassanként az egyszerű szőlő- munkás is megkedvelné őket. Szaporaságánál és igénj'- telenségénél fogva különösen a szegényebb népnek kellene tenyésztésüket felkarolni, már csak a husiik végett is, mely olcsó, de Ízletes és tápláló eledelt szol­gáltat. A hegyközségi rendtartás ugr is korlátozza a baromfitenyésztést s igy a munkásnép a hús élvezeté­től úgyszólván meg van fosztva. A nagyobb családdal biró napszámosnak nem igen telik arra pénze, hogy a mészárszékből vegyen húst, télen át meg épen meg­csappan a keresete. Ennek az itt szokásban levő hely­telen szőlőművelés az oka, mely mellett az sem juthat télen át keresethez, aki dolgozni szeretne. Okszerűbb szőlőművelés télen át is némi keresethez juttatná őket, a forgatás, de különösen a trágyázással, mely a gazdá­nak is hasznára volna. A keresettől megfosztott szegény nép igy hús nélkül kénytelen kitelelni, ami épen nem válik egész­ségének és műnk bírásának javára. Nagy hátránya még a parasztságnak, hogy bizonyos eledelektől irtózik. Az uriosztály megeszi a békacombot, csigát, teknősbékát,, ateiktől a parasztembert kilelné a hideg. Nincs is szán­dékomban, hogy őket ezek élvezetére rábeszéljem, de már a házinyulat igazán minden ember jó étvággyal, fogyaszthatná. A rántott csirke kedvenc eledele népünk eszi meg a dögöt s a halott embert nem bántja, s ezért ajánják, hogy a veszedelemben levő vadász te­tesse magát halottnak, akkor a medve nem bántja, A medve nem is eszi meg a dögöt, csak ha nagyon éhes és más táplálékot nem talál, de azt nem ajánlanám senkinek, hogy a megbőszült medve elöl azzal pró­báljon menekülni, hogy halottnak teteti magát. A med­véről külöaben még egyéb tévhiedelmek is vannak: hogy tavasszal nagyon el van gyengülve a szeme, köiykei csupaszon és formátlaaul születnek, hogy kar­mait kövön szokta köszörülni stb. A tevéről talán az iskolában is tanítják, hogy két hétig is kibírja viz nélkül, mert gyomra egy részében állandóan tart tartalékvizet, mely frissen marad. A szom­júsággal küzdő utasok a sivatagban ezért le szokták ölni a tevét, hogy a gyomrában levő vízzel szomjúsá­gukat csillapítsák. Mindebből nagyon kevés az igazság. A teve szükségből tovább bírja ugyan a szomjúságot mint más házi állat, mert gyomrában tényleg vannak üregek, a hol a vizet mintegy elraktározza. Ez * viz azonban az ember részére teljesen élvezhetetlen ; nincs olyan ember, még ha a szomjhalál szélén van is, aki ebből a piszkos gyomortartalomból csak egy cseppet is tudna inni. Az elefántról azt tartják, hogy lábát nem tudja behajtani; ezért nem is fekszik le. hanem fához támasz­kodva alszik. A vadászok úgy fogják meg, hogy azt a j fát. melyhez támaszkodva aludni szokott, befürészelik. I Az ily módon elesett elefánt aztán nem tud felkelni s könnyen zsákmányul ejtik. Elefántot a nagyközönség sokszor láthat állatkertekben, hol mindenki meggyőződ- j hetik róla, hogy lábát épp úgy be tudja hajlítani, mint más állat, és hogy fekve alszik,'mégis székében elter­jedt róla az emlitett mendemonda. Mindnyájan ismerjük az uhut vagy fülesbaglyot. Erről azt hiszik, hogy nappal nem lát s ugyanezt tart­ják a többi bagoly féléről is Aki már vadászott uhu­val, az könnyen meggyőződhetett ennek ellenkezőjéről; láthatta, hogy mily ügyesen védekezik a támadó ma­dársereg ellen s milyen messziről — midőn az ember is alig látja — észreveszi a támadni készülő nagyobb ragadozót. Felsorolhatnék még több állatról is hasonló alap- talsn mendemondát, de attól tsrtok, hogy már is sokáig vettem igénybe az olvasó szives türelmét. Ha valaki — olvasva e nehány megfigyelést — saját téves meg­figyelései közül csak egyre is ráismer és kideríti a hiba eredetét, úgy élértem célomat. —el. Belli *§ uj Egyesület Fogyaszt es mely egyszerű, oicsá nagy munkaképességű s csak egy embert igé­nyel, különösen kisgazdáknak és szöllötuíajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfaiván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 38 korona árban. m (yenifi) szoGskavaoö

Next

/
Thumbnails
Contents