Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)
1909-03-12 / 11. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA márc. 12. nek, ehez pedig a házinyul húsának ize nagyon ha- j sonlit. Nagy értéket képvisel még helyes kezelés mellett ' a házinyul szőrméje. Kis tenyészetben is kerülhet 40—50 ; drb. nyúl évenként levágásra, mely mennyiség amellett, : hogy egészséges és tápláló hússal látja el a családot, értékes szőrmét is szolgáltat, mely akár eladásra, akár házilag feldolgozva mindenképen értékesíthető. Különösen alkalmas volna a nyultenyésztés a hegyi szőlők vincellérjeinek, kiknek a baromfi tenvész- í tés úgy is meg van tiltva. A hegyi szőlők vincellérjei nem úgy élnek, mint más szőlővidékeké, melyek csak dologidőben népesednek meg. Itt minden gazdinak állandó lakója a vincellér, kik egy egész falut alkotnak ; s ahol egyéb háziállatot tenyésztenek ott, el lehet a nyúl is. Tartásával kár semmiesetre sem állhat be, s a vincellérnek csak hasznára van. Hiszen a nyulat ketrecben kell tartani, mely nyáron a présházban vagy szabadban, télen az istállóban nagyon jól elhelyezhető, a fiatalok részére pedig a gyümölcsfák alatt lehet elkeríteni egy kis szabad teret. Népünk minden újdonsággal nehezen tud meg- J barátkozni, mig más nemzet minden újítást felkarol s azt tökéletesíteni igyekszik. Nálunk még ott tartunk, hogy a népet a házinyulak tartására rábeszéljük, raig külföldön uj és uj fajtákat tenyésztenek ki. Köznépünk részére legalkalmasabb fajta volna az ezüstnyul, mely izlates hús mellett a legértékesebb szőrmék egyikét produkálja. Mindenekelőtt természetesen a hegyközségi rendtartásból törülni kellene a nyulak tartásának tilama- zását, különben a hegypásztorok ezeken is lőgyakor- latokat végeznének, mint a baromfiakon és kutyákon. Pedig a jó házőrző ebre is nagy szükség van, mert a szőlő vagy gyümölcstolvajt rendesen nem a hegypásztor szokta megfogni vagy elriasztani, hanem a házőrző eb. A hegypásztornak nem is a kutya és tyukvadá- seat lenne a hivatása, arra való a vincellér, hogy vigyázzon ezekre az állatokra. Inkább azt a szokást kellene megváltoztatni, melynek értelmében a hegyőr a kitűzött szüreti idő elmúltával a reábizott területen okozott kárért nem felelős. így aztán, aki jobb bort akar kapni s ezért később szüretel, saját költségén kénytelen szőlőjét őriztetni. Jelen cikkem odairányul, hogy a hegyközségi rendtartásból törüljék a házinyulak tartását tiltó szakaszt. E helyett nagyon célszerűen kimondhatnák, hogy az általános szüret kihirdetésétől két héten belül tallózni nem szabad, ha még szüreteletlen szőlő van. Bihari Lajos. A szántás mélysége. Hogy milyen mélyen szántsunk, az nemcsak attól a céltól függ, amelyet elérni akarunk, hanem a talaj erőbeli állapotától is. Sok vidéken az a szokás, hogy alig 10—12 cm. mélyre szántanak, mig más vidékeken 20—25 cm. mélyre szántanak. Ha már csekélyebb mélységben terméketlen, holt talajra akadunk, akkor persze nem ajánlatos, hogy a termőréteget hirtelen le- mélyitsük. Ezzel azonban egyáltalában nem akarunk a sekély szántás mellett állást foglalni. Némely gazda abban a nézetben van, hogy a mély szántással csak a dolgozó állatokat hiábavaló módra kínozzuk és hogy ezzel továbbá a talajt terméketlenné teszszük. A termőrétegnek észszerű mélyítése azonban mindig gazdaságunk megjavítását és a talajban rejtő tőke megszaporitását jelenti. A termőréteg mélyítését természetesen mindig dús trágyázással kell egybekapcsolni, hogy a talaj mélyebb rétegei is elegendő tápanyagokat nyújtsanak a növényzetnek. A termőrétegnek 20—25 centiméternyire való elmélyítése, a gyökérzet kiterjesztése, a viz gyorsabb elosztása és hosszabb ideig való visszatartása, tehát a nedvesség és szárazság ellen való védelem szempontjából is sokkal előnyösebb, mint a 10 cm,-es. A termőréteg mélyítéséhez azonban erősebb talaj, erősebb fogat és jó eke szükséges, A termőréteg mélyítését legjobb a tél beállta előtt elvégezni, hogy a talajt azután a téli fagy kellően meglazíthassa. Tavasszal azután még erős istállóírágyázást alkalmazunk és ha kapásnövényt, lóherét vagy takarmánynövényt termesztünk, még thomas-salakot is alkalmazunk (0—8 q-át hektáronként). Az altalaj puszta meglazitása sokkal könnyebbe» végezhető, mint a nagy földtömeg emelése és forgatása. A barázdaíalpnak nagyobb mélységre való meglazitását azzal érjük el, ha a kétbarázdás eke elülső eketestét altalajekevassal helyettesitjük. Ez esetben a barázda talpa nem lesz betaposva, hanem rögtön a hátsó eke- test által befedve. Nyár folyamán sekélyen szántunk, pl. akkor, amikor arról van szó, hogy sok talajt a legrövidebb idő alatt megforgassunk, a tarló gyors korhadását előmozdítsuk és a kihullott gazmagvakat földdel befedjük, hogy Minden gazdaságban k Európaszerte első helyen elismert kitünó szerkezetű és lego/esóbb, nélkülözhetetlenek .. f a gazda minden követelményének legjobban megfelelő „Eredeti Kalmár-rosták“ Ezévi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. Kalmár Za. és X., Sód. mezövéi gárlaely különleges terménytisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet. A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége 195 BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—7
