Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-12 / 7. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA fcbr. 12. azon esetben fejthetnek ki nagy hatást, ha a talaj í humuszban nem szenved hiányt, Azt is tudnunk kell, hogy a zöldtrágyázásra használt pillangós virágú nö- j vények alászántásával, humuszszá változó anyagokat és szerves nitrogént hozunk a talajba, csak úgy mint az istállótrágyával, tehát a célszerűen alkalmazott zöldtrágya és műtrágyák nemcsak pótolni képesek az istállótrágyát, de annál nagyobb termésfokozó hatást is képesek kifejteni. Miután pedig hazai viszonyaink között a homok- talajú gazdaságok vannak leginkább istállótrágya szűkében, ezeken a talajokon van a zöldtrágyázás- j nak legnagyobb jelentősége, mert ezeknek humusz j mennyiségét okvetetlenül fokoznunk kell, ha nagyobb i terméseket akarunk elérni. ! Szükség van a homoktalajokon a zöldtrágyázásra j azért is, mert a zöldtrágyázott homokot a szél nem tudja oly könnyen megbolygatni. Általa a talaj nitrogén- tartalmát hathatósan fokozzuk anélkül, hogy annak kimosásától tartanunk kellene, ami különösen homoktalajon nagyon fontos dolog. Attól sem kell tartanunk, hogy a nitrogén a növényzetet — különösön nedves tavaszi időjárás mellett — tulbuja fejlődésre indítsa, aminek azután a későbben beálló szárazság esetén, biztos következménye a növények visszaesése, amit chilisalétrom alkalmazása esetén elégszer lehet tapasztalni. E bajtól zöldtrágyázás esetén azért nem kell tartanunk, mert nem oly gyorsanható, mint a salétrom, s mert a talaj vizfoghatóságát növeli, miáltal képessé lesz arra, hogy szárazság esetén is jobban fedezhesse j a növényzet vízszükségletét A zöldtrágyázásnak elvitathatatlan előnyei sok I magyar gazdát indítottak eddig is kísérletezésre s a zöldtrágya alkalmazására. Ha ezek a kisérletek nem végződnek elég kedvező eredmény nyel, annak egyedüli oka az, hogy a kísérletezők elfeledték, miszerint a zöldtrágyával egyedül a talaj humuszhiányát lehet pótolni, ez pedig nem elegendő nagy terméseredmények elérésére, sőt éppen a talajok kizsarolására vezet. A zöld- trágyázással egyidejűleg okvetlenül szükséges a talaj foszfor és káli tartalmának pótlásáról is gondoskodnunk, mert csak ez esetben lesz a zöldtrágyázás hasznos és olyan eljárás, mely a termést nagy mértékben fokozza. ! A homoktalajokon a zöldtrágyázástól tehát csak | akkor várhatunk kellő sikert, ha azt kálifoszfátíai egyetemben alkalmazzuk. Igaz ugyan, hogy ezzel megnövekednek a költségek, de növekedik a termés is, mert régen bebizonyított dolog, hogy bármennyi legyen is az egyik tápláló anyagból a talajban — a zöld- trágyázásnál tehát a nitrogénből — a trágyázástól megfelelő eredményt nem várhatunk, ha a fontos tápanyagoknak csak egyike is nincs megfelelő mennyiségben a talajban. A foszforsavat leghelyesebben-szuperfoszfát alakjában adhatjuk meg, mert a foszforsav ebben a formában a legolcsóbb, a kálitrágyák közül pedig a 40°/o kálitrágyát használjuk, mint amely egyrészt legolcsóbb is, másrészt hazai viszonyaink között legjobban is beválik. A zöldtrágyázásnak az az egyik módja, hogy a zöldtrágyanövónyt főveteményül vetjük s ez is a legbiztosabb eljárás. Ezt azonban csak ott eszközölhetjük, ahol ugart tartunk. Homoki gazdaságokban az ugarolás vagy parlagolás nem ritka dolog, ilyen gazdaságokban tehát a zöldtrágyázást könnyűszerrel megvalósíthatjuk. Az ilyen gazdaságoknak nem lehet eléggé ajánlani a zöldtrágyázást, mint a talajerő fenntartásának legbiztosabb módját. A másik módja a zöldtrágyázásnak a tarlóvetés, amely eljárás különösen Németországban van általánosan elterjedve. Ez esetben vagy belevetik a zöldtrágyának való magot az álló gabonába, hogy ott kikelve aratás után rohamos fejlődésnek induljon s még az ősz folyamán' alászántható legyen, vagy a gabona lekerülte s tarlótörés után vetik el a magot s még ugyanazon őszszel alá is szántják. A mi száraz klímánk alatt inkább az döbbeni eljárás ajánlható. A legajánlatosabb zöidtrágyázási eljárás nálunk a következő. Őszszel szöszös bükkönyt vagy biborherét vetünk; tavaszszal azután a virágzás idején ezt lekaszáljuk, szénává szárítjuk s el hordjuk; azután a tarlóra elhintjük a kálifoszfát trágyát, alászántjuk, a szántást elboronáljuk és bevetjük laposmagvu fehér csiilagfiirttcl, amelyet július végén már alá lehet szántani, úgy hogy ugyanazon földbe még őszi gabonát lehet vetni. Ezen eljárás által használjuk ki az év első felének rendesen nagyobb csapadékmennyiségét, biztosítva a növényzet buja fejlődését s ezáltal a biztos sikert. Saiigerhauseni gépgyár r.-t. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám. “ _rrr" szeszgyárak és szeszfinomitók gépgyár, élesztőgyárak ■■ keményitő-syrup- és dextrin-gyárak Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértókesitö- és erjesztő-kiállitás Becs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. / teijes gépészi ' berendezése.
