Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)

1909-02-26 / 9. szám

febr. 26. GAZDÁK LAPJA /-ik oidai Mely növények hálálják meg legjobban a műtrágyát ? . A rét nagyon megszokta hálálni a műtrágyát nem­csak a szénatermelések fokozódása, hanem azoknak biztosítása és a termett széna minőségének megjavítása által is. A tőzeges és tevékeny humuszos rét-talajoktól eltekintve, a szerves trágyával, illetve trágyalével rend­szeresen el nem látott rétek állandó nagy terméseket csak akkor hozhatnak, ha évente 25—50 kg. chilisa­létromot is juttatunk nekik kát. holdankint és pedig e mennyiségek kétharmadát tavaszszal a növényzet fej­lődésének megindulásakor, egyharmadát pedig az anya­széna kaszálás után kiszórva, feltéve, hogy ha van kilátásunk sarjura. A nitrogén trágya azonban csakis ott fog állandóan érvényesülni, ahol a többi szükséges táplálóanyag is pőtoltatik. Így az összes réteken jófor­mán kivétel nélkül a foszforsavtrágya alkalmazása na­gyon jövedelmező szokott lenni. Kötöttebb vagy ho­mokos talajokon egyaránt adható — aszerint, hogy melyik állítja elő olcsóbban a terméstöbbletet 150 — 200 kg. szuperfoszfát, vagy 200—250 kg. tho- mas-salak ősszel vagy a tél folyamán — de nem hóra — kiszórva ; tőzegen a thomas-salaknak adandó előny. Néha kát. holdanként 50—100 kg. 40°/o-os kálitrágya kötöttebb talajú réteken is szokott hatni ; de homok- és tőzegtalajokon a műtrágyázás csakis akkor fog kielégítő, sőt igen gyakran bámulatos ered­ményre vezetni, ha kálitrágyát is adunk. Az adott fosz­forsav- és kálitrágya mennyisége legalább két évig szo­kott hatni, mig a chilisalétrom minden évben újból adandó ; mivel a chilisalétrom nagyon drága a rétre, pontos kísérletezéssel kell megállapítani azt a legkisebb mennyiséget, amely a réten a legnagyobb haszonnal alkalmazható. A legelő trágyázását illetve nagyon kevés kísér­let áll még rendelkezésre. Újabb külföldi megfigyelések kimutatták azt. hogy a legelésző állatok által a lege­lőre juttatott trágya mennyisége még akkor sem ele­gendő a legelő java termésben való tartására, ha az ürüléket kellően el is osztjuk a legelőn vagyis a lege­lőre is figyelembe jönnének a műtrágyák. Annyi bizo­nyos, hogy különösen a szőrfüves legelők megjavítására a műtrágya nagyon is figyelembe veendő lenne. De akármennyi műtrágyát is adjunk valamely növény alá, az azt csak akkor fogja meghálálni, ha bőtermő s nem silány, sem nem elfajtázott. De a bő­ven termő növény is csak akkor fogja meghálálhatni a műtrágyát, ha egyébként megfelelünk mind ama követelményeknek, melyek nagy termések elérésére ! szükségesek, vagyis jól kell művelni a földet és kel- 1 jően kell ápolni a növényt, akkor meg lesz a műtrágya alkalmazásában a kellő köszönet. Rosszul művelni a földet, rosszul ápolni a silány'magból kikelt csenevész növényt és mind e hibákon és következményein mű­trágyával akarni segíteni, nagyon gyakori észjárása a tapasztalatlan gazdának, mely nézet természetesen csakis eredménytelenségre, vagyis a műtrágyát meg nem érdemelt lesajnálására vezethet. Okszerűen meg­munkált földbe és jó mag alá kell a műtrágyát ad- nurik, ha azt akarjuk, hogy még kedvezőtlen idójárás- | bán is a műtrágya teljes sikerre, azaz jövedelmező eredményűé vezessen, természetesen a kellő és helyes 1 irányú kísérletezés és megfigyelés alapján. A ludtenyésztésről. Hazánk minden vidékén tenyésztenek ludakat. Mindenki tapasztalhatta, aki csak egyszer is próbál­kozott ludakkal foglalkozni, hogy a baromfiak közül a ludak azok, melyek a legkevesebb gondot, fáradságot i és költséget igényelnek s mégis igen szép hasznot I hajtanak. Úgy hogy bátran mondhatni, akinek volna legelője és hozzá egy kis mocsara, vize, az szinte hi- : bát követ el, mert jelentékeny jövedelemtől fosztja meg i magát, ha ludtenyésztést nem rendez be. A Ind tenyésztésnek alapja a legelő és a viz. | Amint tavaszszal a hó eltakarodik, a ludak nem szo- ; mi Inak többé a kamarai élelmezésre, a mezőre, vizre j igyekeznek. A fiatal libák sem kivannak valami bősé- i ges gondozást, az első 10 nap után ők is mennek az ' öregekkel ki a rétre, patakok partjára, h 1 fűvel, bo- ! garakkal annyira jól laknak, hogy este tele hegygyei térnek vissza. A liba nem kényes. 01 tekintetében sincsen igé­nyük és mi sem könnyebb, mint a libákat elhelyezni. Nem kivannak egyebet, mint egy kis elzárható terüle- i tét. Még télen sem szükséges valami drága ólról szá­mukra gondoskodni. Minden tehén-, vagy lóistállóban szentelhetünk részükre egy kis helyet, melyet pár szál léczczel olcsón bekeríthetünk. Csupán arra kell gondolnunk, hogy állandóan egészséges, száraz és tiszta helyük legyen. A ludak a tojás vagy ivadékok szaporításán fe- j lüt még tollúkkal is jelentékeny hasznot nyújtanak- Minthogy pedig a fehér toll kedvesebb és keresettebb, nem lényegtelen az a törekvés, hogy a szürke tollat teljesen kiszorítsuk. Amellett, hogy teljesen fehér tollú ludakra törek- | sziink, igyekezzünk még régi magyar ludjaiukat í nagyobbitani is. Poszvék Nándor Gaztól! SzaMhSzati» „GAZDÄK LAPJA“ szerkesztősége és kiadóhivatala Az Agrár és járadékbank kér. képviselete. Üzletágak : Birtokok adás-vételének közvetítése. — Kölcsönök közvetítése. — Konvertálások. Szakértői véleményezések. — Fuvarlevelek, számlák leiül vizsgálata. Termények és állatok bizományi adás-vétele. — Mezőgazdasági gépraktár. — Gépek és min­denféle gazdasági szükségleti cikkek beszerzése.

Next

/
Thumbnails
Contents