Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-12 / 7. szám
GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal. febr. 12. Hasznos tudnivalók. A juhok téli takarmányozása. A juh természeténél fogva inkább a szárazabb, fiiszeres takarmányra van utalva, a nedvesebb takarmány ellenben káros reá- nézve. E szerint kívánatos, hogy állandóan a széna képezze táplálékát, még pedig első sorbau az, melyet a magasabb, száraz fekvésű rétekről takarítottunk be. ezután következik a baltacím és bükköny szénája és harmadsorban a here- és lucernaszéna. Savanyú (nem a bevermelt, hanem a savanyu füvekből származó), iszapos vagy penészes takarmányt semmi körülmények között sem volna szabad a birkával etetni. A szalma félék között legjobb neki a hüvelyesek szalmája. A burgonyát felaprózva adjuk nekik, s mivel ez nagyfokú szomjúságot okoz, a juhokat előbb meg kell itatni, mivel utána túlságosan sokat innának. Hasas és szoptatós anyákra a burgonyának iukább hátrányos, mint előnyös hatása vau. A különböző répafélék szintén igen célszerű takarmányt képeznek és nincsen hátrányos befolyásuk a gyapjúra, amint ezt sokan hitték és hiszik, csakhogy természetesen kizárólag nem lehet répán tartani a juhokat, hanem a répa csakis mint melléktakarmány szerepelhet. A szemes takarmányt a juhok jobban kihasználják, mint a szarvasmarha, csak- j hogy ennek ára oly magas, hogy rendszerint csak a j hízó őrüknél és szoptató anyáknál fizeti ki magát, s j ezeknek nagyon ajánlható is, egyéb birkaosztályokkal j etetni azonban káros volna. Az árpát legjobb egész- j ben adni nekik, a rozsot vagy borsót ellenben darálva I és vízben áztatva. A hüvelyesek a birkánál sok és j szívós gyapjuzsirt idéznek elő, s tőlük az anyajuhok j könnyen elapadnak, a bárányok pedig lesoványodnak, j s könnyen bénulást és szembetegséget kapnak. Mikor aratnak a föld kerekségén ? Novembert és ; decembert kivéve, minden hónapban aratnak a föld j kerekségén. Ausztráliában január hónapban aratnak. Februárban Kelet-Indiában kezdődik az aratás. Mexikóban, Egyiptomban április hónapban aratnak, míg Kis-Ázsiának északi részeiben, Kínában, Japánban ) május hónapban, júniusban Kaliforniában és Dél-Eu- j répában aratnak, júliusban minálunk, augusztusban Belgiumban, Németalföldön, Dániában és Newyorkban. Végre utolsók Skótország, Svéd- és Norvégország, Kanadának legnagyobb része és Oroszországnak egy része, ahol szeptemberben készül a nép az aratásra, sőt Oroszországnak legészakibb részeiben csak októberben fejezik be az aratást. Közvetett trágyák. Közvetett trágyáknak azokat nevezzük, melyek nem annyira azért mert növényi táplálóanyagok, hanem azért alkalmaztatnak, mert a talajban rejlő más tápláló anyagokat úgy alakítják át, liogy azok a növények által fölvehetők lesznek. Ezért ezeket a kiélt tápláló anyagokban szűkölködő földre hiába alkalmazzuk. A gipsz (kénsavas mész) főleg a pillangós virágú növényekre (herére, lucernára, baltacímre) sokszor jó hatású. Középszerű trágyázásra, j holdankiut 2—3 mm. gipsz kell. Mészben szegény talajon jó hatású az égetett mész, mely más táplálóanyagok érvényesülését hatalmasan elősegíti, s éppen ezért eleinte nagy tertnést eredményez ugyan, de a talajt zsarolja, miért is óvatosan kell vele bánni. A mészből egy holdra 5—6 mm. alkalmazandó. A gipszhez és mészhez hasonló hatású a márga- föld, de ebből jóval több alkalmazandó, mint a gipszből vagy mészböl. A földi bolha pusztítása. A földi bolha határozottan egyik legveszedelmesebb ellensége a {főzeléknek, mely a kertekben termeltetik. Olykor ezrivel ül a kis féreg a kalarábé, káposzta és kelkáposzta levelein. Nedves időbeH kissé megcsappan e féreg tevékenyke- dése, de állandóan száraz idő mellett, olykor jelentékeny kárt okozhat e piczi állat. Pusztításának leghatásosabb ellenszere a gyakori öntözés és a permetezés. Permetezésre leghelyesebb az erős rézgálic oldat. Csak azután vigyázni kell, és használat előtt az ilyen módon kezelt zöldségféléket alaposan meg kell mosni, különben az emberi szervezetre válnak kártékonnyá.' Irodalom. Aquila A Magyar Ornithologiai Központ folyóirata. Szerkeszti Hermán Oltó. XV. évfolyam. 1908. a levegő urairól, a madarakról sok hasznos és érdekes megfigyelést közöl ez a terjedelmes folyóirat, mely 360 oldal és tanulmányokkal gazdagon jelent meg. Hosszabb cikkeket írtak benne : Hermán Ottó. A repülés kérdése. Schenk J. A madárvonubis Magyarországon 1907. óv tavaszán. Hegyfoki K. Az 1907. év tavaszi madárvonulás és az időjárás. Pascsenkó S. Madárvenulási adatok Oroszországból. Csiki E. Biztos adatok madaraink táplálkozásáról. Röbler E. dr. A helyei Rétmuzeum. Bodnár B. A Wagner-féle madár- gyűjtemény. Szlávy K. dr. Az újvidéki Nagyrét madárvilága. Schenk J. Az Obeszkabara gémtelepe a jelenben. Adalékok a fehérgólya életmódjához. Madártani vázlatok a magyar Aldunáról, jelentés az 1908. évi madárjelölésekről. Lodge R. B. Éleményeim sasokkal és keselyükkel az erdélyi havasokban. Csörgey T. A MOK ezévi működése a gyakorlati védelem terén. A kisebb közlemények 100 oldalt foglalnak el. Számos jól sikerült kép disziti ez elsőrangú folyóiratot, mely Hermán Ottó szerkesztésében európai hírnévnek és elismert tekintélynek örvend. A külföldön való nagyrabecsülésnek egyik előmozdítja az is, hogy a könnyebb megélhetésért minden oldalon magyar és német nyelven jelenik meg. Termeszszünk gyümölcsöt! Népies útmutató a gyümölcs termesztésére és a fák gondozására, kiadja Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszter. Lelkészek, tanítók és földmivesek, akik egyszerű levélben, vagy levelező lapon a m. kir. földmivelésügyi minisztérium könytárától (Budapest, V. Országház-tér 11.) e füzetet kérik: ingyen kapják Darányi miniszter min
