Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-19 / 8. szám
4-ik oldal. gazdák lapja febr. 19. fejezzük azzal, hogy a megyebeli községeket fölhívjuk a következőkre : A földmivelésügyi minisztérium tejgazdasági (II. 2.) ügyosztálya alá a tejgazdaság külöuböző ágainak előmozdítása céljából a m. kir. országos tejgazdasági felügyelőség (Budapest, földrnivelés- ügyi miniszterum) tartozik. Ez a hivatal szolgálja a tejgazdaság minden irányú érdekét. Létesít tej- gazdasági vállalatokat, szövetkezeteket, bérleteket stb. szakkérdésekben díjmentesen felvilágosítást és útbaigazítást nyújt. Forduljanak hozzá a tanító, lelkész urak és községi elöljárók, a kik a nép sorsának faluhelyen irányitói. Lucerna és lóhermag termelés. A lucerna és lóher termelésével a gazdának a takarmányon kívül még más haszna is van és pedig : ezen növények magja. A lucerna valamint a lóhermag termelése szép pénzt hozhat a gazdának; jelen cikkünk célja ezen magfélék termeléséről megemlékezni. megsértett Jancsi azóta folytonosan kapkod utána, hogy megcsípje, s iia távolabb van tőle legalább azzal ad haragjának kifejezést, hogy a nyakát hátraszegve elkezd hatalmasan kclepelni. Már a második nyarat töltötte nálunk, megseb zett szárnya régen begyógyult s levágott szárnytollai is szépen kinőttek. Kiváncsiak voltunk, vajon a köitö- zés idején elrepül-e többi társával ama „szebb hazába, ahol a pálya nincs elzárva s a szabadság hona kékük !“ Erre jogosan számítottunk, bízva a költőkben, kik szerint minden tisztességes rabgólya alig várja az erre kínálkozó alkalmat. Különösen a gazd- asszony örült az ősznek, mert már előzőleg több ízben tett olyanforma kijelentést, hogy ha a gólya még egy csirkét elpusztít, kitekeri a nyakát. Az ősz eljött, de Jancsi ittmaradt, semmi kedve sem volt a költözködésre, legfeljebb a szeszgyár kéményére repült fel s onnan nézte — természetesen féíiábou állva — a költöző madarakat. Ha igaz a néphit, hogy a fellábon álló gólya azon gond Ikozik, vajon melyik házra szálljon, akkor Jancsi ezen nagyon sokat tűnődhetett, mert igy állott és álldogál még most is, nagy bánatára a a vele együtt élő háziállatoknak. Mi is szomorúan gondolunk azokra a. szép időkre, midőn a gólyák még szabadságszerető madarak voltak és a gyűlölt rabságból szabadulni igyekeztek, s sóhajtva emlegetjük a digSŐ apák korcs utódainak alacsonyságát. De hiába... A lucerna, ha nem nagyon sürü és alkalmas idő jár rá, magot szépen terein. Magnak, ha nem gyonoos és az aranka nem ütött tanyát, csak a régibb lucernást hagyjuk meg. Magnyerés céljából a második kaszálás (vagyis első sarju) a legjobb ; az náiunk nem sürü, nincs olyan tömege a szárak és leveleknek, mint az első kaszáláskor, nem rogyik meg, igy aszott és zü'd mag alig kerül benne, magja jól meg szokott érni. Ha megéreti a lucerna — amit legjobban a magot tartalmazó csigák mutatnak — t. i., mikor ezek megbámulták és bennük a magok már sárga színűek, akkor le lehet kaszálni. A maglucerna kaszálás után renden marad addig, mig teljesen meg nem szárad, csakis akkor szabad behordani. A maglucemát vagy nyáron igen meleg, vagy télen hideg, de száraz időben csépeljük. Ha a maglucerna jól kötött, amint mondani szokták, „szépen csigázott“, akkor kataszteri holdja megad két három sőt négy7 métermázsa tiszta magot, de arra törekedjék a gazda, hogy magja tiszta lebyen, mert csakis ilyenért kap kellő árat. A lóherével következően bánjék a gazda: a vetés után való esztendőben az anyaszénának valót valamivel korábban vágja le a rendesnél. Vizsgálja meg kaszálás után gondosan a tarlót, és ha netalán lelne apró araukafoltokat, ezeket egy szálig pusztítsa el. Azután acatoló vassal pusztítsa ki a lóher közül a gyomokat. A fejlődő sarjut hagyja meg magnak. Ha a sarju felnőtt, eivirágzott és a virágoktól lett gubók (bugák) megbámulták, a levelek pedig lefonnyadnak, kaszálja le. A levágott maglóhert renden szárítsa aszalásig és harmatosán gyűjtse petrencékbe, hogy a magvakat rejtő gubók le ne töredezzenek. A kisgazda nálunk — ha van eladó lucerna- vagy lóhermagja, ezt rendesén olcsóbban kénytelen eladni, mert az ilyen tiszta — gyom- és arankamagoktól menteset alig árul. Hasznára lenne a kisgazdáknak, kik lóhermagot termesztenek, ha azon volnának egy akarattal, hogy7 úgy az eladó, valamint a vetni való lucerna és lóheremagjuk „tiszta“, azaz arankamentes lenne. Ezt úgy érhetnék el, hogy először is megtisz- tanúk lucernásukat vagy Ióherésüket, azután lóher- vagy lucernamagot termelő vidékeken egy egy járás, vagy a vármegye gazdái összeállnának s közösen állítanának magtisztítót és összes lóher- és lucernamagjukat odaküldenék magtisztitás végett és csak ezután a Minden gazdaságban j nélkülözhetetlenek.. Európaszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legel esőbb, jj a gazda minden követelményének legjobban megfelel» | „Eredeti Kalmár-rosták“ Ezévi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéke', kérni. Hlalmdr Zs. és T., iaiöca. uiező trftaárliely különleges terményt!sztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet. A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége 195 BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—7
