Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-26 / 9. szám
8-ik oldal SAZDÁK LAPJA febr. 26 Ezen céljainkat pedig csakis azáltal érhetjük el, ha apaállatainkra gondot fordítunk, mert ez minősíti az egész állományt. Egészen szürke tojók fehér gúnárral keresztezve 60—70®/» fehértollas ivadékot nevelnek. Egy ily tojónak utódai pedig hasonló apaállat után már csak elvétve nyújtanak egy-két szürke tollat. A súlypont tehát a tenyésztésnél az apaállat megválasztásában van s épen azért vegyen magának minden tenyésztő fáradságot, hogy tojóihoz csakis kiváló fehér gúnarakat alkalmazzon.^ Minél nagyobb és fehérahb a gunár, annál inkább érhetjük el célunkat. A legbiztosabb sikert pedig úgy biztosíthatjuk magunknak, ha libánkat az emdeniekkel keresztezzük. Az emdeni gunár az apró parlagi libák nemesítésére igen alkalmas. A gyakorlati életbtu erre a célra teljesen beválik. Kiváló tulajdonsága, hogy a nagy testet ivadékaira átörökíti s azonfelül a fiatalok apáik tollazatát is nyerik, tollúk sokkal több, fehérebb, finomabb és puhább lesz. Minél nagyobb a liba, annál több a húsa és főkép baromfiexport tekintetében a kifejlett szép nagy test mindenkor keresettebb cikket képez. Mig a közönséges liba 3—4 kilót nyom, addig a keresztezett 6 — 7 kiló súlyt is elér hizlalatlan állapotban is. A keresztezett ludak sokkal jobban fejlődnek is, hizlalás tekintetében fogékonyabbak és hasuk is iz- letesebb, mint a közönséges ludaké. Ha mindenik igyekeznék állománya nemesbítésére, 3—4 év alatt könuyen elérhetnék, hogy a magyar parlagi ludjaiukat mind igen szép nagytestű és tisztafehér tollazatú példányokká alakítanánk át. A szatmári cukorgyár. Szatmár városában mozgalom indult meg egy cukorgyár létesítése érdekében, az előmunkálatokat már megkezdték s az alapitók a várostól ezer korona segélyt kértek az előzetes költségek fedezésére, amit a város meg is adott. Szinte felesleges leirnunk azt a jótékony változást, melyet egy cukorgyár az egész vidék gazdasági életében véghez visz. A cukorrépa termelés a töld intenzív megmunkálását, műtrágyák alkalmazását követeli, változatosabbá, jobbá teszi a vetésforgót, kenyeret ád számos gazdasági munkásnak, növeli a gazdasági szakértelmet s tisztességes jövedelmet biztosit a termelőnek. A földek jobb megmunkálása egyéb kultúrnövényeink termés átlagának megnövekedését is magával hozza, amivel együtt jár az általános jobblét s egyéb ipari vállalatokhoz a vállalkozási kedv. Hasonló ipari vállalatok, mint pl. a börvelyi kendergyár létesítése érdekében is fölemeltük szavunkat s a megalakult cukorgyárat is a legnagyobb örömmel üdvözöljük. Az alakítással kapcsolatban még is több- helyről olyan hangok hallatszottak, hogy a város részéről nem volt helyes az ezer . koronás előmunkálati segély megszavazása. Ez ellen a felfogás ellen a város érdekei szempontjából csupán azt hozhatnánk fel, hogy a gyárvállalat létesítése esetén a város úgy népesség, mint fejlődés tekintetében oly sokat nyer, hogy a csekély ezer koronás befektetés e mellett számításban sem jöhet. A segélyt kérő alapitók ezen ténykedésükkel szintén igen helyesen jártak el; biztosították ezáltal a vállalat iránt a város érdeklődését. Aki csak egy kissé is tisztában van a cukorgyár létesítésével és üzemével, az tudni fogja, hogy ehez több milió befektetés keli s az előmunkálatok is kerülnek annyiba, hogy a város ezer koronája nem sokat nyom a latban. Nagyon téves tehát az a felfogás, hogy a gyáralapítók csupán anyagi érdekből fordultak segélyért a városhoz. A gyárnak nem a város pénzére volt szüksége, hanem igen is annak érdeklődésére és erkölcsi támogatására a jövőben, amit hisszük, hogy meg is kapnak. Készünkről ismételve örömmel üdvözöljük a gyár alapításának eszméjét, mely ha testet öltene, a vármegye gazdasági előbbrehaiadását nagymértékben előmozdítaná. Reméljük, hogy úgy lesz ! CSARNOK. Színház. A vendégszereplések e héten tovább folytak. A közönség nagy örömére Nyáray Antal egygyel megtoldotta fellépéseinek számát. A „Drótostót“-bán láttuk, mely darabban szintén őszinte sikere volt s művészi játékát sűrűn felhangzó tapssal és kihívásokkal honorálta a közönség. A művész szerződtetését a szinügyi bizottság is szívesen látta volna, de ő csupán vendégszerepelni jött s nem szerződtetési célból lépett fel. Az operettek közül a „Rab Mátyás“ és „Csepü- rágók“ kerültek pénteken, illetve vasárnap délután jó előadásban telt ház előtt szinre. Vasárnap este premier volt. A Magyar Szinház nagy sikert aratott darabját, a „Forradalmi nász“-t adták először. A közönség várakozással nézett a darab elé és szépen megtöltötte a színházat. Várakozásában nem is csalódott, jó darabot kapott jó előadásban. A ' dán szerző élethű. képét festi a véres francia forradalmi j időknek s emellett a szinrehozatal technikai eszközeivel állandóan fenntartja a közönség feszült érdeklődését. A főszerepek Fodor és Kendi Boriska kezében voltak, kik szépen kidolgozott alakításukkal egyformán megérdemelték a közönség elismerését. Gömöri Vilma szintén igen jól játszott. A hétfői zónában a Koldusdiák ment teit ház előtt, de igen gyenge előadásban. Kedden és szerdán ismét vendégszereplés volt, Papimé Komái Margit fellépte „Lotti ezredesei“-ben és az „Aranykakas“-bán. A szatmári közönség szeretettel fogadta régi kedvencét, ki tőle telhetőleg igyekezett is ennek megfelelni. Mi Bállá Mariskát sokkal szívesebben
