Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)

1909-02-26 / 9. szám

febr. 26. GAZDÁK LAPJA 3-ík oldal 1908. évi külső kereskedelmi forgalmunk össze­sen hatodfél millió koronás kiviteli többletet, Auszriával szemben pedig már csak alig 70 millió koronás behozatali többletet eredményezett. Mig tehát kereskedelmi mérlegünk a vámkülfölddel szemben 55 millió koronával aktiv, Ausztriával szemben 70 millió koronával passzív. Kétségte­len, hogy a képnek ezt a lényeges megváltozta­tását nem a decemberi forgalom alakulása okozta. A magyarázatot abban találjuk, hogy mig a ja- suár-nov.-i időszakban az értékadatok még azon egységértékek fölhasználásával számíttattak ki, melyeket az érték megállapító bizottság az 1907. évre állapított meg, addig a most megjelent közle­mény számára a bizottság a legfontosabb kiviteli cikkeinkre uj egységértékeket szabott meg. Az uj egységértékek a kivitelünk alakulására döntő befolyással biró áruknál: a lisztnél és gabonánál az 1908. évi áralakulásnak megfelelően temésze- tesen sokkal nagyobbak az előző évieknél és igy kivitelünk összes értékét erősen felszöktették. Hogy Ausztriával szemben mégsem javult annyira a mérlegünk, mint összes külső forgalmunknál, annak elsősorban az az oka, hogy 1908. évi de­cemberben kivételesen intenzív cukorkivitelünk volt, mely pedig, mint ismeretes, majdnem kizá­rólag a vámkivüli külföldre irányul. Az 1908. évi külső kereskedelmi forgalom ideiglenes fő­eredményeit, szembeállítva azokat az 1907. óv adataival, a következőkben ismertetjük : Az előző évhez képest az 1908. külső keres­kedelmi forgalom tetemesen kisebb értékű volt. Behozatalunk kisebb volt, mert úgyszólván a tömegfogyasztást tevő valamennyi iparcikből ke­vesebbet szereztünk be a külföldről, mint 1907- ben ; hogy összes importunkban a csökkenés még nagyobb, mint az Ausztriából származó behozatal­nál, annak elsősorban az az oka, hogy kőszenet, gépeket és vasat sokkalta kevésbé vásároltunk az Ausztrián kívüli külföldről. Viszont a kivitel­ben az osztrák exportunk sokkal erősebb hanyat­lást mutat, mint az összes kivitel. Oka ennek az, hogy azokból az árukból, melyek osztrák kivite­lünk zömét teszik, vagy a kivitt mennyiség hanyat­lott nagy mértékben, igy a lisztnél és a gabo­nánál, vagy pedig az árak mutatnak erős csök­kenést, mint a szarvasmarhánál, sertésnél, bor­nál stb. Ezzel szemben az Ausztrián kívüli kül­földre irányuló kivitelnél rendekivüli nagy emel­kedést ért el cukorexportunk, kivételes nagyságot mutat a szarvasmarha-kivitel, különösen Olasz­országba stb. A forgalom ilyen alakulásának ered­ménye az, hogy mig Ausztriával szemben a be­hozatal többlete még valamivel nagyobb, mint az előző évben, addig az öszszes külső forgalomban : az 1907. évi 34 millió koronás behozatali több­letét egy kevés kiviteli többlet váltotta föl. Behozatalunkban legnagyobb órtékösszeggel a textilipar kész gyártmányai szerepelnek, Ez I áruk behozatali értéke 1908-ban 431.4 millió ko- j rónát tett s ez összegben Ausztria nem kevesebb mint 421.5 millió koronával részesedik. Pamut­Igy nyelvelt s egész nap hangos volt a nyelvé- | töl a tanya. Mert bizony az ügybe Boronáné asszonyom is beleszólt, szintúgy bírván a szót, mint Bacsóné. Estére kelve, amikor az ura is hazajött, tovább vitte a szót az uj kondásné. — Nem tudom megérteni a kiforgatott eszejárását, — támadta meg Bacsót — juhászból lesz kondás, akár miniszterből kalaposinas. — Hallgass asszony, csitította az ura. — De nem hallgatok, még ma itt hagyom, ha mein vállalja a hivatalát. Az ember szép szóra fogta. — Az idő miatt tettem, a rossz idő miatt. Unom magam idebent, jobb szeretek odakint, — azután meg a birkának egy-két hót a világa, amig a disznó csak megél a jég hátán is, tovább tart vele a hivatal. Az asszony azonbau ezt sem akarta elhinni. •— Összevissza beszél kend, mért tartana ? — Hát mert a mi legelő van erre, úgy tudom, mind felszántják s a birka hoppon marad, mig a disznó­nak csak jó a havas tarló is. És csakugyan igy volt, A mire egy kicsit kisütött a nap, a legelő hátába belevágott az eke, a nagy gőzmasina is s még itt-ott hó födte a tarlót, mire a birkának alig maradt kimenő helye. Látta ezt Borona s vette észre, hogy a nyája is egyre fogy. — Megcsalt kend, — mondotta egy este Bacsónak. Tetette magát az uj kondás, mintha mit sem tudott volna. — Miéi't ? — Mert kend megmaradhat a hivatalában, mig én földönfutóvá leszek ma-holnap. — A legelő mián ? — Azért, tudhatta, hogy felszántják. — Tudta a fene. Csak az eszem járt elől, azért vállaltam. — S most már megmarad mellette ? — Meg én, még akkor is, ha az asszony elhagy, mert első a hivatal. iiataiaüazott <8 uj »m (venyigej szecskavago, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igé­nyel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdcjnosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban.

Next

/
Thumbnails
Contents