Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-26 / 9. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA febr. 26. A kénezésről. A kénnek a pincegazdaságban való használatáról már gyakran volt szó lapunkban, de még mindég azt tapasztaljuk, hogy a kénnel sok visszaélés történik, sőt a kontárok folyton helytelen tanokat hirdetnek, azért szükségesnek látjuk ezen kérdést újólag meg- j vitatni. A kén elégetése közben kénessav képződik. A kénessav oly légnemű anyag, mely az élő szervezetekre ölőieg, vagyis pusztitólag hat. Élő szervezet a goinba vagy penész is, ezek ellen használjuk a kénessavat, hogy azok a borban vagy a borosedényekben el ne szaporodjanak. Borosedények alatt nemcsak a hordót, hanem a kádat, puttonyt, dézsát stb. is értjük ; a beléjük öntött bor a fa likacsaiba beszivódik, s ha később üresen állanak is a pincében, ott a levegő párájától könnyen megpené- szednek. Ha pedig ez edények penészesek s borral érintkeznek, nagyon természetes, hogy a bor a penészt na • gyón könnyen magába veheti. Hogy tehát az edények meg ne penészedjenek, azért a zárt edényeket, mint a hordó, időről időre ké- nézzük ; a nyílt edényeket pedig, mint a szüretelőedények, egyrészt száraz helyen tartjuk, hogy penész előidéző nedvesség hozzájuk ne férjen, amellett biztonság kedvéért azokat e'tevéskor bemeszeljük. Mint említettük, a kénessav az élő szervezetre ölőieg hat, igy tehát a penészen kivül az emberi szervezetre is, vagyis a kénessav az embert is képes megölni. A kénezett bor aránylag csekély kénessavat tartalmaz ugyan, mely az embert nem öli meg, de fejfájást, rosszullétet, gyomormérgezést idéz elő. Ez régen közismert dolog, s már az elemi iskolában is tanítják. Ha tehát valaki a bornál a kén használatát — valami különös ok nélkül is — ajánlja, azt vagy tudatlanságból, vagy rosszakaratból teszi. A bor kénezését csak egy esetben lehet megengedni, éspedig a beteg borok gyógyításánál. Ha valamely bor olyan beteg, például : penészes, dohos, törésre hajlandó, szintváltoztató stb., hogy kénezni kell, ez onnan ered. mert a borba sok penészgomba jutott, mégpedig, — mint fentebb említettük, — a tisztátalan edényekből. A tisztátalan edény pedig a hanyag gazda bűne. Ezekből az következik, hogy ne arra tanítsuk mi a gazdát, hogy hanyagságát miként palástolja, hanem világosítsuk őt fel, hogy ha edényeit feltétlenül és kifogástalanul tisztán tartja, borai nem fognak megbetegedni, az egészséges bort pedig nem kell kénezni. Mint többször említettük, a kénessav megöli az élő szervezeteket, melyekhez tartoznak az erjesztőgombák is. Ha a mustot kénezzük, nem fog erjedni. Szürete- ' léskor pedig főtörekvésünk legyen, hogy mustunk i minél előbb és minél tökéletesebben kierjedjen, azért ajánljuk a fűtött helyiségben való erjesztést. Ebből következtetve sem lehet a mustot kénezni. Elismerjük, hogy van olyan must, mely könnyen megtörik, s ha az ilyen mustot kénezzük, állandóbban tartja a szint. De mi idézi elő a szin törését ? Ismét csak a gombák, melyek a sok fehérjén élősködnek. Ha tehát úgy szüretelünk, hogy a mustba gomba ne kerüljön, másrészt fehérje is minél kevesebb legyen benne, magától értetődik, hogy szintörés sem fordulhat elő. Ez irányban is nagyon helytelen tehát a must kénezését ajánlani, ahelyett, hogy a helyes szüretelésre, a fehérjék lecsapására szükséges csersav felvevésére adnánk utasítást. Törekedjünk az okszerű borkezelésre : várjunk a szürettel, mig mustunk 18 — 20 % cukrot tartalmaz, szüreteljünk helyesen, nyálkásitsuk le a mustot, legyen gondunk az erjedésre, a bor gyakori lefejtésére, a hordók folytonos telvetartására, tartsuk meg mindenben a legnagyobb tisztaságot, akkor egészséges, tartós borunk lesz, s nem kell azt sohasem kénezni. A kénezéssel csak hibát és hanyagságot szokás palástolni, de az okszerű borkezelésnek nincs arra szüksége. Aki a kénezést ajánlja, az messze áll a helyes és okszerű borkezelés tudásától. A kén csupán az üresen álló hordók havonkénti dezinficiálására való s okszerű borkezelés mellett csakis erre a célra használható. A többször kénezett iiordót megtöltés előtt tiszta vízzel keil öblíteni. 'Esaisa1 JKBBBHES.. Sangerliauseiii gépgyár r.-t. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám teljes gépészi SPECIALGÉPGYÁR: I szeszgyárak és szeszfinomitók élesztőgyárak , r keményitö-syrup- és dextrin-gyárak berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállit minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitö- és erjesztö-kiállitás Becs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés.
