Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-12 / 7. szám
10 ik oldal GAZDÁK LAPJA febr. 12. dent megtesz a kisemberek érdekében. Ez a füzet is a kisgazdák javát mozdítja elő azáltal, hogy a gyümölcs- termesztést, a fák gondozását egyszerű és könnyen megérthető leírással juttatja az olvasni szerető gazdák elé. Ezenkívül benne van a könyvben, hogy az állami faiskolákból milyen feltételekkel és hol kaphatók facsemeték. A függelék-részben pedig ismerteti a kisgazdával Magyarország állami mezőgazdasági intézményeit, azok díjtalan igénybevehetését, hogy a kisgazda tudja minden bajában azt, hogy hol kap segítséget, jó tanácsot. A füzetben közölt képek rajzai igen szépek és sikerültek, csupán az aláírást hagyták ki, ami nagy hiba. Az ábraszámozás mindig elméleties- kedés. Az igazi gyakorlatot, a közvetlenséget azáltal érhette volna el a füzet mogirója. ha a kép alá odaírja, hogy mit ábrázol az a kép ? A régi vaska- kalapos szokást azonban szakíróink schogyse akarják elhagyni, még a népnek szánt müvekben sem. A füzet végén a mezőgazdasági intézmények helységek szerinti csoportosítása foglal helyet és könnyen hozzáférhetővé teszi a járatlan gazdaembernek a szükséges intézmények címeit. Nyílt rovat. Kérdések. LiGium kiirtása. Lícium élősövény kiirtásával tavaly hiába próbálkoztam meg, Szíveskedjenek egy bevált irtási eljárást velem közölni. P. I. Zabosbükkönyveté*. Frissen trágyázott földbe zabosbükkönyt szándékozom takarmánynak vetni. Milyen arányban keverjem a magot ? Z. I. Fürószpor- és tözegaiom értéke. Fürészport ajánlanak alompótlékul 160 fillér, tőzeget 280 fillér árban q-ként itteni vasútállomásra szállítva. Melyik anyagot vegyem meg, illetve melyik éri meg jobban a vételárt ? Feleletek. A burgonya rothadása. Akár vermekben, akár pincében tartjuk el a burgonyát, keményítő tartalmának egy részét elveszti és pedig annál többet, minél melegebb a helyiség, ahol raktáron van. A magas hőmérséklet a burgonya víztartalmának párolgását is előidézi, s a vizpárák a gumók felületén lecsapódva, azok rothadását elősegítik. A keményítő veszteséget megakadályozni nem lehet, a rothadást azonban igen, feltéve, hogy a burgonya különben egészséges. E célból a jól megválogatott burgonyát más, hidegebb helyiségbe kell átraktározni; legjobb a közvetlenül fagypont fölött álló hőmérséklet. Minél hidegebb a helyiség, anélkül azonban, hogy a burgonya a megfagyás veszélyének tétetnék ki, annál inkább véd a rothadás ellen. Lóherés feljavítása. Ha a lóhere rendesen kikelt, akkor műtrágyák segélyével egészen jól fel lehet javítani. E célból kát. holdanként 2 q. szuperfoszfátra és j 1 q. 40%-os kálira van szükség, mely műtrágyák ok- | vétlenül még most a tél folyamán szórandók ki. Ta- ; vasszal, a talaj (elszikkadása után a lóherés jól fei- | boronálandó s kát. holdanként 30 kgr. homokkal kevert chilisalétrom szórandó el fejtrágyául, hogy a. vegetációt erélyesen megindítsa. Ezen eljárással biztosan megjavítható a lóherés s e trágyázás termésfokozó j hatása két évre is kiterjed. Rizsliszt takarmányozása. A rizsliszt bizonyos elővigyázattal használható takarmányul s használják is oly vidékeken, ahol olcsón lehet hozzájutni. Teke- i neknek azonban s növendékál latoknak is kevésbé megfelelő takarmány, mert magas zsírtartalma mellett ! kevés fehérjét tartalmaz, pedig a szervezet úgy a tej- képzéshez, mint a növeaedéshez sok fehérjét igényei, i A rizsliszt inkább hízóknak való takarmány és pedig | szarvasmarháknak vagy juhoknak. Sertéseknél károsan ■ hat a zsir és szalonna minőségére, amennyiben azokat t nagyon is elpuhitja. Hízó ökröknek 3 kgr. ot is lehet adni fejenként, tehenekkel azonban másfél kilónál többet ne etessünk s ezt is csak valamely fehérjedus takarmánnyal együtt. A rizsliszt nagyon könnyen ava- sodik s az ilyent az állatok alig eszik, miért is a be- ; vásárlásnál óvatosan kell eljárni; egyszerre csak kisebb mennyiséget szerezzünk be, melyet hűvös, szel lös helyen kell eltartani. Végeredmény képen a rizslisztet | tehenek részére csakis úgy ajánlhatjuk, ha nagyon j olcsón lehet beszerezni. Sokkal célszerűbb ennél pálma- ! lisztet etetni, mely a korpánál 200—3C0 koronával olcsóbb waggououként s magasabb fehérje tartalom■ mai bir. Katonalovak trágyatermelése. Egy kaszárnyaló után, tekintettel arra, hogy az alommal nagyon taka- • rékoskodni szoktak és a trágya kezelésére rendszerint I nagyobb gondot nem fordítanak, évenként 60 q.-nái ! több középérettségü trágyára alig leltet számítani, melynek gazdasági értéke, aszerint, hogy a trágya kisebb vagy nagyobb távolságra szállítandó, q.-kint 30—40 fillérre tehető; ezekszerint egy ló évi trágyájának értéke 18 és 24 K közt váltakozhat s igy a napi : trágya értéke kereken 5—7 fillért tehet. Minthogy a lótrágya a heves trágyák sorába tartozik, nagyon «ól- szent azt marhatrágyával keverten használni. A Gazdák Lapja olvasóihoz és barátaihoz! Miután a „Gazdák Lapja“ a legutóbbi idő- ; ben megszüntette a vármegyei gazdasági egyesülettel eddig fennállott szerződéses viszonyt, a I a mai terjedelmes és fejlett színvonalán, mely tetemes anyagi áldozatokat igényel, tagadhatatlanul teljes mértékben rá van utalva olvasó közönsége hathatós támogatására. Lapunkat — szerénytelenség nélkül mondhatjuk — oly nívóra emeltük, mely a vidéki
