Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)

1909-02-12 / 7. szám

fefcr. 12. GAZDÁK LAPJA A behordással várni keli mindaddig, mig az ki nem | száradt, mert ha a gyepszénát félszárazon hordjuk be, j akkor az megkeseredik ; már pedig a keserű szénát kevés állat szereti. A mesterséges széna, ha nem elég száraz a be- ! hordásnál, fel fog melegedni és könnyen megpenésze- | dik. sőt némely esetben be is gyullad. A szénáról legbiztosabban úgy tudhatjuk meg, hogy elég szárad-e a behordásra. ha a behordandó szénából néhány szálat kiveszünk és azt két kézzel megsodorjuk; ha a sodrás következtében a szálak el­törnek, akkor annak az a jele, hogy már elég száraz a behordásra. Az ilyen szénát bátran behordhatjuk, A behordott szénát — legyen az akár természe­tes, akár mesterséges széna — egy ideig figyelem­mel kell kisérni, hogy nem-e melegszik nagyon. Ha a széna nagyon melegszik, akkor a legcélszerűbb átrakni, mert az iiyen széna az átrakás következtében teljesen j kiliül és tovább nem is fog melegedni. 5-ik oldal viz és takarmány más minősége vetik vissza fejlődé­sében, s ha a fejlődésére oly fontos időt elmulasztja, sohasem lesz az, a mit vártunk tőle. Az öregebb álla­tok pedig sehogy sem tudják boletalálui magukat a változott helyzetbe, s rendesen rövid időn belül végez velük a nagy rém — a tuberkulosis. Nagy«n gyakran láthatjuk, hogy behozott fiatal állatok, ha életben maradnak, elvesztik eredeti fajta- jellegüket, s a tőlük várt és kívánt szolgáltatást nem teljesítik. Idegen marhát csak akkor hozzunk be, a mikor azokon már teljesen látható a íajtajeileg, de még nincsenek annyira kifejlődve, vagy mondjuk, nincsenek belecsontosodva abba az éghajlati viszonyba, a hol születtek. Alkalmazkodó képességük még meg van uj otthonuk éghajlatához, az ott nyújtható takarmányhoz stb. Ezen időszak különösen a szarvasmarhánál, rövid­del a fogváltás előtti vagy az ezt követő időszakban van. Legjobban ajánlható azon állat behozatala, a me­lyik már az első metsző fogát kiváltotta. Szarvasmarhák importjáról. Az állattenyésztés folytonos fejlődése, s a törek­vés minél szebb és jobb állatokat előállitani minden téren, szüksógképen minden kulturállam gazdáját kény­szeríti, hogy akár egy bizonyos czél érdekében, akár vérfeifrissités céljából hosszabb, rövidebb időközökben idegen államok területéről szerezzen be anyagot. A vasutak rohamos fejlődése, a népek egymással valé érintkezését napról-napra könnyebbé teszi; s eddig kihasználatlan, elhanyagolt területek kerülnek művelés alá a vasúti sínek lefektetése nyomón. A ta­nait és értelmes magyar gazda ma már nemcsuk a legközelebbi tartományokat keresi fel, de elmegy Ang­liába, s ha neki való jó anyagot talál, elhozza. Ebben a különös éghajlata országban bámulato­san akklimatizálódik, az enyhe ködös Angolországban, avagy Tyrol rideg bércein és mély völgyeiben napvi­lágot látott állat. Nem mindegy azonban, hogy azokat az állatokat, mely időben importáljuk. A íöelv az legyen, hogy se tulfiatal, se korosabb ne legyen kelleténél, a beho­zandó egyed. Kell, hogy fejlődésének első részén már túl legyen. Öregebb állatokat, bármily kitűnőek is azok, kockáztatás nélkül nem hozhatunk haza. A tul- -fiata! állatot az ut, az éghajlat hirtelen változása, a A homoktalajok zöldtrágyázása. Hazánkban a zöldtrágyázás jórészt ismeretlen : dolog, pedig más, olyan államokban, melyek homok­talajokkal alig rendelkeznek, általánosan el van ter­jedve. Nem mondjuk, hogy kötött talajokon is uélkü- ! lözhetetlen valami a zöldtrágyázás, de homoktalajokon ha nagy terméseket akarunk elérni, a zöldtrágyázást alig nélkülözhetjük. Foglalkozzunk tehát e fontos kér­déssel kissé behatóbban. Ott, ahol elegendő istállótrágya áll rendelkezésre, a zöldtrágyázásra alig fog valaki is gondolni. De hol van az a homoki gazdaság, amely minden második évben 100 mm. istállótrágyát tudjon adni földjeinek holdanként. Jó ha minden negyedik-hatodik évben meg­tudja azokat trágyázni, pedig a homokon nagy ter- j méseket csak bő trágyázásai lehet elérni, mert éppen úgy eszi a trágyát, miut a mily gyorsan eliszsza a vizet. Igaz ugyan, hogy a műtrágyák segélyével meg- j adhatjuk istállótrágya hiányában is a talajnak mind­azon tápláló anyagokat, amelyek a nagy termés elő- dézésére szükségesek, azonban nem szabad felednünk, ihogy a homokon a talaj humusztartalmát is szüksé­ges gyarapítani, s hogy azon a műtrágyák is csak Róth Bankház--------- BUDAPEST.___| Ba nk - központunk : VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvllágositást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: Törlesztése® kölcsönöket földbirtokra és bárházakra 10—75 éves törlesztésre S°/o— 3V8°/e—4%—áVsP/o-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és Ill-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5®/o-al, esetleg öV^/o-al­Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2l/s—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatisz­teknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig köl­csönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori erodmény- nyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, sze­mélyi- és váltókölcsönt. Mindennemű be'.- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágd minden reális ügyietet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknéi fogra legelőnyösebben bonyolítunk le. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. .........

Next

/
Thumbnails
Contents