Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-19 / 8. szám
8-ik oldal febr. 19. GAZDAK LAPJA inkább ásóval hántoljuk fel. Az ilyen gyümölcsösbe lehet magas és közepes törzsű fákat is ültetni, szeles vidéken az utóbbiak lesznek célszerűbbek. Az előbbieket távolabbra, utóbbiakat pedig közelebbre ültethetjük egymástól, de mindig sorokba. Diót és szelíd gesztenyét egymástól 14—18 méterre, magas törzsű almát, körtét és cseresznyét 12—14, közepes törzsücket 8—10 méterre; meggyet, szilvát és kajszinbarackot 5—6 méterre, őszibarackot, birset, noszpolyát, mogyorót 4—5 méterre kell ültetnünk. Szőlőkben úgy kell a gyümölcsfákat kiültetni, hogy azok sem gyökereikkel, sem árnyékukkal a szőlőben kárt ne tegyenek. Legjobb a hegyoldalon fekvő szőlők aljában egy darabot meghagyni külön gyümölcsösnek, vagy pedig a táblák széleit őszi- vagy kajszin- barackfákkal, esetleg mandulával kellő távolságra beültetni. Homoki szőlőben a táblákat kissé sűrűbben lehet körülültetni közepes törzsű meggy, kajszin- barack, vagy almafával, mert itt a fák a szeleket felfogják és a homok ki- és befuvását is megakadályozzák. Az ültetendő fák gödreit már ősszel, — ha pedig ősszel szándékozunk ültetni, akkor nyár utolján kell kiásnunk. A gödör legyen 70 cm. mély és 120 cm. átmérőjű. Kiásáskor a felső jobb földöt jobbra, az alsó éretlenebbet balra helyezzük el a gödör mellett és igy hagyjuk üresen a gödröt ültetésig. Ültetésre legalkalmasabbak a 4—6 éves fák, a csonthéjasoknál azonban a 2—3 évesek megfelelőbbek. A vigyázva kiszedett, vagy máshonuét beszerzett fák ültetésekor először is a vastagabb gyökereknek mintegy harmadrészét éles késsel visszametszük; a megsértett gyökereknél a sértés helyén felül végezzük a visszametszést; a hajszálgyökereket pedig nem bántjuk. A gyökéren úgy végezzük mindenkor a metszést, hogy a metszési lap ültetés után lefelé nézzen. Ezután a fa tövét agyagba, vagy marhatrágyából, földből és vízből készült habarcsba mártjuk és ebből csakis az ültetéskor vesszük ki. A fák koronáját dió-, cseresznye-, meggy- és gesztenyefánál nem bántjuk; az alma-, körte , barack- és szilvafánál visszametszük és pedig úgy, hogy a vezérvesszőt és az oldalvesszőket úgy kétharmad* részre és mindig egy kifelé álló rügyre metszük vissza. A barack koronavesszeit még rövidebbre is visszavághatjuk. Őszi ültetésnél a koronát nem bántjuk, hanem tavasszal végezzük el rajta a szükséges visszametszést. A Szatmármegyei Gazdasági i Egyesület közgyűlése. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 17-én tartotta elnökválasztó közgyűlését, melyen a megjelent tagok nagy száma élénken bizonyltja azt a nagy érdeklődést, melylyel a tagok az egyesület ügyei iránt újabban viseltetnek. A gyűlést dr. Fal üss y Árpád főispán vezette, ki megnyitó beszédében elsorolta az előzményeket, az I elnőkválasztó értekezlet jelölését, a kiküldött bizottság j eljárásának eredményét, végül felte'te a kérdést, hogy ! hozzájárul e a közgyűlés az elnökjelölő értekezlet ha- | tározatához, s kivánja-e gróf Teleki Gázát az egyesület elnökévé megválasztani. Az egyhangú lelkesedéssel felhangzó éljenzés után elnök konstatálta, hogy a i közgyűlés gróf Teleki Gézát közfelkiáltással elnökké választotta. Az uj elnököt küldöttség hívta a terembe s az | egyesület nevében dr. F a 1 u s s y Árpád főispán üdvözölte, kérve őt, hogy pártolja és támogassa a vár- j megye mezőgazdaságát, mely ezer éven át a nemzet i fentartó eleme volt. gróf Teleki Géza elfoglalván az elnöki széket meleg, keresetlen szavakkal köszönte meg a személye iránt megnyilvánult bizalmat s kijelentette, hogy a gazdasági egyesület ügyét mindenkor egész odaadással fogja szolgálni, s bár részletes programmot a helyi viszonyok tüzetes ismerete nélkül nem adhat, mindig azon lesz, hogy az egyesület felvirágozzék. Ezután az alelnök választás következett. Két jelölt volt Cholnoky Imre és Dr. Böszörményi Emil, mindkettő régi, lelkes tagja az egyesületnek, kik egyaránt sokat tettek annak érdekében. A beadott 61 szavazatból a többséget dr. Böszörményi Emil i kapta, ki ily módon az egyesület alelnöke lett. gróf T e 1 e k i Géza zárószavai után, melyekkel j hangsúlyozta, hogy az egyesület jogos igazát a minis- teriumokban és az OMGEvel szemben is mindenkor megvédelmezi, a közgyűlés a tagok lelkes éljenzése között véget ért. Megszűnt tehát végre az az interregnum, mely a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület életét annyira feldúlta. A megválasztott vezetők személye teljes garanciát nyújt arra, hogy az egyetértő, belsőleg megerősödött egyesület kifelé is elfoglalja az őt megillető helyet J a gazdatársadalmi faktorok között. CSARNOK. Színház. A színházi hét a vendégszereplések jegyében állott s elismeréssel kell adóznunk a direktornak, ki olyan művészeket hozott le Szatmárra, hogy a legkényesebb színházlátogató közönség igényei is kielégítést nyerhettek velük. Szakács Andor a „Vasgyáros“-ban és a „Trilby“- ben lépett fel. A „Vasgyáros“ nem a legszerencsésebb darab vendégszereplésre, részint lejátszottságánál fogva, részint azért is, mert a főszerep nem elég hatásos. Mindazonáltal itt is meglátszottak a vendégszereplő művész nagy qualitásai, a legapróbb részletekig kidolgozott alakítás, jó maszk, kiváló intelligencia jellemezték játékát. Igazi tehetségében a „Triiby“ előadásában gyönyörködött a közönség, melynek Svengalijá- ban olyan alakítást nyújtott, amilyen kevés volt még
