Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-19 / 8. szám
GAZDAK LAPJA 7 ik oldal hozzon. A mi száraz viszonyaink kozta termések nagysága elsősorban a növényzetnek rendelkezésre álló viz mennyiségétől függ; nagy termések elérésére tehát a talajt mélyen keli művelni, a tavasziak alá már őszszel kell szántanunk, a tavaszi szántást kerülnük kell, a talaj felületét minden összetömödése vagy kicsorepe- sedése után lehetőleg fogassal vagy kapával fel keil porhanyitaiiunk. stb., intenzive kell a talajt mivelnünk, annak jó struktúrában kell lennie, csak akkor remélhetünk a műtrágyák használatától kellő, állandó sikert. Sekélyen miveit talajon a műtrágya vagy nem hat, vagy ha fejlődése kezdetén a növényt meg is hajtja, ez később nagyon megbosszulja magát a nálunk szokásos szárazságban, mikor a talajban lévő kevés és méiymiveléssel nem konzervált nedvesség kezd elfogyni és a meg nem lazított kemény és összetömődött altalajban a gyökérzet nem igen bir terjeszkedni. A se- j kélyen vagy máskép nem kellően miveit talajon a j nem mütrágyás növény szítra z viszonyok közt annyi- ! bau fog a műtrágyással szemben előnyben lenni, hogy nem fejlődik kezdetben buján és a gyengébb növényzet beéri a talajban lévő kevés vízzel beéredéséig. Szóval, ne felejtsük el sohasem, hogy nagyobb termések elérésére nemcsak több táplálék, azaz bővebb trágyázás kell, hanem több nedvesség és gondosabb kezelés és ápolás is, elsősorban a talaj kellő beérődé- I sének lehetővé tétele. A műtrágya esak addig fokoz- 1 hatja a termést, ameddig azt a növény fejlődésére és a termésére befolyást gyakorló tényezők engedik; a műtrágya egy ilyen tényező hiányát nem pótolhatja, elsősorban a rossz talajmunkát nem helyettesítheti. A műtrágyázást sokszor tulságba vivő német gazdák is ma már azt va.iják : „előbb jöjjön az eke, csak azután a trágyás zsák.“ De hazánkban is nem egy uradalomban, hol az első sikertelenség nein riasztotta el a gazdákat a továbbkisérletezéstől, azt észleték, hogy a műtrágya rendszeresen csak akkor kezdett hatni, mikor az intenzivebb. különösen a mélyebb talajmivelésre áttérve, talajuk vizfoghatóságát és tevékenységét fokozták. Gyomos földeken nem egyszer azon lepődtek ' meg a gazdák, hogy a rafia-ágya nem a kultúrnövények, hanem az élelmesebb gyom fejlődésének kedvezett, amin alapjában véve nincs csodálkozni való. Olykor előfordul, hogy nagyon kedvező időjárási viszonyok közt a műtrágya rosszul miveit vagy gazos földeken is kellően fokozza a termést : igaz az is, hogy a műtrágya igen sokszor az időjárásnak vagy betegségeknek kártételeit a kultúrákban elsimítja, azaz a mütrágyázott növények kellően kultiváit talajon az időjárás és betegségek támadásait legjobban szokták elviselni és az általuk okozott bajokat leginkább bírják kiheverni: de a rossz vagy hanyag talajmivelés orvossága azért a műtrágya még sem lehet, hanem a műtrágyák használatának alapja a kellő talajmivelés j keli hogy legyen. Ha ezt minden gazda, mielőtt a í mütrágyazsákkoz nyúlt, szem előtt tartotta volna, akkor j ina igen sok gazda, ki a műtrágyát hatástalannak találta, már rendszeresen alkalmazná azt. Gyümölcsös-létesítés. Gyümölcsfát ültethetünk udvarunkra, a házi kertbe, külön gyümölcsösbe, szőlőnkbe, a táblák kerületére, vagy a szőlők aljába. A ház körül és az udvarba csak úgy ültessünk gyümölcsfákat, ha azokat a háziállatoktól és gyümölcsüket a ház népétől, avagy a bejáróktól meg tudjuk védeni. Máskülönben az udvarba inkább eperfát ültessünk, amelynek gyümölcsét a baromfi etetésére, leveleit pedig a selyemhernyó táplálására lehet felhasználni. Kerítéssel körülvett, védett házi kertekben legbiztosabb helyen van a gyümölcsfa; oda törekedjék tehát minden gazda, hogy a házi kertben legyen minden időben egészséges és nemes gyümölcse. Minthogy az ily kertnek alját zöldségek vagy kapás növények termesztésére akarjuk használni, ez okból e területet egészen nem szabad beárnyékolni, hanem köröskörül a kerítés mentén — attól mégis 2 méterre befelé, továbbá a kertet kétfelé osztó főút mentében két oldalról lehet csak a gyümölcsfákat ültetni. Az udvarban az árnyék nem árt, sőt tűzveszély szempontjából célszerű is, ha nagy fák védik a háztetőt; ide tehát magas 180—200 cm. törzszsel biró fákat ültessünk. így a korona rongálása és a gyümölcs könnyű lelopása is meg lesz nehezítve. Ültethetünk az udvarba körtét és kajszinbarackot, hidegebb vidékeken almát es szilvát. A fák az épülettől legalább 2 méter távolságra ültetendők. Ahol a közlekedést nem akadályozza, be iehet az udvar egyéb részeit is ültetni. A házi kertben a föntemlitetteken kivül csak 125—140 cm. magas törzsű fákat üitcssüuk egymástól 8 - 10 méternyi távolságban, a fák közötti helyeket köszmétével, ribizkével és mogyoróval ültethetjük be egymástól 1 — 1 méterre és a fáktól is minden oldalról 1 — 1 méternyire. A kert kerítése mellé köröskörül szintén ily fákat ültethetünk és közeiket mogyoróval, birssel, noszpolyával vagy málnával foglalhatjuk el és igy hasznosíthatjuk. A mogyorót és a málnát mégis legjobb csak a kerítés mellé ültetni. Gyümölcsösnek nevezzük az olyan nagyobb kertet, amely szintén be van kerítve és amely egészen be van gyümölcsfákkal ültetve. A legtöbb községben a gazdák gyümölcsös kertjei egymás mellett vannak alkalmas területen, igy azok megőrzése is könnyebb. Az ily gyümölcsösben az idősebb fák alját kaszálóul használjuk, és ez esetben sekélyen gyökerező füvek mag- vaiva.1 vetjük be, de sohasem a mélyen gyökerező lucerna és herék magvaival, amelyek a fáktól elvonják a táplálékot; — ez esetben a fák töve körül egy a koronának megfelelő kerek tér, vagy amint mondani szokták, „tányér“ hagyandó. Ezt minden ősszel szorgalmasan fel kell ásni és a gyomoktól egész éven át tisztán tartani. Ha a fák alját kapásnövények termesztésére használjuk, arra kell vigyázni, hogy szántáskor az ekével igen közel ue menjünk a fához; a fa környékét ősszel febr. 19.
