Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-19 / 8. szám
6-ik oldal. gazdák lapja febr. 19. trágya nem sokat ér, ámde vele a homok televény- tartalmát gyarapítottuk. Az is tudvalévő dolog, hogy a televény a kötött agyagtalajokat lazítja, élénkíti, viszont a homokot inkább köti s viztartúképességét emeli. A televénybeu úgynevezett „humuszsav“ van, mely a tápsók bomlását ős oldhatóságát segíti elő, azért a televényszegény talajoknál a műtrágyák hatása kétes. Mint említettük, némely szőlővidéken az istá ló- trágya annyira fogy és drágul, hogy ma-holnap nem lesz kapható. A szalma ára is nagyon magasra emelkedett, de ez mint trágya, nem is jöhet számításba, kénytelenek vagyunk tehát a műtrágyákhoz folyamodni. Ezek sem olcsók ugyan, sőt az emelkedő kereslet folytán ezek ára is folyton emelkedik. Az előbb mondottakból következik, hogy televényszegény szőlötalajokbau a műtrágyák alkalmazása nem eredményezi azt a hatást, melyet reménylenénk, azért a műtrágyák használatával kapcsolatosan szölőtalajunk televénytartalmát okvetlenül emelnünk kell. A homoktalajokból a televény hamar elfogy, mert eredetileg is kevés van benne. A hegyi szőlőknél pedig az esőviz segít azt fogyasztani, lehordani, ha pótlásáról nem gondoskodunk. A szőlősgazdák abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy részben maga a természet pótolja a tele- vényt a lehullott levelekkel. Ezentúl e.ég telcvényt szaporító auyagot képeznek a venyige és a törköly, mely anyagokat eddig ugyan a szőlő földjének vissza nem adták. Ha tehát ezentúl a szőlőbirtokosok figyelmet fordítanak arra, hogy úgy a venyige, mint a törköly a szőlőtalsjnak évenként feltétlenül visszaadassanak: akkor abba a kellemes helyzetbe jutnak, hogy nemcsak szőlőtalajuk televény tártál ma fog évről évre szaporodni, hanem ezen anyagok korhadása közben a növényi táp- sók is a talajba jutnak, s a szőlőtőkék további fejlődésére felhasználtatnak. A szőlőtalajnak a levélzet, venyige és törköly képében visszaadhatjuk mindazt, amit abból elvontunk és igy szőlőink termőképességét fentarthatjuk. Miután ezen anyagok nem korhadnak gyorsan, vagy azok korhadását siettessük, vagy pedig míg ez természetes utón megtörténik, szőlőnk termőképességét kevés foszforsav-trágyával tartsuk fenn. Fordítsunk nagy figyelmet a venyigére és törkölyre, ez legyen a jövőben jelszavunk ! M. A műtrágya alkalmazása. Igen gyakran találkozunk olyan kérdésekkel, hogy valaki nein bírta kellően előkészíteni a talajt pl. búza alá korán lekerülő takarmány után csak egyszer szánthatott és rögös, laza földbe vetett, vagy a tavaszi árpa alá ősszel nem szánthatott s attól tart, hogy búzája rosszul fog kelni és gyengén bokrosodni, illetve árpája nem fog diszleni s ez okból azt kérdi, milyen és mennyi műtrágyát alkalmazzon, hogy jó termése legyen. Éhez hasonló az a kérdés is, mikor valaki egy birtokot teljesen elhanyagolt állapotban vesz át, hol iiddig a földeket kellően nem mivelték, azok telve vannak gazzal, trágyát rég nem kaptak, a talaj rossz struktúrájú és ekkor kér az illető tanácsot arra nézve, hogy az elrontott földekre mennyi műtrágyát alkalmazzon. Ilyen és hasonló kérdésekkel gyakran találkozhatunk, holott ezekre csak egy lehet a felelet, az t. i., hogy a jelzett viszonyok közíkt minden elöbbrevaló, mint a műtrágya, mert annak alkalmazása csak nagyon kivételesen fogja magát kifizetni, a legtöbbször hatástalan lesz, sőt sokszor ártani is fog. Hogy az iiyen kérdések kiinduló pontja már hibás azt a gyakorlati érzéke is megsúghatja az embernek. Mikor annak idején hazánkban is elkezdték a műtrágyákat ismertetni és terjeszteni, igen sok gazda „patikaszerének kezdte gúnyolni a műtrágyát. Pedig a műtrágya éppenséggel nem az és akik még manap- : ság is azt hiszik, hogy a műtrágya holmi patikaszer, vagyis orvosság rosszul miveit, elhanyagolt földekre, azok nagyon tévednek. A műtrágya rendszeres alkalmazása csak egyébként kifogástalanul kezelt gazdaságokban fizetheti ki magát, ahol okszerű talajruive- léssel és a növények kellő ápolásával lehetővé teszik a növénynek azt, hogy az illető talajon jól is érezze magát, kellően kifejlődhessen és nagy terméseket "BBRSaSBT .BBBBHU. Saitgerhauscni gépgyár r.-í. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Gsáklya-utca 3. szám. szeszgyárak és szeszfinomitók , , f teljes gépészi . . elesztogyarak GEPGYA : keményitő-syrup- és dextrin-gyárak berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékositö- és erjesztö-kiállit is Becs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. 'nEBBEH' .EBBsaa.
