Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-26 / 9. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA febr. 26. szövetekből behozatalunk egymagában 181.5 millió koronát tett, gyapjúszövetekből pedig 115.2 | millió koronát. Konfekcionált áruból behozatalunk értéke 87.3 millió koronát tett, ez összegben 20.2 j millió koronával «a fehérnemű, 21.5 millió koro- j nával a férfi-ruhák és 17.2 millió koronával a kalapok szerepelnek. Jelentékeny behozatalunk j volt még bőr- és bőráruból: 85.7 millió korona, ; ebből 77.1 millió Ausztriából, vas-és vasáruból: 106.3 millió korona, ebből 84.5 millió Ausztriából, gépek és készülékekből 65.1 millió korona, ! ebbői 47,2 millió korona Ausztriából. Legfontosabb kiviteli cikkeink ezúttal is a gabonanemüek és a gabonaliszt. Az utóbbiból 1908 évi kivitelünk értéke 221.8 millió koronát tett, 1907-ben 23 i .3 millió K-t, amiből 200.3 miliő korona érté.Ot Ausztriában szállíttatott. Buza- kivitelünk értéke 104.1 millió korona volt, az előző évben 116.3 millió, rozskivitelünk 42.3 millió 1907-ben 54.8 millió, árpakivitelünk 51.4 millió, 1907-ben 58.7 millió, zabkivitMünk 29.5 millió, 1907-ben 36.8 millió, tengerikivitelünk 58.3 millió, 1907-ben közel 57 millió korona értéket, képviselt. Gabonából, lisztnemüekből, hüvelyekből és rizsből kivitelünk 555,7 millió koronát tett, kerek 50 millióval maradva az előző évi kivitel értéke mögött. A vágó- és igásállatok kivitele az előző évhez képest 199.3 millió koronáról 238.8 millió koronára emelkedett. Az emelkedés legnagyobb a sertéskivitelnél: 9.5 millió korona, s ezenkívül még lókivitelünk 6.4 millió koronával, ökörkivitelünk 6.3, bikakivitelünk 2.4 millió koronával, tehénkivitelünk 2.6 millió koronával nagyobbodott. Homok- és kristály-cukorból kivitelünk 32.5 millió koronát tett, mely összeg az előző év kiviteléhez képest 14 millió korona értékemelkedést mutat. A fanemüek kivitele valamivel csökkent, Bárdolt és fűrészelt épület és müia-kivitelünk az előző év kiviteléhez képest valami kevéssel emelkedett ugyan, de dongakivitelünk 4.6, nyers müfa-kivitelünk pedig kerek két millió koronával hanyatlott. A tej és a gümőkór. A gümőkór egyike a legáltalánosabban elterjedt betegségeknek. Az emberi halálozások számának majdnem felét a gümőkór okozza. El van terjedve az egész földön. A forró földövön ép oly ismeretes betegség, mint a leghidegebb sarki tájakon. Az állatok is fogékonyak iránta. Az utóbbi időben végzett tudományos kísérletek bebizonyítottak, hogy az emberek és állatok gümőkóros megbetegedését egy és ugyanazon baktérium idézi elő. Az emberek gümőkórja az állatokra, az állatok gümőkórja az emberekre átragad. Az állatok közül különösen a szarvasmarháknál van leginkább elterjedve, de gyakori a szárnyasoknál is. ügy köz-, mint állategészségügyi szempontból a szarvasmarhák gümőkórja érdekel bennünket első sorban. Á szarvasmarhák húsa, tejtermékei képezik az ember legfontosabb tápszerét. A gümőkóros tej élvezete nagy veszélyt rejt magában, amennyiben nagy mennyiségben tartalmazhatja a gümö- kór baktériumait, melyek az emberi szervezetbe jutva fertőzést eszközölhetnek. Száz fokos hőnek kitéve azonban a gümőkór baktériumai elpusztulnak. A gümőkóros tej tehat a legbiztosabban a felforralás által tehető ár!álmatlanná. Több tejterméket, minő a tejfel, túró, vaj stb., kénytelenek vagyunk nyersen fogyasztani, amelyekben éiö gümőkór baktériumok kerülhetnek szervezetünkbe. Fontos kivánalom tehát, hogy a gümökórra gyanús tej emberi eledelül fel ne használtassák. A gümőkór a teheneknél is első sorban a légzőszerveket, tüdőket szokta megtámadni. A tüdögümőkóros tehenek tőgye azonban a legtöbbször mentes a gümőkór baktériumaitól. Fertőzött lesz azonban a tej, ha a gümőkóros megbetegedés a tőgyre is kiterjed. Mióta az emberi és állati gümőkór azonos volta beigazolást nyert, figyelmet érdemel azon kérdés tárgyalása, mily módon lehet az állati gümőkóraak az emberekre történő átfertőzését megakadályozni. E kérdéssel kapcsolatban fontos állategészségügyi és igy közgazdasági érdekek teszik kívánatossá, hogy az állatok gümőkórjára is nagyobb figyelmet fordítsunk. Hogy különösen a tejtermeléssel foglalkozó szarvasmarha tenyészetekből a güraőkórosnak bizonyult egyedeket kiselejtezzük, hogy ily módon a netán gümőkóros tejnek emberi eledelre leendő felhasználását megakadályozzuk. A gümőkór előfordulása a szarvasmarhák között is az egyes fajok szerint változó. Vannak egyes fajták, l Minden gazdaságban j nélkülözhetetlenek .. Európaszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és iego/esóbb, a gazda minden követelményének legjobban megfelel* ^Eredeti Kalmár-rosták" Ezévi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. Kalmar Z3. os 'XT., £Códtne<ső vái3áirb.elT különleges termánytisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet. A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége 195 BUDAPEST, V., Váczi körút 32. 53—7
