Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-12 / 7. szám
febr. 12. GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal. A szarvasmarha hizlalása. A szemes takarmányokból nyert moslékok nemcsak diätetikai értékükre, hanem tápanyagtartalmukra nézve is előnyben állanak a burgonyamoslékkal szemben. Ha adagolásukkor a szükséges óvszabályokat betartjuk, a legkitűnőbb hizlalási eredményeket érjük el velük. Diätetikai értékére nézve a burgonyamoslék mögött áll a melászmoslék, melyet az állatok keserűen savanyu ize miatt egyáltalában nem kedvelnek. Kellemetlen tulajdonságait csak úgy ellensulyuzhatjuk, ha más moslékkal együtt oly mennyiségben etetjük, hogy a moslék-adagnak legfeljebb Vs része legyen melászmoslék. Ha burgonyamoslékkal együtt adagoljuk, a mosléksörnör ép úgy fellép, mint tiszta burgonyamoslék etetésekor. A friss moslékok mellett magas protein- és zsírtartalmuknál fogva kitünően hizlaló takarmányok a szárított moslékok is. Miután ezek a legkülönbözőbb összetételben kerülnek a piacra, igen ajánlatos a protein- zsir- és hamutartalom kikötése. Utóbbira azért kell gondolnunk, mivel — sajnos — gyakran találkozunk oly száritottt moslékokkal, melyekben a szénsavas mész mennyisége a 15%-ot is meghaladja, már pedig nincs érdekünkben, hogy a kréta kg.-ját oly árral fizessük meg, mint a moslék tápláló anyagait. A szemes takarmányok közül, mint hizlaló takarmány a tengeri a legfontosabb. Nagy tápanyagtartalma mellett diätetikai hatása is kitűnő. Miután nyers tápláló anyagai igen könnyen emészthetők, nem szükséges belőle túlírnom darát készíteni, miáltal a darálás költségei lényegesen csökkenthetők. Utána sorozhatjuk a cirokmagot, melynek darájából a hizómarha 1000 kg. élősúlyra 5—5’5 kg.-ot is igen jól értékesít. Igen jó hizlaló takarmány az árpa is, melyet csak azért használnak kisebb mértékben a szarvasmarha hizlaláshoz, mivel elsősorban a hizó sertések takarmányozására szolgál, Kevésbé előnyös diätetikai hatása folytán a rozs, melyet csak alárendelt mennyiségben értékesítenek a szarvasmarha hizlalásban. Miután könnyen okoz emésztési zavarokat, belőle darált vagy zúzott állapotban se etessünk többet fejenként 1 kg.-nál. A leguminosák magvai szintén a kevésbé előnyös hatású takarmányok közé tartoznak, miután nagyobb mennyiségben vagy túlságosan durva dara alakjában etetve, könnyen okozhatnak dugulást vagy felfúvódást. A hizlaló adagban főleg a protein mennyiségének javítása legyen a szerepük. A különböző ipari takarmányok közül előtérben állanak a korpatakarmányfélék, amelyek — ha kellően tiszták — tápanyagtartalmuknál és diätetikai hatásuknál fogva elsőrendű hizlalótakarmányok. Sajnos, hogy az utolsó időben fokozódott mértékben hallunk panaszokat, hogy a korpák és takarmánylisztek tisztasága nem felel meg a követelményeknek. A tisztességes kereskedelem, valamint a fogyasztó érdekében leghelye- lyesebben úgy járunk el, ha szükségletünk beszerzésénél kikötjük, hogy az áru tiszta és romlatlan legyen. Ugyanezen ővszabálylyal éljünk az olajgyártás inellékterményeinek, a pogácsáknak beszerzésénél is, amelyek tiszta állapotban kiváló hizlaló takarmányok. A nálunk forgalomban levő pogácsák közül különösen a repcepogácsa vásárlásnál kell óvatosan eljárni, miután takarmányszükség idején gyakran kerül be hozzánk indiai áru, mely diätetikai értékére nézve kifogástalannak nem mondható. Ha pogácsát vásárolunk, a tisztaságon és romlatlanságon kívül kikötjük a nyers protein és zsir mennyiségét. Hogy mennyit szabad valamely pogácsaféléből etetni, azt rendesen az egész adag emészthető zsírtartalma szabja meg. A cukorgyári melléktermékek közül a répaszelctet friss, préselt és szárított vagy savanyitott alakban kiterjedt mértékben használjuk a marhahizlalásban. A friss vagy savanyitott szeletből 1000 kg. élősúlyra (30—80 kilogrammot szokás etetni; a száritottból 10—13 kilogramm a maximális adag. Miután a szárított szelet az emésztő-csatornában földuzzadása folytán könnyen okozhat emésztési zavarokat, azt sohasem szárazon, hanem mindig vízzel telitett állapotban adjuk az állatoknak. A cukorgyártás utolsó terméke, a melasz, vagy eredeti állapotában vágj- valamilyen melaszhordozóval keverve, mint melasztakarmány kerül forgalomba. A zöld melaszból 1000 kg. életsulyra 4—6 kg.-ot etethetünk, a kész melasztakarmányból a melasztarlalomnak megfelelő mennyiséget adagoljuk. Miután a cukorrépa igen nagy mennyiségű tápláló anyagot von el a földtől, kívánatos volna, hogy az összes termeit melasz takarmányozási célokra szolgáljon, hogy a sok káli és foszforsav a trágyával a földbe ismét visszakerüljön. Ebből a szempontból kiindulva, csak örömmel lehetett üdvözölni azokat a vállalatokat, melyek a zöld melaszt, ezt a kitűnő hizlaló és diätetikai hatású takarmányt, könnyebb kezelhetőség céljából más szilárd takarmányokkal keverve, mint kész melasztakarmányokat hozták forgalomba. Virágzó iparrá fejlődhetett volna ez a vállalkozás, de egyesek lelkiismeretlensége csakhamar felköltötte a fogyasztó közönség bizalmatlanságát és a melasztakarmányipar erős fellendülése gyorsan alábbhagyott. Az a körülmény, hogy igen sok oly melasztakarmány került és kerül még mindig forgalomba, melyekben a melaszhordozó nagyrészben értéktelen vagy romlott anyag, azt az óvatosságot erőszakolja ránk, hogy csak oly melasztakarmányt vásároljunk, melyben a hordozó anyagok mennyisége és minősége garantáltatik. Az ipari eredetű takarmányok közül még a friss és szárított sörtörkölyről kell megemlékeznünk. A sörtörkölyt friss és meleg állapotban igen szívesen eszi a hizó marha. Belőle 1000 kg. élősúlyra 30—40 kg.-ot, a száritottból 4—6 kg.-ot etethetünk. Ezzel fölsoroltuk volna azon takarmányok legtöbbjét, a melyet a marhahizlalásnál etetni szokás. A mennyiben valamilyen, ritkábban előforduló takarmánynyal állunk szemben, annak megvásárlása előtt informálódjunk táphatásáról, valamint diätetikai értékéről
